Balatonfőkajár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár címere
Balatonfőkajár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonalmádi
Jogállás község
Polgármester Forró Zsolt[1]
Irányítószám 8164
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 1318 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 60,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonfőkajár (Magyarország)
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 27″, k. h. 18° 12′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 27″, k. h. 18° 12′ 47″
Balatonfőkajár (Veszprém megye)
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár
Pozíció Veszprém megye térképén

Balatonfőkajár község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban. Pannóniában római provinciában hadi út haladt rajta keresztül, amelyen később III. Henrik német császár is hadba indult I. Endre ellen és 1050-ben már pontosan meghatározták a település helyét az akkori térképeken. A települést a tatárok és a törökök is feldúlták és megsemmisítették. Első írásos emléke 1086-ból származik, amikor is Villa Quiar néven ismerték.

A falura az I. és a II. világháború is súlyos csapást mért. A II. világháborúban itt haladt át a Margit-vonal. A település határában a németek katonai repülőteret hoztak létre, amely a háború után az oroszok kezébe került mára viszont már csak sportrepülőtérként üzemel.

Balatonfőkajár legmagasabb pontján, a Somlyó-hegyen lévő, felhagyott kis kőfejtő ópaleozolos, 400 millió évnél idősebb kvarcfillitet tár fel, mely Magyarország egyik legidősebb, illetve a Dunántúl legidősebb, felszínen található kőzete, ezért geológiai alapszelvényt képez.

Szintén Balatonfőkajáron épül meg Magyarország első motorverseny pályája, a Balaton Park Circuit, ami 2017-re egy teljes turistaközponttá és szórakoztatócentrummá alakul.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonfőkajár, ahogy a neve is utal rá, a Balaton fejénél fekszik, kb 4 km-re a közvetlen partvonaltól. Eredetileg közvetlen vízparti település volt, de a tatárjáráskor a völgyben húzódó nagy kiterjedésű mocsárba menekültek az emberek; ezt a mocsarat lecsapolva alakították ki a mai falu helyét. A falutól keletre kiemelkedő magaslat a Somlyó. Természetvédelmi terület, ahonnan derült időben tisztán látható a Bakony hegyvonulata a nyugati irányban, valamint a sík Mezőföld kelet felé. Szomszédos települései Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprémből autóval a 8-as főúton, majd a 72-es és 71-es főútvonalon, vagy a 72-es főútról csatlakozó 710-es elkerülőúton. Várpalotáról Pétfürdőn, Berhidán, Küngösön és Csajágon át. Székesfehérvárról a 7-es főúton Lepsényig Budapestről az M7-es autópályán a lepsényi lehajtóig és 7-es főúton lepsénynél lekanyarodva, vagy a balatonaligai lehajtóig, onnan a 71-es főútról. Siófokról a 7-es főúton Lepsényig.

Rendszeres autóbuszjárat köti össze a települést a megyeszékhellyel, de indulnak és érkeznek járatok Várpalotáról és Székesfehérvárról.

A községnek két vasúti megállója van, ebből a 27-es vonal, a Lepsény–Veszprém-vasútvonal 2007 tavaszán szűnt meg. A vonalat teherszállítás céljából és mentesítő vonalként meghagyták. A másik megállóhely a falu északnyugati határában fekszik és a 29-es, Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal valamint a Tapolca - Budapest Déli pályaudvart összekötő szakasza, így Balatonfőkajárról viszonylag könnyen el lehet jutni vasúton a Balaton északi partjára valamint a fővárosba. A gyorsvonatok kivételével valamennyi személyvonat megáll az igencsak felújításra szoruló állomáson.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pannóniában római provinciában hadi út haladt rajta keresztül. III. Henrik német császár I.Endre ellen hadat viselve 1050-ben,a római utat felhasználva, - térképén meglehetős pontossággal jelölte Kajár nevét. 1086-ban Villa Quiar néven ismerték. A falunak a legrégebbi idők óta két neve volt, mégpedig két magyar eredetű neve: a hang szóból származó Hangony és a keált / kiált szóból képzett Kajár. Mindkettő egyformán "kiáltó"-t, "összehívó"-t jelent, ami egy ősi foglalkozás neve; viselőjének az volt a kötelessége, hogy a király, vagy a bírák ítéletét kihirdesse.[3]

