Nemespátró

	Nemespátró
	; Nemespátró címere
	; Nemespátró címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Győrfy Balázs (független)
Irányítószám	8856
Körzethívószám	93
	Népesség
Teljes népesség	274 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	21,63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nemespátró Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 19′ 19″, k. h. 17° 00′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 19″, k. h. 17° 00′ 07″
	Nemespátró Pozíció Zala megye térképén
	Nemespátró weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nemespátró témájú médiaállományokat.

Nemespátró község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsa déli vonzáskörzetében fekszik. Országos közúton csak nyugat felől, Surd irányából érhető el, a 6804-es útból kiágazó 68 153-as úton, de a község mégsem számít zsáktelepülésnek, mert az előbbi út a község központját elhagyva, dél felé továbbhalad önkormányzati útként egészen a 6813-as út porrogszentpáli szakaszáig, így abból az irányból is elérhető.

Története[szerkesztés]

A falu 1950. március 16-ig Somogy vármegyéhez tartozott. Ekkor a népessége, történelme, hagyományai, kultúrája révén mindig is tősgyökeresen somogyi települést adminisztratív úton, az új megyei és járási közigazgatás kialakítása során Zala megyéhez csatolták, ezzel „kárpótolva” Zalát Balaton-felvidéki hatalmas területeinek Veszprém megyéhez történt átcsatolásáért,^[3] ami Rákosi személyes bosszúja volt azért, mert Zalában nem szavaztak rá elegen. Az elsorvasztásra ítélt egykori curialis^[4] (=nemesi) falunak 1952-ben az előnevét is elvették, és csak 1991. január 1-jén kapta vissza; a pártállami időszakban (ahogy olykor a régebbi korokban is) egyszerűen Pátró volt a község hivatalos neve, és noha a helybeliek a 70-es, 80-as években többször is kezdeményezték a település teljes nevének visszaállítását, kérésük a rendszerváltásig minden alkalommal elutasításra talált.^[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Dömötörfy Jenő (FKgP)^[6]
1994–1998: Dömötörfy Jenő (FKgP)^[7]
1998–2002: Dömötörfy Jenő (FKgP)^[8]
2002–2006: Gilicze Sándor (független)^[9]
2006–2010: Gilicze Sándor (független)^[10]
2010–2013: Gilicze Sándor (független)^[11]
2013–2014: Dezső Tiborné (független)^[12]
2014–2019: Gilicze Sándor (független)^[13]
2019-től: Győrfy Balázs (független)^[1]

A településen 2013. szeptember 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.^[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93%, cigány 6,9%. A lakosok 26,9%-a római katolikusnak, 62,2% evangélikusnak, 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát, 7% nem nyilatkozott.^[15]

A médiában[szerkesztés]

1986 őszén Rockenbauer Pál és stábja az …és még egymillió lépés című országjáró filmsorozat 9. részének forgatása során hosszabb riportot készített Pátrón Szakáll Miklósnéval és családjával, akik a kamera előtt beszélnek a falu múltjáról, jelenéről, bemutatják a jellegzetes pátrói (helyi dialektusban: „pátri”) népviseletet, és szép somogyi népdalokat énekelnek.