Kékkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kékkút
Kékkút1.jpg
Kékkút címere
Kékkút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Kardosné Csaba Gyöngyi (független)[1]
Irányítószám 8254
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség72 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség19,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kékkút (Magyarország)
Kékkút
Kékkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 33′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 33′ 32″
Kékkút (Veszprém megye)
Kékkút
Kékkút
Pozíció Veszprém megye térképén
Kékkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékkút témájú médiaállományokat.

Kékkút község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

A Káli-medence a Balaton-felvidék mediterrán jellegű, méltán népszerű vidéke. A változatos formájú hegyek által körbevett központi medence tőzeges láprétjének délnyugati részén találjuk Kékkút települést.

Salföldtől ~3 kilométerre, Káptalantóti-tól ~5 kilométerre, Kővágóörstől mintegy ~4 kilométerre található. A megye legkisebb falvai közé tartozik, ma körülbelül nyolcvan lakosa van. Belterülete csak a 73 133-as számú mellékúton érhető el, amely a falu nyugati határszélén ágazik ki a 7346-os útból és Kővágóörsön ér véget, a 7314-es útba csatlakozva.

Nevének eredete[szerkesztés]

Régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja. A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra bizánci császárné kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal. A kisközség ásványvízével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Az úgynevezett földes, meszes gyógyvíz többféle betegség gyógyítására alkalmas.

Története[szerkesztés]

Már az avar korban éltek ezen a helyen emberek, erről tanúskodik az itt feltárt egykori temető gazdag leletállománya.

Kékkút területén a római korból származó villa, és a hozzá tartozó gazdasági épületek alapfalait is feltárták a régészek.

A honfoglalás korában Kál horka szállásterülete volt itt, akinek fia Bulcsú vezér volt.

A település legrégebbi ismert okleveles említése 1338-ból származik, akkor Kőkút formában került említésre, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka.

A településen áthaladó, Fülöptől a bácsi szőlőhegyig 4715 öl hosszan húzódó útját megemlíti Zala vármegye 1831-es útkönyve is.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 2,7% felekezeten kívüli 5,4% (33,8% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Falunap[szerkesztés]

  • Káli Napok kulturális rendezvény: július közepén.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A független Kardosné Csaba Gyöngyi lett Kékkút polgármestere
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5
  4. Kékkút Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]