Muraújfalu
| Muraújfalu (Novakovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Bottornya |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1367 |
| Polgármester | Josip Lepen |
| Irányítószám | 40317 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 694 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 34′ 23″46.452000°N 16.573000°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 34′ 23″46.452000°N 16.573000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muraújfalu témájú médiaállományokat. | |
Muraújfalu (horvátul: Novakovec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Bottyornyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 14 km-re északkeletre, községközpontjától Bottornyától 2 km-re délkeletre a Mura jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1367-ből származik "Novakouch" alakban. 1478-ben "Nowakowecz", 1490-ben "Nowakowycz" alakban említik. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] A Lackfiaké, majd 1397-től királyi birtok. Az uradalommal együtt 1405-től 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették.
Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után a csáktornyai uradalommal együtt rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " NOVAKOVECZ. Nezaticze. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dekanovecznek szomszédságában, és annak filiája, a’ természetnek szép javaival bővelkedik."[3]
1910-ben 1316 lakosa volt, közülük 1294 horvát és 22 magyar anyanyelvű volt.[4] A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 976 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6][7] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 851 | 931 | 948 | 1.050 | 1.118 | 1.316 | 1.428 | 1.449 | 1.498 | 1.569 | 1.371 | 1.316 | 1.170 | 1.068 | 976 | 800 | 694 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj