Szentantalfa
| Szentantalfa | |||
 | |||
| Szentantalfa egyik temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8272 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 432 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 67,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentantalfa
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 17° 40′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 17° 40′ 25″ | |||
Szentantalfa
Pozíció Veszprém megye térképén
| |||
| Szentantalfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentantalfa témájú médiaállományokat. | |||
Szentantalfa község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A település a Csicsói-medencében, más néven Nivegy-völgyben található, ez utóbbi elnevezés Szentantalfa középkori nevéből ered. A völgy szerkezetileg a Balaton-felvidék Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás kőzetű medencék egyikének tekinthető.[3]
Főutcája a Zánkát Nagyvázsonnyal összekötő 7312-es út, amelyből itt a falu házaitól északra ágazik ki a Balatoncsicsó és Szentjakabfa felé vezető 73 117-es számú mellékút.
Története[szerkesztés]
Első alkalommal a falu neve egy 1276-ban kiadott oklevélben szerepel. A török hódoltság idején a háborúskodások következtében elnéptelenedik.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Vidosa László (FKgP)[4]
- 1994–1998: Vidosa Elek (független)[5]
- 1998–2002: Kovács Gábor (független)[6]
- 2002–2006: Kovács Gábor (független)[7]
- 2006–2010: Kovács Gábor (független)[8]
- 2010–2014: Kiss Csaba (független)[9]
- 2014–2019: Kiss Csaba (független)[10]
- 2019-től: Kiss Csaba (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 8,1% németnek, 1,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A vallási megoszlás a következő volt: nazarénus 33,5%, római katolikus 20,8%, református 12,2%, evangélikus 8,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,9%, nem nyilatkozott 20%.[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Dobosi Pincészet
Neves szentantalfaiak[szerkesztés]
Itt született Sebestyén Gyula folklorista, irodalomtörténész, rovásíráskutató.
Testvérvárosa[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
- ↑ Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Szentantalfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentantalfa Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
