Bakonypölöske
| Bakonypölöske | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ulaki Béla László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8457 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 393 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bakonypölöske weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonypölöske témájú médiaállományokat. | |||
Bakonypölöske (németül: Peretschke, Peroldsdorf)[3] község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Bakonyalján fekszik, a legközelebbi városok Devecser (12 km) és Pápa (16 km).
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közúton csak a két előbbi várost összekötő 8402-es úton érhető el, amely végighalad a település teljes területén, annak főutcájaként, nagyjából dél-északi irányban. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Devecser vasútállomása.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első írásos említése 1314-ből maradt fenn (Perechke). Akkor kisnemesek lakták. A török hódoltság idején elpusztult, s csak a 18. században kezdett újra benépesülni elsősorban német telepesekkel.
1909-ig Pölöske volt a neve.
2014 szeptemberében a településre vezető mindkét utat le kellett zárni egy időre a közúti forgalom elől a heves esőzések következtében medrükből kilépő vízfolyások miatt.[4]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Szarka Gyula (független)[5]
- 1994–1998: Szarka Gyula (független)[6]
- 1998–2002: Szarka Gyula (független)[7]
- 2002–2006: Szarka Gyula (független)[8]
- 2007–2010: Ulaki Béla (független)[9]
- 2010–2014: Ulaki Béla László (független)[10]
- 2014–2019: Ulaki Béla László (független)[11]
- 2019–2024: Ulaki Béla (független)[12]
- 2024– : Ulaki Béla László (független)[1]
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében szavazategyenlőség miatt nem lehetett eredményt hirdetni, a szavazásra jogosult 349 fő helyi lakos közül 250 fő járult az urnákhoz, hatan érvénytelenül voksoltak, az érvényesen leadott szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg Szarka Gyula addigi független polgármester és egyetlen kihívója, az ugyancsak független Ulaki Béla között (122:122).[13] Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 7-én tartották meg, valamivel szerényebb választói aktivitás mellett, ami Ulaki Bélának kedvezett.[9]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 373 | 370 | 375 | 384 | 389 | 379 | 390 | 393 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 95,2%-a magyarnak, 24,8% németnek, 4,5% cigánynak mondta magát (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,4%, református 3,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,6% (21,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 85,3%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 3,9% cigánynak, 0,5% románnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,4% volt római katolikus, 2,8% református, 1,5% evangélikus, 0,5% görögkatolikus, 0,3% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Márton római katolikus templom
- A 18. század végén épült Halasy-Öchtritz-kúria
- A Szilvásdomb lábánál lévő halastó, amely horgászásra már nem alkalmas
Régi mondások, falucsúfolók a településről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Füstölög, mint Perecske. [A mondás eredete nem tisztázott.][16]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bakonypölöske települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 29..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Bakonypölöske". Központi Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2022. május 30..
- ↑ "Harc a vízzel 3. nap". Origo. 2014-09-14 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 14-09-14.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Bakonypölöske települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Bakonypölöske települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
- ↑ "Bakonypölöske települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 26..
- ↑ "Bakonypölöske települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 26..
- 1 2 "Bakonypölöske települési időközi választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2007. január 7. Hozzáférés: 2020. május 31..
- ↑ "Bakonypölöske települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 19..
- ↑ "Bakonypölöske települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 19..
- ↑ "Bakonypölöske települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 24..
- ↑ "Bakonypölöske települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 26..
- ↑ Bakonypölöske Helységnévtár
- ↑ Bakonypölöske Helységnévtár
- ↑ Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28.
