1945

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1945 más naptárakban
Gergely-naptár 1945
Ab urbe condita 2698
Bahái naptár 101 – 102
Berber naptár 2895
Bizánci naptár 7453 – 7454
Buddhista naptár 2489
Burmai naptár 1307
Dzsucse-naptár 34
Etióp naptár 1937 – 1938
Hindu naptárak
Vikram Samvat 2000 – 2001
Shaka Samvat 1867 – 1868
Kali-juga 5046 – 5047
Holocén naptár 11945
Iráni naptár 1323 – 1324
Japán naptár 2605 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4641–4642
Kopt naptár 1661 – 1662
Koreai naptár 4278
Muszlim naptár 1364 – 1365
Örmény naptár 1394
ԹՎ ՌՅՂԴ
Thai szoláris naptár 2488
Zsidó naptár 5705 – 5706

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19401941194219431944194519461947194819491950

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

A január 1-jével bevezetett hungarista címer
Házról házra folyik a harc a budapesti Nagykörúton, szovjet offenzíva 1945 januárjában
Német páncélosok a budai vár utcáin
  • január 1.
    • A 23/1945 M.E. rendelettel hatályba lép az új címer és állampecsét használata. (A rendeletet azonban a Hivatalos Közlöny 1945. január 27-i számában hirdették ki. „Magyarország külön címere” – a hagyományos, koronás kiscímer – pajzsa mögé, illetve alá a Hungarista Mozgalomra utaló vörös H betűt és a pártjelvényként korábban pajzson is alkalmazott, zöld nyílvégű („nyilas”) keresztet helyezték.)[1]
    • Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítése, „Nagy-Miskolc” létrejötte.
  • január 4. – a Rákos-pataknál, áttörve a második védelmi vonalat a szovjet csapatok éket vágnak, s egy tankokból álló előőrs befut a budapesti Bosnyák térre.
  • január 6. – Budapesten az ostrom és a hideg időjárás miatt az eddigi akadozó vízszolgáltatás végképp leáll. Már csak kijelölt közkutakból, magánkutakból és egyes házak pincéjében működőképesen maradt berendezésből tudnak vízhez jutni a hetek óta a pincékben élők.
  • január 1215. – Megindul a szovjet 1. és 4. ukrán, az 1., 2. és 3. belorusz front csapatainak általános támadása a keleti front lengyelországi szakaszán.
  • január 17.
    • Varsót elfoglalják a szovjetek.
    • Budapesten a németek, a szovjet előrenyomulás lassítása céljából valamennyi fővárosi hidat felrobbantják.
  • január 18. – Budapest pesti oldalán megszűnnek a harcok.
  • január 20. – Fegyverszünet a szövetséges hatalmak és Magyarország között. Megjelenik az első nyomtatott sajtótermék a magyar fővárosban. A "Szabadság" című újság órák alatt elfogy.
  • január 21.
  • január 22. – A budapesti Nemzeti Bizottság felhívást intéz a főváros lakosságához, amelyben munkába állásra szólítja fel a köztisztviselőket, és közli továbbá, hogy minden korábbi ún. zsidó törvény hatályát vesztette.
  • január 23.
    • A szlovák kormány és a parlament deklarálja az önálló államhoz, s a nemzeti önrendelkezéshez való jogot.
    • Szovjet bombázó repülőgépek, és a nehéztüzérség lövi folyamatosan Budapesten a budai várat.
  • január 24. – Ég a budai várpalota együttese, és még majd egy héten keresztül lángol.
  • január 25. – Budapesten, a pesti oldalon fekvő elöljáróságok megkezdik működésüket.
  • január 26. – Az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadja a népbíróságok felállytására vonatkozó első jogszabályt, a 81/1945 M.E. sz. rendeletet, amelyet a Magyar Közlönyben február 5-én tettek közzé.[4]
  • január 27.
  • január 28. – A szovjet csapatok megszállják Litvániát.
  • január 30.
    • A Balti-tengeren a szovjet S–13-as tengeralattjáró elsüllyeszti a német „Wilhelm Gustloff” kiképzőhajót. (A hajón 10 ezernél is több menekült zsúfolódtak össze, s a tragédia után az őt kísérő két kisebb hajó csak 1239 embert tudott kimenteni.)[3]
    • Budapesten bevezetik éjszakára a kijárási tilalmat. Nagy-Budapest területére pedig még nappal sem lehet belépni, vagy onnan távozni.

