Sormás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sormás
Sormás címere
Sormás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Pőcze Edit Márta
Irányítószám 8881
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 847 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség50,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sormás (Magyarország)
Sormás
Sormás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 38″, k. h. 16° 54′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 38″, k. h. 16° 54′ 57″
Sormás (Zala megye)
Sormás
Sormás
Pozíció Zala megye térképén
Sormás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sormás témájú médiaállományokat.

Sormás (horvátul Šurmaš[2]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsa város központjától 6 km-re nyugatra, az M7-es autópálya közelében, a 7-es főút mellett található.

Története[szerkesztés]

Neve Saramás alakban fordul elő először 1347-ben. E magyar helységnév a kígyóvirág, vadhagyma jelentésű sárma növényre vezethető vissza. Mivel közel fekszik a kulcsfontosságú kanizsai várhoz, sokat szenvedett a hódoltság éveiben; többször teljesen elpusztították.

1347-ben szerepel először oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Sormás a kanizsai vár 1493.évi urbáriumakor még jelentéktelen falu volt, de 1519-ben már népesnek mondták, 3 malom is tartozott hozzá. Az 1548. évi török támadás során a falu teljesen elpusztult. A 90 éves török hódoltság alatt több-kevesebb jobbágy lakta, akik török és magyar földesurak számára egyaránt adóztak és robotoltak.
A harcok elmúltával Sormás csak lassan népesedett be, a lakosság lélekszáma hosszú időn át ingadozott. A jobbágyok földműveléssel, szőlőműveléssel és állattartással foglalkoztak. Szőlőiket az eszteregnyei és homokkomáromi határban művelték. A 18. század második felében Kanizsa közelségének hatására a falu gyors fejlődésnek indult.

1798. április 18-án a falu teljesen leégett. Az uraság megtiltotta, hogy boronafalú házakat építsenek, valamennyiüknek téglából kellett házaikat újjáépíteni.

A falu lakói mindig magyarok és katolikusok voltak, s a szepetneki anyaegyházhoz tartoztak. 1925-től már körjegyzőségi székhely. Iparral 2 kovács, 1 bognár, 2 ács, 2 cipész és egy csizmadia foglalkozott, de dolgozott a falucskában két molnár, egy mészáros és egy szatócs is. A két hengermalom 12 alkalmazottal működött.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,6%, cigány 4,8%, horvát 0,46%, orosz 0,35%. A lakosok 67,9%-a római katolikusnak, 1,44% reformátusnak, 1,44% evangélikusnak, 9,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,6% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  3. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]