Majorlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Majorlak (Marof)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségMuraszentmárton
Jogállás falu
Alapítás éve1477
Polgármester Franjo Makovec
Irányítószám 40313
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség88 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Majorlak (Horvátország)
Majorlak
Majorlak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 31′ 40″, k. h. 16° 23′ 00″
SablonWikidataSegítség

Majorlak (horvátul: Marof), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól 2 km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve 1477-ben "Marhoff" szerepel először egy muraközi köznemes nevében, tehát ekkor már létezett.[2] A csáktornyai uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " MAROF. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mártonyhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja jó."[3]

1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 111 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva 2021: stanovništvo po dobi, spolu, naselju. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.