Február[szerkesztés]

Március[szerkesztés]

A Vörös Hadsereg elől visszavonuló német csapatok elhagyják a Balaton felvidék térségét 1945 március elején
  • március 1. – A korábban kiadott kenyér- és étkezési jegyek érvényüket vesztették Magyarországon. Ettől a naptól kiadott új jegyek lépnek életbe, új szabályozás szerint, szovjet ellenőrzéssel.
  • március 4.
    • Finnország hadat üzen Németországnak.
    • Sopron, Szombathely térségébe visszaszorult magyar menekülő szélsőjobboldali erők, és a nagy számú német katonaság ottani jelenléte miatt az amerikai repülőgépek több hullámban is bombázzák Sopront, Szombathelyet.[10]
  • március 6.Romániában Petru Groza – az Ekésfront elnöke – alakít kormányt.
  • március 7.Josip Broz Tito vezetésével megalakul az új Jugoszlávia első kormánya.
  • március 910.Tokió ellen 334 amerikai B-29-es bombázó intéz támadást. A gyújtóbombázás 100 000 áldozatot követel.
Földosztás Fóton 1945 tavaszán

Április[szerkesztés]

  • április 1.
    • Amerikai csapatok szállnak partra Okinaván.
    • A Vörös Hadsereg áttöri Bécs külső erdőövezetét.
  • április 2. – Kezdetét veszi Bécs ostroma (április 13-ig tartott)
  • április 3.Angelo Rotta pápai nunciust kiutasítják az országból, ezért visszatér Budapestről Rómába.
  • április 4.
  • április 5.
    • A Zdeněk Fierlinger vezette csehszlovák kormány jóváhagyja a „kassai kormányprogram” néven ismertté vált dokumentumot, amely a cseh-szlovák viszony rendezése mellett a német és magyar kisebbségek felszámolását is célul tűzi ki.[7]
    • Moszkva felmondja a szovjet-japán semlegességi szerződést.
    • Petsarat herceg vezetése alatt – japán támogatással – kikiáltják az egyesült Laosz „függetlenségét”.[11]
  • április 9.Vörös Hadsereg győzelmével befejeződik Königsberg ostroma.
  • április 10.Amerikai csapatok harc nélkül foglalják el Hannover városát.
  • április 11. – Szovjet–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény.
  • április 14. – Hosszú ostrom után Amerikai kézre kerül Köln.
  • április 16.
    • A „Goya” motoros hajót elsüllyeszti az L-3 jelzésű szovjet, aknatelepítő tengeralattjáró. (A fedélzetén lévő 6220 menekülő emberből 165 élte túl a támadást.)[3]
    • A Zsukov marsall vezette 1. Belorusz Front tüzérségi tűz alá veszi Berlint. (A félórás tüzérségi előkészítés után indított szovjet előrenyomulás közvetlenül a seelowi magaslatok előtt elakadt.)[8]
  • április 18.Bécs helyőrsége leteszi a fegyvert a szovjetek előtt.
  • április 1926.Brit csapatok megostromolják és elfoglalják Brémát.
  • április 21.
    • Az amerikai hadsereg cseh területre ér.[7]
    • A szovjet csapatok – miután hatalmas veszteségek árán áttörik a seelowi dombok kitűnően szervezett védelmét – betörnek a német főváros északkeleti kerületeibe.[8]
  • április 22.Budapesten díszelőadást tartanak az Operaházban abból az alkalomból, hogy az ideiglenes kormány Debrecenből Budapestre költözött. Bartók Béla zenéje már sok éve nem csendülhetett fel hivatalosan a hazai közönség előtt.
  • április 23.
    • Magyarországon megszűnik a csendőrség, ugyanis a miniszter tanács elfogadja a csendőrség feloszlatásáról szóló rendeletet.
    • Hermann Göring táviratozik Hitlernek, amelyben azt javasolja, hogy átveszi a birodalom irányítását, amíg a Führer a külvilágtól elvágva Berlinben tartózkodik. (Hitler árulásként élte meg a légierő főparancsnokának lépését.)[8]
    • Heinrich Himmler Lübeckben, a svéd követség pincéjében Folke Bernadotte gróffal folytat megbeszéléseket a német fegyverszünet lehetőségéről. (A gróf elvállalja, hogy értesíti kormányát Himmler javaslatáról.)[12]
  • április 25.
    • Szovjet és amerikai csapatok találkoznak az Elbánál. Torgau városa közelében az I. Amerikai Hadsereg, 5. hadtestének előretolt osztaga, a 69 gyaloghadosztály katonái felveszik a kapcsolatot, a Vörös Hadsereg 58. számú gárdahadosztályával.[13]
    • A németek kénytelenek kivonulni Finnország területéről, ezzel véget ér a lappföldi háború.
    • Az 1. Belorusz Front és a Konyev marsall vezette 1. Ukrán Front egyesül a Berlintől nyugatra található Ketzin körzetében, s ezzel bezárul az ostromgyűrű a Harmadik Birodalom központja körül.[8]
  • április 26. – Az 1. és a 2. lengyel hadsereg csatlakozik a berlini hadműveletek végrehajtásához a Vörös Hadsereg oldalán.
  • április 28.
    • Mussolinit olasz partizánok kivégzik.
    • A szövetségesek nyilvánosságra hozzák Heinrich Himmler békeajánlatát. (Hitler dührohamot kap, majd egyaránt megfosztja minden hivatalától Himmlert is, és Göringet is.)[14]
  • április 29. – Valamikor hajnali 1 és 3 óra között Hitler feleségül veszi Eva Braunt, majd magához rendeli egyik titkárnőjét, Gertraud Jungét, és lediktálja politikai végrendeletét. (Ebben a haditengerészet vezetőjét, Karl Dönitzet nevezi meg utódjának.)[8]
  • április 2930. – Prágában megalakul a Cseh Nemzeti Tanács, melynek elnökévé Albert Pražákot választják.[7]
  • április 30.

Május[szerkesztés]

