Szentpéterúr
| Szentpéterúr | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Pálfi József (független jelölt)[1] |
| Irányítószám | 8762 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 994 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 62,16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,96 km² |
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentpéterúr
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 45′ 24″, k. h. 17° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 24″, k. h. 17° 02′ 15″ | |
Szentpéterúr
Pozíció Zala megye térképén
| |
| Szentpéterúr weboldala | |
Szentpéterúr község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[4]
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A község Zala megye keleti részén, a Balaton felé eső oldalon fekszik. A Zalai-dombságot a Principális-csatorna és az Alsó-Zala észak-déli irányú völgyeivel felszabdalja, közrefogva a kisebb egységet, a Zalaapáti-hátat, melynek dombjai között található a település. A falutól északra a 76-os főút, délre a 75-ös főút halad, innét közelíthető meg Pacsa felől Szentpéterúr.
Története[szerkesztés]
A településről az első írásos adat 1166-ból maradt fenn, mikor a mai település közelében Vidó Zalai gróf a János rendű ispotályosok számára apátságot alapított Szent Péter és Pál tiszteletére. A hosszas Szent Péteri apátúr nevet később a könnyebb kiejtés miatt Szent Peturra rövidítették. Az apátság valószínűleg elpusztult, neve azonban fennmaradt, és a közelben lévő község azt Szent-Péterúrra egészítette ki.
Az egykor itt állt apátság létezéséről egykori adatok is vallanak, valamint a közeli Gétye és Szentpéterúr község lakói között létezése a szájhagyományokban is fennmaradt, helye, ill. elnevezése egy régi katonai térképen feltüntetve is megtalálható a Markalházi dűlőben, Gétye és Szentpéterúr között, az úgynevezett Szent-völgyben.
A 15. században Szent-Péterúr a nagykapornaki járáshoz tartozott.
A falu középkori történetéről elég kevés adat maradt fenn. Neve 1439-ben Zenthperhetwr néven szerepelt az írott forrásokban. 1513-ban két Vas, Markalf és Kis nevű egytelkes nemesi családok lakták. Az 1550-es években a források az Örvényesi pálos kolostorral együtt említik.
Egy 1850-ben készült, Gétye község tagosított határának térképrészleten szentegyházi-dűlő néven találjuk a Szent-völgyet. E két elnevezés is valószínűsíti, hogy az apátság elpusztulása előtt e völgyben állt.
A szájhagyományok szerint e régi Szent-Péterur nevű falu a mostani helyétől délebbre feküdt, helyét az "Égett-kertek" nevű dűlő jelzi, mivel a törökök a szentgotthárdi csata utáni vereségből hazafelé tartva felégették a falut.
Az új Szentpéterúr ezért nem a régi helyén, hanem jóval feljebb, az erdővel borított mostani helyre épült, hogy lakói szükség esetén könnyebben elmenekülhessenek valamely rejtettebb helyre.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 78,4%, cigány 19,4%, német 1,95%. A lakosok 51,6%-a római katolikusnak, 0,77% reformátusnak, 0,38% evangélikusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (37,9% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római Katolikus templom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szentpéterúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. március 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
.svg)
