Szentbékkálla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentbékkálla
Szentbékkálla06.jpg
Szentbékkálla címere
Szentbékkálla címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Molnár Endre Sándor (független)[1]
Irányítószám 8281
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség174 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség17,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentbékkálla (Magyarország)
Szentbékkálla
Szentbékkálla
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 17° 33′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 17° 33′ 53″
Szentbékkálla (Veszprém megye)
Szentbékkálla
Szentbékkálla
Pozíció Veszprém megye térképén
Szentbékkálla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentbékkálla témájú médiaállományokat.

Szentbékkálla község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Káli-medencéhez tartozó település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el, a 71-es főúttól északra. Közelében található a híres kőtenger is. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras. A faluszerkezet már az 1273-as évektől kezdett kialakulni és a későbbiekben már 110 ház egységes képe mutatta Szentbékkállát a korabeli térképeken.

A faluszerkezet megmaradt egészen az 1990-es évekig, amikor a betelepülők, illetve a helybeli lakosok néhány új házzal bővítették a házak számát. Említést érdemel a négy műemlék épület a faluban, a templom, és a templomban a felújított műemlék orgona. A felújított Birkás-kúria, a biomandula-ültetvényével és -gazdálkodással. Sajnos az 1825-ben épült Istvándi-házból csak a csodálatos homlokzat maradt meg és őrzi a múltat. A Zrinyi utcában található - a falu legrégebbi - 1816-ban épült nádtetős háza.

A település közigazgatási területének déli részén végighalad a Zánka és Gyulakeszi között közel 20 kilométeren húzódó 7313-as út. Belterületét azonban csak a 73 135-ös út érinti, amely 7313-asból ágazik ki észak felé a község déli külterületén, majd miután végighalad a faluközponton, Mindszentkálla érintésével visszatér a 7313-asba.

Története[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 4,2% németnek, 0,5% cigánynak, 0,5% örménynek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 5,2%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 15,7% (9,4% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Légi felvételek Szentbékkálláról[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentbékkálla települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szentbékkálla Helységnévtár

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]