Majorlak
| Majorlak (Marof) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszentmárton |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1477 |
| Polgármester | Franjo Makovec |
| Irányítószám | 40313 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 88 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 16° 22′ 59″46.528000°N 16.383000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 16° 22′ 59″46.528000°N 16.383000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majorlak témájú médiaállományokat. | |
Majorlak (horvátul: Marof), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól 2 km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Neve 1477-ben "Marhoff" szerepel először egy muraközi köznemes nevében, tehát ekkor már létezett.[2] A csáktornyai uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " MAROF. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mártonyhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja jó."[3]
1910-ben 213 lakosa volt, közülük 212 horvát és 1 magyar anyanyelvű volt.[4]1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 111 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6][7] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 162 | 152 | 173 | 205 | 218 | 213 | 226 | 237 | 251 | 228 | 196 | 218 | 163 | 131 | 111 | 106 | 88 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
