Ugrás a tartalomhoz

Csopak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csopak
A csopaki strand bejárata
A csopaki strand bejárata
Csopak címere
Csopak címere		 Csopak zászlaja
Csopak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállásközség
PolgármesterAmbrus Tibor (független)[1]
Irányítószám8229
Körzethívószám87
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség2112 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség72,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″46.978289°N 17.918769°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″46.978289°N 17.918769°E
Csopak (Veszprém vármegye)
Csopak
Csopak
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Csopak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csopak témájú médiaállományokat.

Csopak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1945-ös megyerendezésig[3] Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton-felvidéknek a Balaton keleti medencéjének északi partvidékére (Balatoni-riviéra) lefutó lankás dombjai és a partvidék középső részén helyezkedik el, a Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között.

Vasúton a tó északi partján végigvezető Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon közelíthető meg, ahol megállóhellyel rendelkezik.

Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. Áthalad a településen a balatoni „Római út” is, ami ezen a szakaszon a 7221-es számozást viseli.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. Ebből a korból származik a falun áthúzódó római út is. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. [Nem tévesztendő össze az Aszófő melletti Kövesd településsel, amely a török hódoltság idején elpusztult.]

A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, a legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számontartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár. Sajnos már savanyúvíz nem, de frissítő víz az arra látogatóknak mindig rendelkezésre áll.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Szabó János (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Balogh Emil (FKgP-Vállalkozók Egyesülete-Fidesz)[5]
  • 1998–2002: Dr. Balogh Emil (FKgP-CSVÉE-MDF-MDNP)[6]
  • 2002–2003: Dr. Balogh Emil (független)[7]
  • 2003–2006: Ambrus Tibor (független)[8]
  • 2006–2010: Ambrus Tibor (független)[9]
  • 2010–2014: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Ambrus Tibor (független)[1]

A településen 2003. június 29-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] mert az előző polgármester személye tekintetében összeférhetetlenségi körülmény merült fel, ami miatt megszűnt a tisztsége.[13]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1741
1774
1759
2002
2086
2142
2143
2112
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 5,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 15,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 12% (25,8% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 14,4% református, 1,4% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (39,8% nem válaszolt).[15]

Sportélete és kulturális élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
  • Horgászat

A község strandjának keleti szélén fémszerkezetes, új építésű, széles stég található, melyet kizárólag horgászatra lehet használni, csónakkikötés egy közeli stégnél lehetséges. A horgászstég a Csopak-Paloznaki Horgászegyesület felügyelete alá tartozik, horgászjegyet a Kossuth utcai horgászboltban - a vasútállomástól felfelé 100 méter - lehet vásárolni.

  • Futás

A községben rendezi meg évente a Csopaki Futást a Viking Sport Egyesület. A futás mindig a Csopaki Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódik, ezért bőven akad program a verseny előtt-után. A Csopaki Futáson 5 és 10 kilométeres távok közül lehet választani. Mindegyik hangulatos csopaki utcákon és biztonságos kerékpárutakon kanyarog. A pályacsúcsot a 10 kilométeres versenyen Soós Dániel, a Budapesti Honvéd válogatott atlétája tartotta 2008-ig 30.03-cel, amikor is az előző években már győztes VEDAC-os Búcsú Dénes 29:41-re emelte e tétet. A versenyen részt vett már Kovács Ida maratonifutó-olimpikon, a VEDAC atlétája is. A verseny közben a legkisebbeket gyerekverseny várja a versenyközpont melletti réten. Az ország több futóklubja szervez edzőtáborokat Csopakon, az edzésekhez ideális változatos terepviszonyok és a kiszolgáló létesítmények magas színvonala miatt.

  • Labdarúgás

A Csopak FC felújított focipályán játssza a hazai mérkőzéseit a magyar bajnokságban. A pálya sokszor volt helyszíne nemzetközi tornáknak is.[forrás?]

  • Csopaki Művésztelep

A Csopaki Művésztelep kulturális misszió egy Művészdinasztia vezetésével. A 10 nap nyári alkotómunkát[16] egy kiállítás koronázza meg minden évben a Csopak Galériában.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
  • Itt volt villája Hankóczy Jenőnek (1879-1939), a lisztminőség-kutatás nemzetközileg elismert szakemberének, akinek sírja is a településen található.[17]

Csopak az irodalomban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Csopak ihlette Pécsvárady László költő Csodás Csopak - Egykor volt Csopak című verseskötetét és a benne szereplő versek többségét (megjelent Csopakon, 2006-ban).
  • Csopak ihlette Király Imre költő Ugarszántás című verseskötetét és verseinek egy részét (megjelent Csopakon, 2001-ben);
  • Csopak az egyik helyszíne Boksay György Párbaj a Balaton jegén című könyvének (megjelent Tihanyban, 2001-ben).

Kisbolygó

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2024 szeptembere óta nevét viseli az 589718 Csopak kisbolygó, amelyet Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán fedezett fel Piszkéstetőn 2010-ben.[18]

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Csopak települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 17..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ Fejes Imre (1982). Madarász Lajos (ed.). Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945–) 1950–1981. Veszprém. 22–23. o. Hozzáférés: 2026. január 18.. {{cite book}}: |work= ignored (súgó); Unknown parameter |Iisbn= ignored (súgó)CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
  4. ↑ "Csopak települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  5. ↑ "Csopak települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 4..
  6. ↑ "Csopak települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 20..
  7. ↑ "Csopak települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 20..
  8. 1 2 "Csopak települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. június 29. Hozzáférés: 2020. május 27..
  9. ↑ "Csopak települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 20..
  10. ↑ "Csopak települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 26..
  11. ↑ "Csopak települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 18..
  12. ↑ "Csopak települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 27..
  13. ↑ "Időközi önkormányzati választások 2003-ban" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. Hozzáférés: 2020. május 26..
  14. ↑ Csopak Helységnévtár
  15. ↑ Csopak Helységnévtár
  16. ↑ "Művésztábor". 2012. április 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 14..
  17. ↑ "Archivált másolat". 2013. augusztus 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 29..
  18. ↑ "WGSBN Bulletin 4, #12" (PDF) (angol nyelven). Vol. 4, no. 12. Nemzetközi Csillagászati Unió. 2024. szeptember 2. Hozzáférés: 2024. szeptember 2..

További információ

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csopak&oldid=29178418”