Alsóörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóörs
Alsóörs címere
Alsóörs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Hebling Zsolt[1]
Irányítószám 8226
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 1636 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 42,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóörs (Magyarország)
Alsóörs
Alsóörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 40″, k. h. 17° 58′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 40″, k. h. 17° 58′ 25″
Alsóörs (Veszprém megye)
Alsóörs
Alsóörs
Pozíció Veszprém megye térképén
Alsóörs weboldala

Alsóörs Veszprém megyei község a megye Balatonfüredi járásában, a Balaton keleti medencéjének északi partján. Szomszédos települései Balatonalmádi, Lovas, Paloznak és Felsőörs. Szőlővel beültetett lankáin kezdődik a csopaki borvidék.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsóörs a 71-es főút mentén helyezkedik el, de könnyen megközelíthető vasúton is, a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon, valamint a közeli Balaton-parti települések felől elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal (vagy akár vitorláshajóval) is. Az északi part „fővárosa”, Balatonfüred mindössze 10 kilométerre található, és nagyon könnyen megközelíthető Alsóörsről nemcsak vonattal vagy busszal, de a kiépített kerékpárút-hálózat révén kerékpárral, valamint vízi úton is.

1909 és 1969 között vasút kötötte össze a települést a megyeszékhellyel, Veszprémmel is, de oda ma már (a közösségi közlekedési eszközök közül) csak autóbuszjáratokkal lehet közvetlenül eljutni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első okleveles említése az 1200-as évből származik.[3]

1301. április 9-én a bakonybéli apát és konvent eladta alsó- és felsőörsi szőlőjét, mert ottani jobbágyaik és szőlőmíveseik Csák nembéli Márk fia István és rokonai, báró Cseszneki Jakab fiai garázdálkodásai folytán annyira elszegényedtek, hogy e vidéket otthagyni és a szőlőmívelést beszüntetni kényszerültek.

A középkorban királynéi birtok volt a terület, akkoriban vehette kezdetét a vöröskő (vörös homokkő) bányászata. 1570-ben gyaníthatóan egy török-magyar ütközet helyszíne volt a környék, Bornemissza János pápai várkapitány feltehetően a suhatagi dűlőben ütközött meg a túlerőben lévő oszmán csapatokkal.

A község látképe nyugat felől

1909-ben épült ki a Balaton északi partjának vasútvonala, valamint ezzel egy időben a Veszprém felé innen leágazó mellékvonal is, amik együttesen Alsóörsön is utat nyitottak a fejlődés számára. Rövidesen kialakult az itteni fürdőtelep, illetve fürdőegylet is alakult. Az első itteni üdülővillák egyikét Endrődi Sándor építtette, helyén ma tábla hirdeti a költő emlékét, akinek jelentős része volt a balatoni vitorlázás felvirágoztatásában is.[4]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetes épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsóörs református műemléktemploma
  • Alsóörs legnevezetesebb épülete a Török-ház, mely a Somlyó-hegy lankáira felkapaszkodó ófaluban, egy magaslati részen épült 1500 körül, késő gótikus stílusban. A ház ma kiállítóhelyiségként funkcionál.
  • Ugyancsak nevezetes épülete a román és gótikus stíluselemeket is őrző, 13. századi alapokra épült, 1807-ban barokk stílusban felújított református temploma, amelynek festett famennyezete 1721-ből való.
  • Római katolikus temploma a 20. század vége felé (1987-ben) épült, modern stílusú építmény, amely viszonylag rejtett, kevéssé szembeszökő, a turisták előtt általában nemigen ismert helyen található, a községi általános iskola szomszédságában.

