Sármellék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Égenföld szócikkből átirányítva)
Sármellék
Sarmellek Air Field.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Jogállás község
Polgármester Horváth Tibor[1]
Irányítószám 8391
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 1828 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sármellék (Magyarország)
Sármellék
Sármellék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 43″, k. h. 17° 10′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 43″, k. h. 17° 10′ 010″
Sármellék (Zala megye)
Sármellék
Sármellék
Pozíció Zala megye térképén
Sármellék weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sármellék témájú médiaállományokat.

Sármellék község Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Területén található a Sármellék nemzetközi repülőtér. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Sármellék a Balatontól nyugatra, a Kis-Balaton melletti síkságon terül el. A község északi részén a Zalai-dombság keleti nyúlványa található.

Sármellék nemzetközi repülőtér

Közlekedés[szerkesztés]

A településen áthaladó 76-os másodrendű főúton intenzív forgalom bonyolódik Zalaegerszeg és a Balaton déli partja, valamint Budapest között. Észak-déli irányban a Hévíz és Zalakomár között futó, forgalmas mellékút keresztezi a községet.

Sármellék autóbuszon elsősorban Keszthely felől érhető el, de NagykanizsaZalakaros felől is rendszeresen járnak buszok. Napi háromszor Budapest és Zalaegerszeg is közvetlenül elérhető a községből. A települést teherszállításra alkalmas vasútvonal köti össze a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalal. Közlekedési kapcsolata az északi parttal nem megoldott.

A község déli részén üzemel a Nyugat-Dunántúl legforgalmasabb reptere, ahova teherszállító gépek, illetve menetrendszerű és charterjáratok érkeznek. A legfontosabb desztinációk: London, Zürich, Stuttgart, Koppenhága, Berlin, Frankfurt am Main, Hamburg, Düsseldorf és Moszkva.

Története[szerkesztés]

Sármellék Zalavár szomszédságában, viszonylag későn tűnt fel. Bár feltehető, hogy a zalavári alapítólevélben szereplő Kis-Devecser és Hugenfelde (Égenföld) a mai település helyén feküdt, az első írásos emlék Sármellékről csak 1356-ból maradt ránk. A nemesi települést ekkor nagyrészt a Kustyán család lakta, ám később újabb nemesi famíliák költöztek Sármellékre.

Mivel a település a vázsonyzágrábi főhadiút mentére esett, sűrűn érték támadások 1531-től folyamatosan. Sármellék lakosságszáma folyamatosan csökkent, 1618-ra teljesen elnéptelenedett.

Sármellék újjáéledése 1731-ben kezdődött meg, amikor Simoncsics János jobbágy szerződést kötött a közbirtokosokkal, mely értelmében Sármelléken földet művelhetett és a Zala folyóban halászhatott, teherként pedig a tized megfizetésével tartozott. Példáját többen is követték, így a település hamar jelentős lakosságra tett szert. Ám mivel a földbirtokosok nem tartották be a szerződést, és robotra kényszerítették a jobbágyokat, a parasztok 1754-ben Mária Terézia császárnőhöz fordultak, akinek a hatására 1762-ben új szerződés kelt, melyben a robotot felszámolták. A lakosság azonban ezzel nem elégedett meg, és mivel azt a híresztelést kapták, hogy a királynő szabadságjogot osztott a parasztoknak, megtagadták a szolgálatot. Végül a szentgyörgyvári katonák hatására a lázadás lecsillapodott, és a földesúri szolgáltatások az új szerződés alapján történtek.

A 18. század végére Sármellék is a kiterjedt keszthelyi Festetics-birtok része lett. Mint a környező településeknél, a mezőgazdaság itt is nagyban fejlődött, a népességszám tovább nőtt. 1839-ben a lakosság önerőből építtetett magának templomot. 1894-ben kapcsolódott a település a vasúthálózatba a Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonallal.

A vasút közelsége ellenére a település komolyabb fejlődést nem mutatott, így a 20. század elejére egy szegényes külsejű falu vált belőle, ahol nagy számban éltek nincstelenek. 1940-ben a szomszédos, még szegényebb Égenföldét is a településhez csatolták. Az 1945-ös földosztás keretében bőven jutott föld a falu lakosainak, és a Kis-Balaton kiszáradásával párhuzamosan a megművelhető területek nagysága is nőtt. 1952-re épült ki Zalavár és Sármellék között egy szovjet katonai repülőtér, a mai kereskedelmi reptér elődje. 1959-ben megalakult a falu nagy részét tömörítő Biztos Jövő Termelő Szövetkezet, amely jelentősen hozzájárult a község gyarapodásához. Mindazonáltal a lakosság egyre nagyobb számban Keszthelyen és Hévízen keresett munkát, a település elnéptelenedése megindult.

Az 1990-es években, miután a község repülőtere közforgalmúvá vált, illetve a Kis-Balaton iránt is megnőtt az érdeklődés, a lakosságszám csökkenése is megszűnt.

Közélet[szerkesztés]

A település kulturális, szabadidős és sportprogramjainak szervezésében nagy szereppel bír a Sármellék Művelődéséért Alapítvány és a Sármelléki Ifjúsági Kulturális Kör. A község saját televízióadással is rendelkezik a Sármellék Kábel Televízió (SKTV) keretében.

A község egy óvodával és egy általános iskolával rendelkezik. Az utóbbi épülete ad otthont az Általános Művelődési Központnak, amely keretében művelődési ház és könyvtár működik.

Nevezetességei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Hírneves sármellékiek[szerkesztés]

Balról jobbra: Németh Ferenc és Aperianov Zakariás

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sármellék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. http://zaol.hu/sarmellek/kebele-kacamajko-umog-1776575

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]