Közel 100 évig Balatonfőkajár a Pannonhalmi Apátság birtoka volt. Már 1332-ből van arról adat, hogy egyházi hely. Az apátok kezdtek el a rómaiak után ismét szőlőt termeszteni a falu melletti domboldalon, ami a mai napig létező kincse a községnek. A tatárjárás alatt a falu elpusztult, lakossága a mocsárba menekült és magukkal vitték állataikat is. A vész elmúltával lecsapolták a mocsarat, és ennek a helyén építették fel új falujukat. A török hódoltságig folyamatosan cserélődtek a település gazdái,így hol mint egyházi birtok, hol mint világi uradalmi birtok szerepel az iratokban. A törökök nagy károkat okoztak : feldúlták, kifosztották a vidéket. Egy ideig Török Bálint tulajdona volt. Buda eleste után Ferdinándhoz került a falu, de közvetlenül Thury György várpalotai kapitány birtokolta. A törökök kivonulása után a Török, Batthyányi, Zichy nemesi családok, illetve a győri jezsuiták kezébe került a falu egy része. A jezsuiták részét 1773-ban a tanulmányi alaphoz csatolták, a többiek megtartották uradalmi részeiket a jobbágyfelszabadításig. Ekkortájt már a falut zömmel módos, református gazdák lakták. Az ő kezük munkáját, illetve adakozásaikat dicséri az 1794-ben késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített hatalmas templom, amely a község közepén egy dombra épült, és impozáns méreteivel ma is lenyűgöző látványt nyújt.[3]

Az 1800-as évek első felében a Batthyányak birtokrésze Felsőbüki Nagy Ferenc tulajdonába került, aki kastélyt is építtetett Balatonfőkajáron. Téglaégető üzeme pedig nem csak a helybélieket látta el építőanyaggal, hanem a környék településeire is szállított. Az 1840-es évek elején a Veszprémi Püspökség szőlőbirtoka és a dézsmapince egy ajándékozási szerződéssel magánkézbe került, az új tulajdonos a már betegeskedő Felsőbüki Nagy Ferenc birtokát is megvásárolva a téglaégetőt is tovább üzemeltette még két évtizedig. A század hatvanas éveitől a falu lakossága megteremtette magának a társas élet színterét is: megalakult a református nőegylet és a legényegylet valamint a gazdakör, utóbbi egészen 1945-ig sikeresen működött. A községben működő 5, - majd később 8 db kisebb-nagyobb szatócsüzlet látta el a lakosságot a legszükségesebb portékákkal. Súlyos baleset:1873. december 17-én 19 fő halász dolgozott a Balatonon, hajójuk jégtorlasz közé szorult, és 18-an meghaltak.
1944. december 8-ától 1945. január 17-ig éltek pincékben, odúkban, vagy a senki földjén a lakosok. (Itt haladt át a Margit-vonal). 7-szer cserélt gazdát a falu, ekkor 181 polgári lakos halt meg. Magyarország valamennyi községe közül a károk arányát tekintve Balatonfőkajár a hetedik helyen állt. A második világháborúban a Szeretetszövetség által alapított Bakó Judit árvaházat bombatalálat érte, és minden lakója életét vesztette. Kiss Ferencet, a Szeretetszövetség alapítóját annyira megrázta az eset, hogy elsőként építtette újjá az épületet. A mai napköziotthon falán emléktábla jelzi az egykori árvaház helyét.[4][5]

Késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom (1794)

1945 után a falu lakossága részben a megalakuló termelőszövetkezetben, részben a környező települések gyáraiban talált munkát. Az 1960-as évek dinamikus fejlődésének eredményeképpen új lakóházak épültek, 1972-ben a megalakult Törpevízmű-társulat jóvoltából kiépült a vízvezetékrendszer is. Az 1985-ös földrengés hatalmas károkat okozott Balatonfőkajáron is, viszont ennek a szomorú eseménynek köszönhető, hogy a már évek óta korszerűtlen és életveszélyessé vált iskola helyett új épült. Ekkor épült fel az egykori mozi helyén a művelődési ház is. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején bővítették és korszerűsítették az óvoda épületét is. Az egészségügyi alapellátást egy általános- és egy fogszakorvosi körzet biztosítja, a gyógyszerellátást pedig a helyi gyógyszertár. A községi könyvtárat a Veszprém Megyei Könyvtár működteti. - A rendszerváltást követően 1993/94-ben megoldódott a vezetékes gázellátás, illetve megkezdődött a telefonhálózat kiépítése.