Wilhelm Keitel aláírja a német fegyverletételét
Az alig húsz esztendős német nemzetiszocialista ideológia következménye: a német városok többsége romokban
  • május 1.
    • Amerikai csapatok vonulnak Weilheimbe, Horthy Miklóst hadifogolynak nyilvánítják és Augsburgba szállítják.[16]
    • Magyarországon először ünneplik meg hivatalosan május 1-jét. (A fővárosban, a Hősök terén közel félmillió ember jelenik meg.)
    • Megszólal az újra működő Magyar Rádió.
    • Megindul rendszeres járatként a 6-os villamos a Nagykörúton, Budapesten.
    • A Harmadik Birodalom utolsó kancellárja Dr. Joseph Goebbels feleségével együtt öngyilkosságot követ el.
  • május 2.
  • május 3.
    • A brit csapatok ellenállás nélkül elfoglalják Hamburgot.
    • A szovjet hadsereg befejezi Szlovákia elfoglalását.
  • május 4.
    • A hollandiai, a dániai és északnyugati német haderők megadják magukat Montgomery vezérezredesnek.
    • Karl Dönitz főtengernagy, Németország elnöke utasítja az U-Boot-parancsnokokat a fegyverletételre.[17]
  • május 5.
  • május 58.Prágában felkelés tör ki a német megszállók ellen. (Európában a német megszállás alól utolsóként felszabadított főváros.)
  • május 6.
  • május 7.
    • Németország öt évi, nyolc hónapi és hét napi háború után feltétel nélkül megadja magát, amelyet német részről Alfred Jodl tábornok ír alá Reimsben az ún. Vörös Iskolaházban Eisenhower tábornok főhadiszállásán. Németország tehát feltétel nélküli kapitulál a nyugati szövetségesek előtt.[19]
    • Hermann Göring birodalmi marsall a feleségével és lányával együtt – úton az amerikai hadsereghez, a Radstadt melletti úton – amerikai fogságba esik.[20]
  • május 8.
    • A németek megadják magukat a szovjeteknek is. Berlinben a Karlshorst városrész volt műszaki tiszti iskola "B" épületében (Zsukov berlini főhadiszállásán) német részről Keitel, Stumpf, és Frieburg tábornokok aláírják a kapitulációt a szövetséges erők és a Vörös Hadsereg főparancsnoksága előtt.[21]
    • A partizánhadsereg bevonul Zágrábba.[18]
    • Ifjabb Horthy Miklóst az amerikai csapatok kiszabadítják a koncentrációs táborból.[16]
  • május 9.
    • A szovjet csapatok bevonulnak Prágába.[7]
    • A szovjet csapatok elfoglalják az utolsó német kézen lévő kikötőt, Danzigot.
    • Magyarországon megszűnik az esti elsötétítés rendelete.
  • május 10. – A Moszkvában megalakult Nemzeti Front kormánya Prágába érkezik.
  • május 12.Klement Gottwald csehszlovák miniszterelnök-helyettes, a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) elnöke rádiófelhívást intéz az ország lakosságához, felszólítva azt a kassai kormányprogram támogatására.[7]
