Szentkozmadombja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentkozmadombja
Szentkozmadombja címere
Szentkozmadombja címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Káli Lajos[1]
Irányítószám 8947
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 67 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 16,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentkozmadombja  (Magyarország)
Szentkozmadombja
Szentkozmadombja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 60″, k. h. 16° 46′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 60″, k. h. 16° 46′ 00″
Szentkozmadombja  (Zala megye)
Szentkozmadombja
Szentkozmadombja
Pozíció Zala megye térképén
Szentkozmadombja weboldala

Szentkozmadombja község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszegtől 24 km-re délnyugatra, Lentitől 31 km-re északkeleti irányban található. A község a Zalai-dombság közepén húzódó hegyháton terül el. Vizeit a Bécsi és a Szigeti patak gyűjti össze.

A 75-ös főútról Zalatárnoktól bekötőúton érhető el. Vasútállomás legközelebb 5 km-re Gutorfölde, de a 11 km-re levő Bak jobban elérhető.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az írott források szerint Szent Kozma és Szent Domján (Damián) orvos-ikerpárról kapta eredeti nevét, ez változott Szentkozmadombja elnevezésre.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes kutatók szerint már 1199-ben említik. 1334-ben "in villam Cosme et Damiani martirum" írnak róla az oklevelek, utalván Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomra, mely a falu névadója. 1408-ban már "Zentkcozmadamyan", s ez módosul úgy, hogy a "-damyan"-ból "dombja" lesz. 1786-ban "Kozmadombja", 1877-ben pedig "Szent-Kozmadombja" néven említik. Az oklevelek egy része a 15-16. században "Tharnaki Kozmadamjan" formában is előfordul, utalva a közeli Tárnok településre.

Szent Kozma és Szent Domján Zala megyében népszerű szentek, több templom viseli nevüket.

Szentkozmadombja egyházának 1333-ban Domonkos nevű papja, 1421-ben Jakab nevű plébánosa volt.

A falu legkorábbi birtokosait nem ismerjük, azonban egy 1490-ből származó irat szerint György nagybaki plébános vallja, hogy Bezerédy László és néhai Bezerédy György özvegye, Margaretha teljes telküket Tarnok Zenth-kozmadamjan posseessiokban 40 magyar forintokért elzálogosították Peleskei Erdegh Miklósnak. Az 1513-as adójegyzék Ewry Kozmadamyan nevű falut sorolt fel Kerbely Tófej, Sompács helységek szomszédságában.

A Bezerédyek még később ismét birtokosok lettek, ugyanis 1564-ben Miksa császár és király nova donatio-t ad a Bezeréd családnak Zenth-kozmadamjan possessioban. Mintegy 300 éven át a falu életét meghatározó birtokosok. 1550-54-ben Tárnokikozmadamjánnak Mihály a plébánosa.

Egy per szerint 1568-ban a szántói Bottka testvérek jobbágyokkal elfoglaltatták a "Bezerédi testvérek kegyurasága alatt álló szent Cozma és Damian tiszteletésre épült egyház 12 hold földjét".

A következő évszázadból nincsen említésre érdemes adat, a Bezerédj család folyamatosan birtokos, s gyakorolja a templom kegyuraságát.

A török időkben a települést a portyázó csapatok sem kímélték. A 17. század utolsó évtizedeiben puszta lett, csak 1693 után kezdett benépesülni.

Fennmaradt Bezerédi Ferenc és a jobbágyok közötti 1725-ben kelt contractus, melyet Zala megye officiálisai előtt kötöttek. Ebben a jobbágyok kérésére a Bezerédi Ferenc jóváhagyja, hogy tekintettel arra, hogy a földesúri major messze van, a parasztok a robottól megszabaduljanak, helyette árendásai legyenek azok. Feltételeik kedveztek a parasztoknak. Kertjeik után, melyekben kendert, mákot és zöldségféléket szoktak termelni, semmiféle tizedet nem kell, hogy adjanak. Minden helyes gazda megadja ajándékként a földesúrnak a karácsonyi kappant, a zsellérek együttesen adnak egyet. Az őri pusztát tized ellenében szabadon bírhatták. Bezerédi azt is kikötötte, hogy a parasztok kötelesek a természetben kért gabonatizedet a lakóhelyére szállítani.

1749-ben Bezerédy Ádám és Bezerédy István földesurak igen szigorú falusi rendfenntartást adtak ki. Kikötik, hogy a falubeli elöljárók istenfélő, jámbor emberek legyenek (ha káromkodnak, 1 forint bírságot fizessenek, felét a templomnak). A panaszosoknak panaszpénzt kell letenni, a bíráknak két hét alatt kellett dönteni. Ha késik a döntés, "mindenik közölük, ötven pálczát bizonyosan szenvednyi fog". A közös terhek szétosztásánál úgy kellett eljárniuk, hogy akinek több van, arra több terhet kell osztani. Gyalázkodás esetén "nyelves pénzt" kellett fizetni, ha a rágalmozó nem fizet, a büntetés kaloda és 24 botütés. Az urasággal való szembeszegülést szintén kalodával és korbáccsal büntették. A tilalmas erdők tilalmasságának megszegőit pénzbírsággal sújtották. A bírák és esküdtek sértegetéséért kaloda és 50 botütés járt. S végül: "ha a bírák a közjó érdekében öszveparancsolják valamire a lakosságot, de akadna olyan, aki nem jön el ilyenkor, azt láncra kell verni, s amíg 25 pénzt le nem tesz bírságként, nem szabad szabadságra engedni."

1751-ben a Bezerédyek megújították az árendás szerződését, 1761-ben pedig úrbéri szerződést kötnek.

A modern közigazgatás megszervezésekor a novai járás kisközsége a zalatárnoki körjegyzőséghez tartozott. Az anyakönyv-vezetést is ott végezték. Közorvos Nován volt. 1925-ben 1 tantermes községi elemi iskolája volt. A faluban egy kiskereskedő működött. Tíz évvel később területe 1156 kataszteri hold, lélekszáma 519 volt. 94 lakóház volt. A legnagyobb birtokos Schwarcz Mór volt, akinek Vilmamajorban volt birtoka, 197 kataszteri holddal.

A második világháborúnak 14 áldozata volt a községből.

1949-ben elcsatolták a községtől Vilmamajor és Külsőtanya területét Gutorfödéhez. A falu területe ekkor 505 hektár volt, s a 105 lakóházban 465 fő lakott.

A zalai község lélekszáma az utóbbi években-évtizedekben meglehetősen lecsökkent.

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis település lakóházai eredetileg szétszórtan, a vidékre jellemzően "szeresen" helyezkedtek el, melyek fő építőanyaga a fa volt, egyesek sövény-falúak voltak, a tetők zsúpból készültek. A szobákban szemeskályha, a konyhákban sárkemence állt.

Gyúrkó vár dűlőhöz a néphagyomány török kori vár mondáját fűzi.

Kápolnája Szentháromság titulussal lett felszentelve. Hagyományos búcsújukat június első vasárnapján tartják.

Tervbe van véve egy víztározó építése, valamint a kastély épületének visszavásárlása.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dervarics uradalmi kastély
  • Temető-kápolna
  • Faluház
  • Fogadalmi kereszt

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu világhírű szülötte Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár (Szentkozmadombja, 1923. szeptember 8. – Szentkozmadombja, 1989. augusztus 28.).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]