A földje folyamatosan vall arról, hogy mindig élt itt ember. Ős-kő-vas és bronzkori leletek, a római impérium, majd a középkor relikviái tanúsítják, hogy avarok, kelták, rómaiak, szlávok, germánok és morvák lakták.

Balatonfőkajár egykor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település már az 1600-as évek közepén virágzó hely volt. Az évszázadok múlásával és a két világháború által okozott súlyos csapások által azonban több, ma már nem létező épület, nevezetesség vagy kastély sem található meg a faluban.

  • Szélmalom - az I. világháború végéig működött. Boros Gyula tulajdona volt. (Béke utca)
  • Galambház - szokatlanul nagy méreteivel hívta fel magára a figyelmet, amelyet a Háry család épített. Helyén ma lakóház van a Béke utcában.
  • Téglaégető üzem - kézi erővel gyártották a nyers téglát. Mai helye Alsó-Tekeres és Balatonvilágos határában
  • Kányai-rét - Kányai Ilonának, a nemes Kenessey család örökösének tulajdona volt, amelyet házhelyeknek kiparcelláztak (ma József Attila utca)
  • Árvaház - A II. világháborúban bombatalálat következtében megsemmisült
  • Kari-ház - Kary Jánosné református árvák nevelésére ajánlotta fel a házát. 1940-ben nyílt meg. Ma napköziotthonos óvoda
  • Natán-ház - Nathán nevű zsidó kereskedőcsalád háza és üzlete volt. Ma a TSZ-iroda áll a helyén
  • Zsidó templom - ma lakóház
  • Bástya (kőfal) - A Lepsény felé vezető közút egyik oldala másfél méterrel magasabban van, mint a közút másik oldala. Az omlást kőfallal védték ki. Ez a "bástya", ma az Ady Endre utca és Petőfi Sándor utca sarkán található.
  • Olajütő - régi olajmalom (ma lakóház a Vasvári Pál utcában)
  • Pálinkaház - egykori pálinkafőző
  • Mahër-ház, Polák-ház - hentesüzlet. Machertől egy Polák nevű zsidó vette meg, és folytatta a hentesmesterséget. Ma a Maher-domb viseli a nevét
  • Tolbuhin-pince - borospince, melyben Tolbuhin katonai marsall főhadiszállása volt a háború idején
  • Tűzoltószertár - az épület még áll, de nem funkciónál
  • Szárazmalom - lóvontatással működő malom
  • Régi katolikus templom - a háborúban megsemmisült. Helyén ma a Lévai István tér van.
  • Vásártér - lóvásártér volt, ma a Tüzép telepe.
  • Vitkai-ház - nagy kiterjedésű, s valamikor szépen gondozott díszkerttel. Az egyik szögletében salétromot főztek. Ma már csak a romjai láthatók a Vasvári Pál utca - Korinthus sarkán
  • Korinthus - zsellérek, napszámosok lakásai voltak. Ma a Dózsa György
  • Gőzmalom - ma az Arany János utca, helyén lakóház áll. Mellette volt a gépműhely, a TSZ gépjavító telepe.
  • Sörös-tó - kis kiterjedésű tó volt, de kiszáradt. Helye ma a Füle felé vezető út és a felső vasútállomás közötti terület.
  • Gecemáni kert (Vájog gödör) - innen hordták a sárga földet a téglavetéshez. Helye ma az alsó vasútállomás környékén lehetett
  • Kenderáztató - több kisebb tó, mai helyük a sportrepülőtér környéke

