Sümeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sümeg
Sümegi utca, háttérben a várrommal
Sümegi utca, háttérben a várrommal
Sümeg címere
Sümeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Sümegi
Jogállás város
Polgármester Végh László (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8330
Körzethívószám 87
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 6283 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 98,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 64,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sümeg (Magyarország)
Sümeg
Sümeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 17° 16′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 17° 16′ 55″
Sümeg (Veszprém megye)
Sümeg
Sümeg
Pozíció Veszprém megye térképén
Sümeg weboldala

Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bakony délnyugati szárnyán, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Délről Tapolca határolja.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városon áthalad a 84-es főút, amely a Sopron felől Balatonhoz vezet. Közúton Győrből, Zalaegerszegről és Veszprém irányából közelíthető meg, de Nyiráddal is egy mellékút köti össze.

Vasútállomása a Tapolca–Ukk-vasútvonalon található. Az Ukk–Sümeg szakaszt 1888-89-ben, a Sümeg–Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sümegi vár és várdomb

A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel.

A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be.

Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656-1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom.

1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el.

A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt.

1868-tól Sümegen működött az nagy presztízzsel rendelkező Sümegi reáliskola (teljes néven: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy Sándor Reáliskola és Gimnázium), amely 1946-tól Sümegi M. Állami Kisfaludy Sándor Gimnáziumnak nevezték, és 1952-től az Állami Korvin Ottó Általános Gimnázium név alatt működött.[3] Jeles tanárai között például szerepelnek Tafferner Béla, Nógrádi Jenő, Kellemen Károly, Martos Ignác Zsigmond és sok más.

1907-ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyerte vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.

1911-ben súlyos vérhasjárvány robbant ki a településen, a nyáron 700 halott, két napi temetés történt meg az akkori újságok szerint. Dr. boldogfai Farkas István, az akkor sümegi főszolgabíró, dr. Lukonics Gábor járásorvossal, és dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvossal gondoskodott a helyzetről.[4] A vészhelyzet annyira rendbejött, hogy alig fél évvel később, 1912. február 1.-jén Farkas István főszolgabíró szevezte a nagyon várt Csány szobor bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a Csány László 1848-as szabadságharcos mártír zalaegerszegi szobra készítésére. A főispán dr. sipeki Balás Béla és több jelentős személység jelent meg megyeszerte a bálon, amely nagy sikert áratott.[5]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sümegi vár: A vár egy kúp alakú alsó krétai korú mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban, a város átlagosan 180-200 méteres tengerszint feletti magasságából kiemelkedve. Alaprajza sokszögű, észak-dél irányában elhúzódó, 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló „tarisznyavárral”. A várban rendszeresen várjátékokat és lovagi tornát rendeznek.
  • Ősember bányája védett kovakőbánya amit az őskorban műveltek, múzeumként látogatható.
  • Ferences kegytemplom és kolostor, épült 1653-ban, barokk stílusban. 1699 óta híres búcsújáró hely.
  • Kisfaludy Sándor (1772-1844) szülőháza, épült a 18. században, ma múzeum.
  • Püspöki palota: Épült 1748-1755 között, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása.
  • Kisfaludy Étterem az értelmiségek találkahelye volt a reformkorban. Itt volt Magyarország második kaszinója. Ma étterem, cukrászda és hotelként üzemel.(www.kisfaludy.eu)
  • Sümegi plébániatemplom, késő barokk stílusban, copf, empire és rokokó elemekkel építették, 1757-ben, belsejében Franz Anton Maulbertsch freskóival.
  • Temetőkápolna, épült késő barokk stílusban 1816-ban. Magyarországi Sixtus-kápolnának is nevezik. Körülötte késő barokk, empire, copf és klasszicista síremlékek sora őrzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaiak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek és egyszerű polgárok emlékét.
  • Nyereg és lószerszám állandó kiállítás és múzeum
  • Fazekasmúzeum
  • Vármúzeum
  • Bormúzeum
  • Természetvédelmi terület a Várhegy és a Mogyorós domb.
  • Váristálló, a várba vezető út mentén, ma lovasközpont. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható.
  • Tarányi-kastély
Várjáték a várudvarban

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sümeg az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sümeg a címadó helyszíne Lipták Gábor A sümegi fazekas című novelláskötetének és a címadó elbeszélésnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sümeg települési választás eredményei. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.zml.hu/nyilvantartasok/earchivum/segedletek/raktari.jegyzek/viii.54.sumegi.kisfaludy.s.gimn.pdf
  4. Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám) • 1911-08-31 35. szám
  5. Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám) • 1912-02-08 6. szám

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sümeg témájú médiaállományokat.