Muraújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muraújfalu (Novakovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségBottornya
Jogállásfalu
Alapítás éve1367
PolgármesterJosip Lepen
Irányítószám40317
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség694 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 34′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 34′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Muraújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Muraújfalu (horvátul: Novakovec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Bottyornyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 14 km-re északkeletre, községközpontjától Bottornyától 2 km-re délkeletre a Mura jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1367-ből származik "Novakouch" alakban. 1478-ben "Nowakowecz", 1490-ben "Nowakowycz" alakban említik. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] A Lackfiaké, majd 1397-től királyi birtok. Az uradalommal együtt 1405-től 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették.

Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után a csáktornyai uradalommal együtt rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " NOVAKOVECZ. Nezaticze. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dekanovecznek szomszédságában, és annak filiája, a’ természetnek szép javaival bővelkedik."[3]

A településnek 1910-ben 1316, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 976 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.