Kékkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kékkút
Kékkút1.jpg
Kékkút címere
Kékkút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Kardosné Csaba Gyöngyi (független)[1]
Irányítószám 8254
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség72 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség19,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kékkút (Magyarország)
Kékkút
Kékkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 33′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 33′ 32″
Kékkút (Veszprém megye)
Kékkút
Kékkút
Pozíció Veszprém megye térképén
Kékkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékkút témájú médiaállományokat.

Kékkút község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. Korábban – Szent István király korától egészen az 1950-es megyerendezésigZala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

A Káli-medence a Balaton-felvidék mediterrán jellegű, méltán népszerű vidéke. A változatos formájú hegyek által körbevett központi medence tőzeges láprétjének délnyugati részén találjuk Kékkút települést.

Salföldtől ~3 kilométerre, Káptalantótitól ~5 kilométerre, Kővágóörstől mintegy ~4 kilométerre található. A megye legkisebb falvai közé tartozik, ma körülbelül nyolcvan lakosa van. Belterülete csak a 73 133-as számú mellékúton érhető el, amely a falu nyugati határszélén ágazik ki a 7346-os útból és Kővágóörsön ér véget, a 7314-es útba csatlakozva.

Nevének eredete[szerkesztés]

Régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja. A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra bizánci császárné kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal. A kisközség ásványvízével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Az úgynevezett földes, meszes gyógyvíz többféle betegség gyógyítására alkalmas.

Története[szerkesztés]

Már az avar korban éltek ezen a helyen emberek, erről tanúskodik az itt feltárt egykori temető gazdag leletállománya.

Kékkút területén a római korból származó villa, és a hozzá tartozó gazdasági épületek alapfalait is feltárták a régészek.

A honfoglalás korában Kál horka szállásterülete volt itt, akinek fia Bulcsú vezér volt.

A település legrégebbi ismert okleveles említése 1338-ból származik, akkor Kőkút formában került említésre, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka.

A településen áthaladó, Fülöptől a bácsi szőlőhegyig 4715 öl hosszan húzódó útját megemlíti Zala vármegye 1831-es útkönyve is.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pék László (FKgP helyi szervezete)[4]
  • 1994–1998: Pék László (független)[5]
  • 1998–2002: Pék László (független)[6]
  • 2003–2006: Dr. Jancsó Gábor (független)[7]
  • 2007–2010: Pék László (független)[8]
  • 2010–2014: Pék László (független)[9]
  • 2014–2018: Pék László (független)[10]
  • 2018–2019: Kardosné Csaba Gyöngyi (független)[11][12]
  • 2019-től: Kardosné Csaba Gyöngyi (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 68 szavazásra jogosult lakos közül 64 fő járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két, független jelölt, dr. Jancsó Gábor és Kardosné Csaba Gyöngyi között.[13] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. május 11-én tartották meg, három jelölt részvételével. A pozícióról ezúttal is csak egyetlen szavazatnyi különbség döntött, de dr. Jancsó Gábort nem Kardosné szorította meg (ő messze lemaradva csak harmadik lett), hanem egy új aspiráns, id. Vásáros István, az immár 103 érvényes szavazatból 45:44 szavazati aránnyal.[7]

A 2002-es évihez hasonló okból nem zárult eredményesen a 2006. október 1-ji polgármester-választás sem, mert megint szavazategyenlőség alakult ki az első helyen. Ezúttal három független jelölt indult a polgármesteri posztért, a 95 szavazásra jogosult lakos közül 84 fő járult az urnákhoz, ismét ketten adtak le érvénytelen szavazatot, az érvényes szavazatokból pedig egyaránt 37-37 esett Pék László egykori (2002 előtti) polgármesterre és Dombi Jenőre.[14] Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 7-én tartották meg, nagyobb választói aktivitás mellett, ami Pék Lászlónak kedvezett jobban.[8]

2018. július 1-jén pedig azért kellett ismét időközi polgármester-választást tartani,[11] mert a korábbi településvezető, egészségének megromlása miatt leköszönt posztjáról (a Nemzeti Választási Iroda hivatalos, de ennél jóval homályosabb megfogalmazása szerint „[a korábbi választáson győztes polgármester] megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn”).[15][16]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 2,7% felekezeten kívüli 5,4% (33,8% nem nyilatkozott).[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

Falunap[szerkesztés]

  • Káli Napok kulturális rendezvény: július közepén.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5
  4. K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. a b Kékkút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. május 25. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. a b Kékkút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 7. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. a b Kékkút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. július 1. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. A független Kardosné Csaba Gyöngyi lett Kékkút polgármestere (magyar nyelven) (html). Ma.hu, 2018. július 2. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  13. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  14. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  16. Boros Juli: Független nő lett Kékkút új polgármestere. 444.hu, 2018. július 2. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  17. Kékkút Helységnévtár

További információk[szerkesztés]