  • május 14. – A Karl Renner osztrák miniszterelnök kinyilatkoztatja Ausztria függetlenségét, és egyben bejelenti, hogy minden korábbi nemzeti-szocialista rendelkezés érvényét veszti.
  • május 15.
    • A visszavonuló horvát katonák és civilek többsége eléri a mai osztrák-szlovén határt, és Bleiburg mellett többségük átkel Ausztriába.[18]
    • A csehszlovák kormány első ülése Prágában, ahol többek között a kisebbségi kérdéssel és a nemzeti bizottságokban történő választásokkal foglalkoznak.[7]
  • május 16.Edvard Beneš csehszlovák elnök visszaérkezik Prágába.[7]
  • május 18.
    • A Magyar Rádió megindítja a napi vízállásjelentések sugárzását.[22]
    • A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége megtiltja, hogy magyar nemzetiségű polgárok a politikai pártok tagjai legyenek.[7]
  • május 19.
  • május 20. – A Bohumil Boček csehszlovák tábornok kijelenti, hogy az új csehszlovák hadsereg szervezete és szerkezete azonos a Vörös Hadsereg irányítási elveivel.[23]
  • május 22.Bremervörde és Hamburg között, Barnstedt falu közelében egy brit járőr feltartóztatja és elfogja Heinrich Himmlert, az SS birodalmi vezetőjét, aki másnap ciánkáli-kapszulával öngyilkosságot követ el.[24]
  • május 23.
    • A csehszlovák kormány a bel-, a had- és a külügyminiszter részvételével hármas bizottságot hoz létre, hogy szervezze meg és hajtsa végre a németek és a magyarok kitoloncolását.[7]
    • Brit katonák – főhadiszállásán, a Flensburg melletti mürwiki tengerésziskolában – letartóztatják Karl Dönitz-et és kabinetjének tagjait, valamint államigazgatási hivatalnokokat és törzstiszteket.[25]
  • május 24. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar kibocsátja az „Adja Isten, hogy az új birtokosok boldogulása vigasztalja az egyházat veszteségeiért és gondjaiért” kezdetű közös pásztorlevelet.
  • május 25. – A csehszlovák kormány – többek között – a náci szervezetek vagyonának elkobzásáról, az árulók és a kollaboránsok földbirtokainak felosztásáról tárgyal.[7]
  • május 27. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt akcióbizottságának prágai ülésén a Nemzeti Front bel- és külpolitikájáról tárgyalnak, és megválasztják az új pártvezetőséget, melynek élére Zdeněk Fierlinger kerül.[7]
  • május 29. – A Moszkvában kötött egyezmény értelmében Csehszlovákia átengedi a Szovjetuniónak Kárpát-Ukrajnát.
  • május 30.Brünnben kezdetét veszi a városban maradt német lakosság – mintegy húszezer fő – azonnali erőszakos kitelepítése. (A gyalogmenetben útnak indított németek közül számosan nem bírták a megpróbáltatásokat. Lásd: „brünni halálmenet”.)[7]

