Muraújfalu
| Muraújfalu (Novakovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Bottornya |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1367 |
| Polgármester | Josip Lepen |
| Irányítószám | 40317 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 694 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 34′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 34′ 23″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muraújfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Muraújfalu (horvátul: Novakovec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Bottyornyához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Csáktornyától 14 km-re északkeletre, községközpontjától Bottornyától 2 km-re délkeletre a Mura jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése 1367-ből származik "Novakouch" alakban. 1478-ben "Nowakowecz", 1490-ben "Nowakowycz" alakban említik. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] A Lackfiaké, majd 1397-től királyi birtok. Az uradalommal együtt 1405-től 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették.
Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után a csáktornyai uradalommal együtt rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " NOVAKOVECZ. Nezaticze. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dekanovecznek szomszédságában, és annak filiája, a’ természetnek szép javaival bővelkedik."[3]
A településnek 1910-ben 1316, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 976 lakosa volt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.