Balatonfőkajár ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban Balatonfőkajár 620 lakóházának nagy többsége új vagy felújított, lakóinak száma meghaladja az 1500 főt, de a nyári szezonban nagyjából ugyanennyi ember tölti itt a szabadságát. A református templom tetőszerkezetét felújították, a régi iskola épületéből pedig múzeumot alakítottak ki. A főteret szintén felújították, rendbe hozták, és több kulturális rendezvényt is tartanak itt. A falu szüreti mulatsága igazi turistacsalogató rendezvény, ilyenkor a falusi lányok, fiúk népviseleti ruhában, feldíszített lovasszekereken körbejárják a falut, a főbb kereszteződésekben tánccal, énekkel szórakoztatva a közönséget. A falu visszakapta az eredetileg is hozzátartozó Balaton partját ami Balatonakarattyától Balatonaligáig tart, így saját strandterülethez jutott. A balatoni településeket elkerülő úttal gyorsabbá vált a közlekedés Veszprém irányába,de a tervezők elfelejtkeztek a kerékpárútról a Balaton irányába, ami sajnos életveszélyessé teszi ezt a szakaszt a biciklivel, gyalogosan közlekedőknek.

Repülőtér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőteret a II. világháború ideje alatt építették német és magyar katonák,a település délkeleti felén. A háború ideje alatt katonai reptérként funkcionált, majd az oroszok elfoglalták és honvédelmi feladatokat láttak el. Miután a katonáknak már nem volt szükségük a repülőtérre az 1960-as években sportrepülőtérként üzemelt tovább. Azonban néhány évvel később, az M7-es autópálya építésére hivatkozva bezárták. Az autópálya megakadályozta a terület vízelvezetését, így a talaj meglehetősen vizenyős lett, alkalmatlanná téve a nagyobb repülőgépek le illetve felszállását.[6] [7]

Ennek következtében a terület mezőgazdasági hasznosításra használták és a hangárban állattartást végeztek illetve itatókat építettek. 1998. január 1-jén azonban visszaszerezték és eredeti funkciójában üzemelt tovább. Felújították a hangárt és az előteret is, az üzemeltetést pedig a Balatonfőkajári Repülő Klub végzi. Két füves futópálya, egy 400x25 és egy 600x25 méteres került kialakításra. Jelenleg sárkányrepülők és kis, könnyűszerkezetű gépek használják a létesítményt.[7] A Balaton Park Circuit motorversenypálya tőszomszédságában lévő repülőtér a versenypálya elkészültére egy aszfaltcsíkot is kap majd, hogy nagyobb, többek között a versenyre érkező vendégek gépei is használni tudják.

Balaton Park Circuit[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épülő versenypálya irányítótornya és kiszolgáló épülete

A falu és a térség egyik legnagyobb nevezetessége a jelenleg épülőben lévő Balaton Park Circuit motorverseny pálya. A Hungarian Motorsport kft. által épített 4215 méter hosszú, 12-15 méter szélességű és 8 jobb illetve 10 bal kanyarból álló pálya nemzetközi autó és motorversenyek rendezésére is alkalmas lesz. A komplexum magántőkéből, hozzávetőlegesen 8,2 milliárd forintból épül fel.[8] A pálya területe löszös, belvizes talaj, amely nem volt alkalmas a mezőgazdasági művelésre. A több lépcsőben épülő létesítmény 2014-ben elkészül az irányítótorony, a box utca, tribün, parkoló és kemping. Később éttermek és egyéb kiszolgáló helyiségek. A tervezők 2017-re egy 26 ezer négyzetméteres turistaközpontot hoznak létre, ezer férőhelyes parkolóval, bowling pályával, fitnesz termekkel, gyermekjátszótérrel és horgász-vitorlás centrummal. Az elképzelések szerint 500 embernek ad majd munkalehetőséget.[9]

A pálya elnöke az izraeli származású, ötszörös magyar bajnok formulaautó-versenyző Chanoch Nissany aki üzlettársával együtt elkötelezett arra, hogy maradandót alkosson a magyar motorsport számára.[10]