Június[szerkesztés]

  • június 2. – Megegyezéssel zárulnak a csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége között május 31-e óta folyó tárgyalások. (A megállapodás rögzíti, hogy az SZNT a szlovák nemzet legfőbb képviselője, és Szlovákia területén a törvényhozás és a végrehajtó hatalom hordozója. A tárgyalásokon körülhatárolják azokat a gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb ügyeket, amelyek központi irányítás alá tartoznak.)[7]
  • június 7.Antonín Zápotocký-t, a CSKP vezető politikusát a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökévé választják.[7]
  • június 9.Zilahy Lajost választották meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság elnökének.
  • június 12.
    • Budapesten megkezdődik a fokozatosan helyreállított vezetékrendszerekben a gázszolgáltatás. Elsőként a belvárosi V. kerület bekapcsolása történik meg.
    • Eltörlik Budapesten a hídpénzt. A dunai átkelésekért a korábbiakkal ellentétben ezen túl nem kell fizetni sem oda, sem vissza.
  • június 16. – A szlovák kommunisták tanácskozásán állást foglalnak Szlovákia magyaroktól való gyors és határozott megtisztítása mellett.[7]
  • június 19.
    • Helyreáll a forgalom a romokban heverő Déli pályaudvar és Kelenföld között Budapesten.
    • A csehszlovák elnök dekrétumot ad ki a náci háborús bűnösök, az árulók és a kollaboránsok megbüntetéséről, a rendkívüli népbíróságok és a nemzeti bíróság megalakításáról. (A dekrétum jogi alapot jelent a magyarüldözés kiszélesítéséhez, számos ártatlanul vádolt magyar lakos elítéléséhez, kiüldözéséhez.)[7]
  • június 21. – Csehszlovák elnöki dekrétum a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok földbirtokainak elkobzásáról és felosztásáról. (A felosztás később a földreform első szakaszát jelentette.)[7]
  • június 24. – A magyar fővárosban hosszú idő után újból elindul a földalatti első szerelvénye
  • június 26. – San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányát. A szervezet október 24-én kezdi meg működését formálisan is.
  • június 26.
    • Napi rendszerességgel közlekednek a Dunántúl főbb városaiba vasúti személyszállító szerelvények. Pécs, Szombathely, Nagykanizsa és a főváros közötti személyforgalom helyreáll.
    • Pozsonyban a szlovákiai politikai élet két meghatározó pártjának, a Szlovák Kommunista Pártnak és a Demokrata Pártnak a képviselői nyilatkozatban rögzítik, hogy elkötelezettek a kassai kormányprogram, a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúsága, a Szovjetunióval való szoros együttműködés és a szlovák nemzeti felkelés iránt.[7]
  • június 28.
    • Edward Osóbka-Morawski elnök vezetésével megalakul a Lengyel Nemzeti Egység kormánya.[26]
    • Ismét járnak a balatoni hajók. Menetrend szerint közlekedik a komp Szántódnál.
  • június 29. – Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői Moszkvában megállapodást írnak alá Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatlakozásáról. (Csehszlovákia elismeri Kárpátalja „önrendelkezési jogát”, és ezzel jelentősen megkönnyíti a Szovjetunió nagyhatalmi érdekeinek érvényesülését a térségben.)[7]
  • június 30.Sztálin döntése bejelentésre kerül: geo-stratégiai okból Kárpátalja „csatlakozik” a Szovjetunióhoz, így Magyarország és a Szovjetunió között közvetlen határzóna létesül.[27]