Emlékhelyek, emlékművek, szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu határában régen kőbánya üzemelt, amelyben a környék jellemző kőzetének számító vörös homokkövet bányászták, nagyrészt ennek köszönhető, hogy ma is sok vörös köves épület és kerítés látható a környéken. A bányát idővel bezárták és rehabilitálták, most szabadtéri színháznak látszik a hegyoldalban; a köznyelv amfiteátrumnak nevezi. Nyaranta néha szabadtéri előadásokat is szoktak itt tartani.
  • Többnyire vörös homokkőből készült a településen több helyen felbukkanó, nagy számú szobor is, melyek egy része nevezetes, akár országosan is ismert, de a község élete szempontjából is jelentős személyeket (pl. Jókai Mór író, dr. Mihálkovits Tivadar közjegyző) örökít meg, más részük nonfiguratív, vagy nem nevesített személyeket ábrázol. Ez utóbbiak zöme a magyar kőfaragó vállalkozások szakmai szövetségének egy szimpoziuma keretében készült, a 2010 körüli években.
  • Szintén vöröskőből készült a szolgálatteljesítés közben Alsóörsön agyonlőtt Gamauf János főtörzszászlós és a vele együtt elhunyt Németh Ádám főiskolás emlékműve is a 71-es út mentén, közel a balatonalmádi községhatárhoz.

Egyéb érdekes helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A község központjában (a Római út és az Endrődi Sándor utca kereszteződésénél) üzemel a "Kocsma", melynek falain belül gazdag gyűjtemény található népi eszközökből és használati tárgyakból. Múzeum jellege mellett kulturális találkozóhelye a budapesti és a veszprémi színházi élet képviselőinek.[forrás?]

Kilátók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közvetlenül a település fölé magasodó Somlyó-hegyen áll a Somlyó-hegyi kilátó, amelynek régi, elkorhadt építményét 2015-ben az alapoktól építették újjá. Ezzel a korábbinál kétszer magasabb kilátót hozva létre, melyet az átadása után Alsóörs koronájaként emlegettek.[5]
  • Alsóörs közigazgatási területén emelkedik még a Csere-hegyi kilátó is, amely a Balaton vidékének első, kőből épült kilátója volt; mai kinézetét az ezredforduló utáni években nyerte el.

Nyaralási lehetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község strandja megkapta az északi part legjobb strandja címet. Számos panzió és szálloda mellett a strand szomszédságában található lakókocsis kempingje közkedvelt pihenőhely. A településnek van könyvtára és művelődési háza is.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községnek kézilabda- és futballcsapata van, jelentős íjász-, vízisport- és vízitúraélet zajlik nyaranta. Rendelkeznek sportcsarnokkal.

A Balaton-átevező túraversenyen olyan járművel kell az Alsóörs-Siófok-Alsóörs 22 km-es távolságot teljesíteni, melyet emberi erő hajt. A hagyományoknak megfelelően nem elsősorban a bajnoki cím elnyerése vagy a nyolc kategória aranyérmének a begyűjtése a résztvevők célja, hanem az, hogy remekül szórakozzanak, sportoljanak.

A község kézilabda csapata Nemzeti Kézilabda Utánpótlás Központ

Közösségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vöröskereszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község egyik legrégibb szervezete, melynek 120 fős tagsága van. Még a rendszerváltás előtt megkezdték a második világháború hősi halottainak emléktábláját készíttetni, melyet 1989. május 28-án ünnepélyes keretek között helyeztek el a református templom falán. Legfontosabb feladatuknak a rászorulók segítését, az idősek támogatását és a véradás megszervezését tartják. A vezetőség minden évben országjáró kirándulást, színházlátogatást szervez a nyugdíjasoknak. A romániai forradalom idején gyűjtést szerveztek, melyet az erdélyi Málnás községbe juttattak el. A kapcsolat azóta is tart. Minden nyáron málnási gyerekek táboroznak Alsóörsön.

Ezüst Híd Horgászegyesület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyancsak régi civil szervezet, melynek taglétszáma az utóbbi években 300 fő körül mozgott. Az évenkénti közgyűlés, a horgásztanya rendbetétele és a horgászverseny megrendezése jelentette a közösségi élet folytonosságát, mivel a tagok nagyobbik része nem helybeli lakos. 1993-ban a horgászegyesület kilépett a MOHOSZ-ból és hét balatoni egyesülettel létrehozta a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségét. Az önkormányzat 33 évre bérbe adta számukra a strand melletti területet, melyen a horgásztanya áll.

