Drávaszentistván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávaszentistván (Štefanec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Kisszabadka
Jogállás falu
Alapítás éve 1366
Polgármester Josip Šegović
Irányítószám 40321
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 753 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávaszentistván (Horvátország)
Drávaszentistván
Drávaszentistván
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 22′ 25″, k. h. 16° 29′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 25″, k. h. 16° 29′ 45″

Drávaszentistván (horvátul Štefanec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Kisszabadkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 5 km-re délkeletre a Csáktornyát Perlakkal összekötő 20-as főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1366-ban "Stephanouch" alakban említik először. 1478-ban "Steffanecz" néven szerepel a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában.[2]

A csáktornyai uradalom részeként I. Lajos király 1350-ben Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.

1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba. Ekkor a falunak három adózója volt. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " STEFANECZ. Kis, és Nagy Stefanecz. Horvát faluk Szala Várm. földes Urok G. Álthán Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szoboticzához nem meszsze, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek." [3]

1910-ben 532, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarország része volt, majd visszakerült a jugoszláv államhoz. 2010-ben 753 lakosa volt.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.