Július[szerkesztés]

Brit és szovjet katonák 1945. július 5-én a berlini birodalmi kancellária (Reichskanzlei) azon romos balkonján, amelyről Adolf Hitler a beszédeit tartotta

Augusztus[szerkesztés]

Hiroshima látképe az augusztus 6-i atomtámadás után
Az augusztus 9-én Nagasakira
ledobott atombomba több mint
23 000 embert ölt meg

Szeptember[szerkesztés]

A USS Missouri fedélzetén Sigemicu Mamoru japán külügyminiszter aláírja a japán kapitulációt

Október[szerkesztés]

  • október 1. – Elnöki dekrétum az általános munkakötelezettségről Csehszlovákiában.[7]
  • október 2. – Csehszlovákiában megalakul az árulók és a kollaboránsok elítélésére hivatott nemzeti bíróság.[7]
  • október 7.Mindszenty József ünnepélyes székfoglalása az esztergomi bazilikában.
  • október 9. – Párizsban az esküdtszék halálra ítélte Lavalt, a Henri Philippe Pétain vezette Vichy-kormány volt miniszterét.
  • október 10.
  • október 11. – Kirobban a kínai polgárháború, miután a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt között szakadás jön létre[26]
  • október 1621. – A Román Kommunista Párt I. Országos Konferenciája, ahol a párt első titkárának Gheorghe Gheorghiu-Dejt választják.
  • október 17.Damaszkinosz athéni érsek, Görögország kormányzója átmeneti kormányt lakit. (A kormány november 1-jéig marad hivatalban.)[33]
  • október 18.Edvard Beneš csehszlovák elnök dekrétumot ad ki a prágai és a brünni német főiskolák megszüntetéséről.[7]
  • október 1821. – Prágában megtartják a CSSZDP XX. kongresszusát, ahol kinyilvánítják, hogy a párt szocialista elveket követ, és híve a Nemzeti Fronton belüli együttműködésnek. (Ekkor még nem kerül szóba a párt „egyesítése” a CSKP-vel. Elnökké ismét Zdeněk Fierlingert választják.)[7]
  • október 19. – Elnöki dekrétum az új pénzegység, a csehszlovák korona bevezetéséről, mely felváltja a még mindig forgalomba lévő protektorátusi koronát és a magszünt Szlovák Köztársaság pénzét.[7]
  • október 22. – Budapestre érkezik a magyar háborús bűnösök harmadik csoportja. (Közöttük található, Zöldi Márton az újvidéki valamint a hatvani mészárlások parancsnoka, Temesváry László aki a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének német kézre juttatását felügyelte, Görgey Vince volt SS-őrnagy, Málnássy Ödön nyilaskeresztes ideológus, aki Hitler eszméit ültette át a pártideológiává, valamint a tömeges deportálások koordinátora Árbócz János csendőrezredes.)[34]
  • október 23. – A megszálló szovjet csapatok főparancsnoksága magyar kezelésbe adja át a Magyar Államvasutak, a MÁV ügyvezetését.[35]
  • október 24.
    • Byrnes bejelenti, hogy az ENSZ alapokmánya, valamint a Nemzetközi Bíróság statutuma nemzetközi jogi hatállyal életbe lépett, s ezzel hivatalosan is életre kelt az Egyesült Nemzetek Szervezete, és megkezdte működését. (Az ENSZ első főtitkára a norvég Trygve Lie.)
    • Beneš csehszlovák köztársasági elnök dekrétumot ír alá a bányák, a kulcsfontosságú ipar, a magánkézben lévő biztosítók és az élelmiszeripar államosításáról. (Az államosítás több mint háromezer üzemet érint, mely rendkívül meggyengíti a nagypolgárság és a külföldi tőke pozícióit.)[7]
  • október 25.Elnöki dekrétum Csehszlovákiában az „ellenség vagyonának” elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alap létrehozásáról.[7]
  • október 27.Beneš elnök dekrétuma a nemzet becsülete ellen elkövetett bűnök megtorlásáról, ez az ún. retribúciós dekrétum.[7]
  • október 28. – Megkezdi tevékenységét az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés. (Megerősíti Benešt a köztársasági elnöki tisztében, míg a nemzetgyűlés elnökévé Josef David nemzeti szocialista párti politikus választják.)[7]
  • október 29. – A fővárosi Zeneakadémia épületében megkezdődik az első magyar háborús bűnökkel vádolt személy, Bárdossy László főtárgyalása a népbíróság előtt. (Ebben a perben tanúként egyebek között Szálasi Ferencet is kihallgatják.)[36]