Alsóörsi Üdülőtulajdonosok Baráti Társasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a legnagyobb létszámú civil szervezet a községben, melynek ötszáznál több tagja van. Érdekvédelmi szervezetként jött létre. Félévenként tartanak közgyűlést. Az ország 111 településéről 1137 személynek van üdülőtulajdona Alsóörsön.

Polgárőrség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viszonylag új szervezet, mely 1992. március 26-án alakult 17 fővel. A polgárőrség működésének anyagi feltételeit a közrend és közbiztonság támogatására 1992-ben létesített Alsóörs Védelméért Alapítvány biztosítja.

Sirály Nyugdíjas Klub[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999. január 6-án az alsóörsi művelődési házban alakult meg Sirály elnevezéssel a nyugdíjasok klubja. Böhm Lászlóné klubvezető üdvözölte a megjelenteket, majd Molnár Károly, a Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségének veszprémi képviselője köszöntötte az összegyűlteket.

Csipkeműhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton-felvidék lakossága a török hódoltságban teljesen református vallásúvá vált. A török kor végén az egyik német nyelvű összeírásban feljegyezték Alsóörsről, hogy lakosai valamennyien kálvinisták. A török kiűzése után csak idő kérdése volt, és megindult az ellenreformáció. A veszprémi egyházmegye területén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök a lakosság jelentős részét katolikus hitre térítette. A Balaton-felvidéki református községekben az ellenreformáció kemény ellenállással találkozott, gyakran előfordult tettlegesség, tömegverekedés, a reformátusokkal szemben karhatalom igénybevétele. Ezekben a küzdelmekben Alsóörs lakossága szilárdan kitartott a vallása mellett, megvédte egyházát, templomát, iskoláját.

Borbás László, volt iskolaigazgató Alsóörsről szóló könyveiben komoly kutatásokat végzett az egyházközség történetére vonatkozólag.

Az egyházközség 1998-től komoly változásokon ment keresztül: Felépítik gyülekezeti házukat több mint 7 millió forintból (1998). 1999-ben nyugdíjba megy a 43 éven keresztül lelkészként itt szolgált Nagy Lajos és meghívás útján Csákberényből egyhangúlag megválasztják Rásky Miklós. A gyülekezet felújítja lelkészlakását (1999), a középkori templomot a Széchenyi-terv segítségével (2001). A gyülekezet jelenlegi lelkipásztora 1999-től Rásky Miklós. 2005-től a lelkész szerkesztésével gyülekezeti újság jelenik meg, amelyet rövid úton tovább bővítenek, és jelenleg a Kelet-Balatoni Kistérség periodikája évi hat számmal Mandulavirág néven.

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A villatelep kialakulása után az istentiszteleteket minden felekezet a telepen, valamelyik ház telkén, kertjében tartotta a szabad ég alatt. A hívők gondozását a helybeli lelkészen kívül a villatelepen nyaraló lelkészek látták el. Alsóörs római katolikus híveit 1799-től a paloznaki, 1941-től 1945-ig a felsőörsi plébánia gondozta.

Az egyház 1925-ben telket vett, erre kápolnát emeltek, amelyhez harangláb is tartozott. 1936-ig sekrestyét és paplakást is építettek. 1945-ben a gyerekek számárnak növekedése miatt római katolikus iskolát létesítettek, amelyet helyiség hiányában a kápolnában helyeztek el ideiglenesen oly módon, hogy az oltárt szétnyitható deszkafallal elzárták.

1985-ben elkezdődött a volt római katolikus iskola, egyben kápolna felújítása és egyidőben a római katolikus templom építése az iskola szomszédságában. A felújítás idején az iskola egyik tantermében folyt az egyházi szertartás. 1987-ben felszentelték az új római katolikus templomot.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]