Szentantalfa
| Szentantalfa | |||
 |
|||
| Szentantalfa egyik temploma | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8272 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 432 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 67,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentantalfa
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 17° 40′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 17° 40′ 25″ | |||
Szentantalfa
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| Szentantalfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentantalfa témájú médiaállományokat.
|
|||
Szentantalfa község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település a Nagyvázsonyt Zánkával összekötő út mellett, a Csicsói-medencében, más néven Nivegy-völgyben található, ez utóbbi elnevezés Szentantalfa középkori nevéből ered. A völgy szerkezetileg a Balaton-felvidék Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás kőzetű medencék egyikének tekinthető.[3]
Története[szerkesztés]
Első alkalommal a falu neve egy 1276-ban kiadott oklevélben szerepel. A török hódoltság idején a háborúskodások következtében elnéptelenedik.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- Jelenleg
- Kiss Csaba (független)
- Korábban
Nevezetességei[szerkesztés]
- Dobosi Pincészet
Neves szentantalfaiak[szerkesztés]
Itt született Sebestyén Gyula folklorista, irodalomtörténész, rovásíráskutató.
Testvérvárosa[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