November[szerkesztés]

December[szerkesztés]

Az év témái[szerkesztés]

1945 a tudományban[szerkesztés]

1945 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1945 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1945 a filmművészetben[szerkesztés]

  • Miért harcoltunk? (1945) – amerikai dokumentumfilm. rendező: Frank Capra
  • The Lost Weekend (1945) (Férfiszenvedély) – amerikai film, rendező: Billy Wilder - 7 Oscar-díj jelölés (1946), 4 Oscar-díj,[40] a Cannes-i filmfesztivál nagydíja.
  • Mildred Pierce (1945) – amerikai film, rendező: Michael Curtiz - 6 Oscar-díj jelölés (1946), 1 Oscar-díj (Legjobb női főszereplő)
  • Brief Encounter (1945) (Kései találkozás) – angol film, rendezte: David Lean - 3 Oscar-díj jelölés (1947), a Cannes-i filmfesztivál nagydíja (1946), A New York-i Filmkritikusok díja (1946)[41]
  • Roughly Speaking (1945) – amerikai filmvígjáték, rendező: Michael Curtiz
  • Know Your Enemy: Japan (1945) – (Ismerd meg ellenséged: Japán) amerikai dokumentumfilm. Rendezők: Frank Capra, Joris Ivens
  • A tanítónő – magyar film (1945. szeptember 22.)[42] rendező: Keleti Márton
  • Hazugság nélkül (1945) – magyar film – rendező: Gertler Viktor
  • Aranyóra (1945) – magyar film – rendező: Ráthonyi Ákos[43]

1945 az irodalomban[szerkesztés]

1945 a zenében[szerkesztés]

1945 a politikában[szerkesztés]

1945 a sportban[szerkesztés]

1945 a televízióban[szerkesztés]

1945 a jogalkotásban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Wolfgang Pauli osztrák fizikus
Kémiai Artturi Ilmari Virtanen finn biokémikus
Orvosi-fiziológiai Sir Alexander Fleming skót orvos, Ernst Boris Chain angol biokémikus, Sir Howard Florey ausztrál patológus
Irodalmi Gabriela Mistral chilei költőnő
Béke Cordell Hull amerikai politikus