Geológiai nevezetesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

400 millió éves kőzet, a kvarcfillit a Somlyó hegyen

Balatonfőkajár nyugati határában található egy régi kőfejtő nyoma, a település legmagasabb pontja. Az itt található kvarcfillit kőzet a Dunántúl legrégebbi, 400 millió évesnél idősebb kőzete, amely a felszínre került. A kőzet színe zöldes-barnás, javarészt muszkovitból áll, melyet párhuzamosan (palásan) elhelyezkedő kvarcerek és lencsék szakítanak meg. De fellelhető még albit, klorit, agyagásványok, dolomit és sziderit is. A könnyen szétmorzsolható anyag érdekessége, hogy olyan mikroásványok is megtalálhatóak a kőzetben, mint az anatáz, apatit, cirkon, gránát és turmalin. [11]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom: 1794-ben épült késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom.
  • Helytörténeti múzeum
  • Eixner-kereszt (1886)
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű (1993)
  • II. világháborús Szovjet sírkert és emlékmű a hősi halottak emlékére (1946)
  • Sportrepülőtér
  • Szőlődomb (Somlyó)
  • Karika hegy, eredeti pincesorral
  • A szőlődombon és a falu határában még ma is látható tank, illetve lövészárkok
  • Balatonfőkajár- Csajág Általános Iskola
  • Feind Borház, kiváló minőségű és többszörösen díjnyertes borairól híres, melynek alapját balatonfőkajári és balatonaligai ültetvényeken szüretelték.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Solti György nemzetközileg is elismert karmester és zongoraművész édesapja Stern Móric 1878-bn született Balatonfőkajáron. Solti György többször járt már a településen, fát ültetett, amelyet emléktábla jelez a Lévai István téren. De meglátogatta nagyszülei, Stern Salamon és Stern Fanni, valamint nagybátyja, Lipót sírját a zsidó temetőben.[12] A karmester 1969ben a BBC riporterének, John Drummondnak így nyilatkozott családi hátteréről: „Szerény körülmények között élő zsidó családból származom. Apai felmenőim pékek voltak, nem volt sok közük a zenéhez. Viszont 1939-ben, amikor már az Operaház tagja voltam, életbe lépett az első zsidótörvény, melynek értelmében közszolgálati poszton (így az Operában) csak abban az esetben dolgozhattak zsidók, ha bizonyítani tudták, családjuk több mint 50 éve Magyarországon él. Úgyhogy el kellett kezdenünk kutatni. Apám pedig bizonyítani tudta, hogy családja Balatonfőkajáron, ebben a kis faluban élt nagyjából 1560 óta. Tehát sokkal régebben, mint Hitler úr családja Németországban. Ennyit a családi háttérről. Ahogy mondtam, édesapám ebből a kis faluból származott, ahol a felmenői egyrészt mezőgazdasággal foglalkoztak másrészt pékek voltak évszázadokon keresztül.”[13]Solti György nem sokkal halála előtt megjelent Soltiról című memoárkötetében azt írta, hogy amikor Balatonfőkajáron, a faluvégi dombról végigtekintett a napfényben szikrázó tavon, hatvan év után először érezte úgy, hogy valahová tartozik.[11]

Testvérfalu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balatonfőkajár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b Novothny Ottó: Balatonfőkajár története. Balatonfőkajár honlapja. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  4. Országos Református Szeretetszövetség - Dr. Géra Eleonóra történész-levéltáros előadása. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
  5. 25.4 Emléktábla (Béke u. 1., Napköziotthonos Óvoda falán). Felirata: "Ott a helyem, Jézus mellett....". Itt állt a "BAKÓ JUDIT" Református Árvaház.. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
  6. Repülőterek. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  7. ^ a b A balatonfőkajári repülőtér története. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  8. Új versenypálya Magyarországon. Totalbike, 2013. június 18. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  9. Novothny Ottó: Jó hír az autósport szerelmeseinek: versenypálya épül a Balatonnál. Veol, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  10. Borbás Bálint: Egy pálya a Balaton közelében - Balaton Park Circuit, álomból valóság. P1Race.hu, 2013. június 22. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  11. ^ a b Nagy Mónika: Somlyó-hegy, kvarcfillit-feltárás, Balatonfőkajár, Bakony és Balaton-felvidék. Geo Mánia. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  12. Kőry Ágnes: Solti György (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  13. John Drummond, Bősze Ádám: Solti 100 - „Hihetetlenül sok tehetség van ebben az országban” (magyar nyelven) (html). Kultúrpart. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  14. Kosztolányi Dezső: Édes Anna (magyar nyelven) (html). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. június 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]