Csesznek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csesznek
Csesznek és a cseszneki vár
Csesznek és a cseszneki vár
Csesznek címere
Csesznek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Zirci
Jogállás község
Polgármester Trieblné Stanka Éva Renáta (független)[1]
Irányítószám 8419
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 547 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 21,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 272 m
Terület 24,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csesznek (Magyarország)
Csesznek
Csesznek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 17° 52′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 17° 52′ 54″
Csesznek (Veszprém megye)
Csesznek
Csesznek
Pozíció Veszprém megye térképén
Csesznek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csesznek témájú médiaállományokat.

Csesznek (németül: Zeßnegg, szlovákul: Česnek, horvátul Česneg) község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Neve[szerkesztés]

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakonyban található, Zirctől 11 km-re északra. A 82-es főút mellett fekszik. Összeépült Bakonyszentkirállyal.

A vár[szerkesztés]

A község határában találhatók a cseszneki vár romjai. Feltehetően 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakab trencséni ispán, IV. Béla király kardhordozója, a gróf Cseszneky család feltételezett alapítója. Jakab ispán leszármazottai a 14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához 1326-ban Károly Róbert. 1392-ig királyi vár maradt, amikor Luxemburgi Zsigmond elcserélte a Garaiakkal a Macsói bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki. Mátyás király a cseszneki uradalmat gróf Szapolyai Istvánnak adományozta. 1527-ben enyingi Török Bálint, I. Ferdinánd híve foglalta el a várat, s megtartotta akkor is, amikor átállt János király táborába.

1542-től ismét királyi vár, majd I. Ferdinánd Csaby István egri kapitánynak adományozta, akiről örököseire, Szelestey Sebestyénre és Wathay Lőrincre szállt. 1561-ben Wathay sikeresen veri vissza a török ostromot.

1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján ismét a Cseszneky családé. A későbbiekben Bocskai és Bethlen Gábor csapatai is megszállták. 1635-ben báró galántai Esterházy Dániel vásárolta meg, ettől kezdve Csesznek Esterházy-birtok.

A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok 1705-ben foglalták el és 1709-ig a kezükben is tartották.

Gróf Esterházy Ferenc 1750 körül átalakíttatta, de mivel így sem felelt meg a család kényelmi igényeinek, a 18. század végétől már csak gazdasági célokra és börtönnek használták. Az 1810. évi földrengés és a tíz évvel későbbi tűzvész betetőzte a pusztítást. 1828-ban már csak romként említik.

Az épülettömb maradványait az 1970-es években konzerválták.

2015-ben az a felújítás I. ütemében az alsóvár területén az új fogadóépület befejezése valósul meg, helyreállítják az alsókaput, a felvezető út melletti támfalat és keleti lezáró falat. Burkolták a felvezető utat, mellette zöldfelületet alakítottak ki, megoldották a csapadékvíz-elvezetést, valamint a díszvilágítást építettek ki.

A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.

A falu[szerkesztés]

A várbirtokhoz tartozó falut először 1372-ben említik. Később Vámhegy néven volt ismert. 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezír hadai teljesen elpusztították a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a 18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a 16. században áttértek a protestáns hitre, a 18. századi betelepülők jórészt katolikusok voltak. Jelenleg református imaház és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére. 2002-ben megalakult a Cseszneki Falufejlesztő Egyesület. 2007-ben Cseszneki Művésztelep Egyesület néven kulturális szervezet alakult, amelynek célja állandó képzőművészet galéria létrehozása a községben.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres szülöttei és polgárai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Németh Sarolta: Vár bevéve, avagy hogy ízlik a magyar "kletternarancs"?. origo.hu, 2013. november 6. (Hozzáférés: 2013. november 7.)

További információk[szerkesztés]