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bertényi Iván: A „Szálasi-címer”. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 71-73. oldal, ISSN 0865-6347
  2. ^ a b Bognár Zoltán: Málenkij robot. 100 000 civil elhurcolása Budapestről és környékéről. In.: Rubicon. XXVI. évf., 286. (2015/9.) sz., 68-77. oldal, ISSN 0865-6347
  3. ^ a b c d Nagy Béla, Farkas Ildikó (2002.). „Az elhallgatott tragédia2, Kiadó: História folyóirat]]. [2008. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  4. ^ a b Zinner Tibor: Népbíráskodás Magyarországon. 1945–1950. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 64-70. oldal, ISSN 0865-6347
  5. ^ a b Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347
  6. Forró Lajos (2010.). „„Jelöletlen tömegsírok”. Magyarellenes jugoszláv atrocitások a Délvidéken, 1944.8. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  7. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 143-145. oldal, ISSN 0238-3748
  8. ^ a b c d e f g h i Feith László: Győzelem a gyanakvás árnyékában. Berlin, végállomás. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 5. (2015/5.) sz., 44-47. oldal, ISSN 0865-6932
  9. Feith László: Hadikrónika. Február. In.: Magyar Honvéd. XXI. évf., 2010/3. sz., 82. p.
  10. ^ a b A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. december 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása
  11. ^ a b c d e f g h Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 185-199. p. (ISBN 963-9036-13-7)
  12. Knopp 196. o.
  13. A második világháború képei II. kötet, 325, 327 oldala. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985 - ISBN 963-07-0045-X
  14. Knopp 196. o.
  15. Knopp 343. o.
  16. ^ a b c d e (2012.) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  17. Knopp 349. o.
  18. ^ a b c Sokcsevits Dénes (2010.). „Bleiburg, a horvát Katiny8. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  19. A. J. P. Taylor: A második világháború képes krónikája, Akadémiai Kiadó. Budapest, 1988. ISBN 963-05-4627-2, - 222 oldal.
  20. Knopp 140. o.
  21. A második világháború képei. II. kötet, 325 oldal. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985. ISBN 963-07-0045-X
  22. Oprán Emese (2010.). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.  
  23. dr. Radics Elemér: A Dunatáj (adatok a Dunatáj államainak életéből) III. kötet. - Gergely R. rt. Kiadása, Budapest, 1946. - 600. oldal
  24. Knopp 198-200. o.
  25. Knopp 351. o.
  26. ^ a b c Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '89 - Computerworld Informatikai Kft. Kiadása 1989. - 75 oldal. ISSN 0238-3748
  27. A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. dec. 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása - 26. oldal
  28. Ujváry Gábor: Hóman Bálint rehabilitálása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 49-61. oldal, ISSN 0865-6347
  29. Szerencsés Károly: Volt-e esélye Magyarországnak a demokráciára 1945-ben? Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte és lehetőségei. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 9-11. oldal, ISSN 0865-6347
  30. A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. december 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása - 28. oldal
  31. dr. Radics Elemér: A Dunatáj (adatok a Dunatáj államainak életéből) III. kötet. - Gergely R. rt. Kiadása, Budapest, 1946.
  32. Németh István: Hitler útja a hatalomig. Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 40. oldal, ISSN 0865-6347
  33. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 375. p.
  34. Jövendő. I. évfolyam 10 szám., 1945. október 27. 5-6 oldal.
  35. A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. december 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása - 31. oldal
  36. http://www.nagykar.hu/ekonyvek/2634/26805/reszletek.html
  37. Káli Csaba: Elbitorlás, zsákmányszerzés. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 35. oldal, ISSN 0865-6347
  38. Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 103. p.
  39. A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. december 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása - 33. oldal
  40. http://www.imdb.com/title/tt0037884/awards
  41. http://www.imdb.com/title/tt0037558/awards
  42. http://www.imdb.com/title/tt0038150/
  43. Kovács Ferenc - Pór Irén: Magyar Filmográfia I. - Színház- és Filmtudományi Intézet kiadása, Budapest, 1958.

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Knopp: Knopp, Guido. Hitler segédei. Magyar Könyvklub., Budapest (2001). ISBN 963 547 382 6 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1945 témájú médiaállományokat.