1919

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1919 más naptárakban
Gergely-naptár 1919
Ab urbe condita 2672
Bahái naptár 75 – 76
Berber naptár 2869
Bizánci naptár 7427 – 7428
Buddhista naptár 2463
Burmai naptár 1281
Dzsucse-naptár 8
Etióp naptár 1911 – 1912
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1974 – 1975
Shaka Samvat 1841 – 1842
Kali-juga 5020 – 5021
Holocén naptár 11919
Iráni naptár 1297 – 1298
Japán naptár 2579 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4615–4616
Kopt naptár 1635 – 1636
Koreai naptár 4252
Muszlim naptár 1337 – 1338
Örmény naptár 1368
ԹՎ ՌՅԿԸ
Thai szoláris naptár 2462
Zsidó naptár 5679 – 5680

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek

Évek: 19141915191619171918191919201921192219231924

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

A Keleti Front - 1919 január

Február[szerkesztés]

Március[szerkesztés]

A Tanácsköztársaság kikiáltása

Április[szerkesztés]

  • április 3. – A tanácskormány megjelenteti az alaptörvényt pótló rendeletét („kisalkotmány”), melyben a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtését fogalmazza meg.[17]
  • április 7.Münchenben kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot.[18] (Az Ernst Niekisch által aláírt kiáltványban feloszlatták a tartományi parlamentet, s lemondatták a többségi MSPD-s Johannes Hoffmann kormányát, amely Bambergbe menekült.)[3]
  • április 8.Nürnberg kivételével Bajorország összes nagy városa csatlakozik a tanácsköztársasághoz. (A helyi tanácsok azonban – az szociáldemokrata (SPD-s) képviselők nyomására – már másnap megszakítják kapcsolataikat Münchennel.)[3]
  • április 12. – A fürthi munkás- és katonatanács már nyíltan a Bajor Tanácsköztársaság ellen foglal állást, amelynek befolyása így az AugsburgMünchenRosenheim tengelyre korlátozódik.[3]
  • április 13. – Az Alfred Seyffertitz parancsnok vezetése alatt álló, s a bambergi kormányhoz hű köztársasági védcsapat (Schutztruppe) Münchenben puccsot kísérel meg a tanácsköztársaság ellen. (Letartóztatják a központi tanács néhány tagját, közöttük Erich Mühsamot is. A virágvasárnapi puccskísérlet a szervezés alatt álló Vörös Hadsereg még aznap este, a müncheni főpályaudvarnál leveri. Az akció 21 halálos áldozatot követel.)[3]
  • április 16. – Csehszlovákiában elfogadják a földreformtörvényt. (Ez 150 hektárban maximálja a szántóföldtulajdont.)[1]
  • április 19.
    • Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 91 lakosát.
    • A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács fegyverbe szólította Magyarország munkásságát.
  • április 20. – A porosz és württembergi csapatokból és szabadcsapatokból álló „fehér” egységek elfoglalják Augsburgot, ahol erre válaszul általános sztrájkot hirdetnek.[3]
  • április 2023. – A délszláv állam szociáldemokrata pártjainak egyesülési kongresszusán megalakítják a Jugoszláviai Szocialista (kommunista) Munkáspártot, a JSZ(K)MP-t.[13]
  • április 21. – Az antanthadvezetés támogatásával a román hadsereg eléri a Vix-jegyzékben meghatározott vonalat.[14]
Felfegyverzett munkások az Andrássy út 94 előtt 1919. április 23-án
  • április 2327. – A Lengyel Szocialista Párt különböző frakciói egyesült pártkongresszust tartanak.[12]
  • április 2729. – A csehszlovák hadsereg támadást indít a Magyar Tanácsköztársaság ellen. (A csehszlovák csapatok kemény ellenállásba ütköznek.)[1]
  • április 30. – A forradalmi kormányzótanács elrendeli valamennyi „politikai terrorcsapat” felszámolását, tagságukat pedig a magyar Vörös Hadsereg kötelékébe sorozzák be.[4]

Május[szerkesztés]

Június[szerkesztés]

  • június 5.
    • A magyar Vörös Hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
    • A hazaárulás vádjával perbe fogott Eugen Levinét, a Bajor Tanácsköztársaság vezetőjét halálra ítélik[4] és június 5-én kivégzik.[3]
  • június 14.Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
  • június 16.Sároseperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot, melynek elnöke a cseh Antonín Janoušek.[21]
  • június 17. – A német hadvezetés kiadja az előző évben lefegyverzett és az angoloknak kiszolgáltatott német hajók önelsüllyesztésének előkészítésére irányuló titkos parancsot. (Ludwig von Reuter admirális június 21-én délelőtt 11 órakor kiadta az azonnali elsüllyesztés jelét.)[23]
  • június 23. – Megszavazzák a magyar tanácskormány alaptörvény pótló rendeletének végleges szövegét („nagyalkotmány”), mely A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya címet viselte.[17]
  • június 24. – Budapesten kirobban a Tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb puccskísérlet, melyet Lemberkovics Jenő százados, a hadügyi népbiztosság osztályvezetője vezet, a Ludovika Akadémia növendékeinek részvételével.[24][25]
  • június 26. – A magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
  • június 27. – Csehszlovákiában elfogadják a pozsonyi állami egyetem létrehozásáról szóló törvényt. (Az 1914-ben alapított magyar Erzsébet Egyetem január óta nem működik, majd októberben – az 1920 nyaráig működő jogi kar kivételével – teljesen felszámolják.)[21]
  • június 28.
    • A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)
    • A versailles-i békeszerződés elismeri Lengyelország függetlenségét és szentesíti az 1918. december végi nagy-lengyelországi felkelés eredményeit, továbbá Lengyelországnak ítéli Lengyel-Pomerániát, de Gdańskot (Danzig) és környékét a Nemzetek Szövetsége által ellenőrizendő „szabad várossá” nyilvánítja. (Az összeköttetés fenntartására folyosót (korridort) létesítenek. Kelet-Poroszország Németországé marad, Felső-Szilézia, Mazurföld, Varmia és a szomszédos Powisłe (Visztula-vidék) kérdésében népszavazásnak kell döntenie. A békeszerződés keretében Lengyelország egyoldalúan kötelezi magát, hogy biztosítja a területén élő kisebbségek jogait.)[12]
  • június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.

Július[szerkesztés]

Augusztus[szerkesztés]

Szeptember[szerkesztés]

Október[szerkesztés]

November[szerkesztés]

December[szerkesztés]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

  • január
    • Tormay Cécile létrehozza a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-nemzeti beállítottságú szervezetet.[34]
    • Pénz-, majd adóreform a szerb országrészekre előnyös feltételekkel.[13]
  • április
  • július – Lengyelország területéhez csatolja Nyugat-Ukrajnát.[12]
  • az év folyamán

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1919-ben[szerkesztés]

1919 a tudományban[szerkesztés]

1919 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1919 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1919 a filmművészetben[szerkesztés]

1919 az irodalomban[szerkesztés]

1919 a zenében[szerkesztés]

1919 a sportban[szerkesztés]

  • Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe.

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Johannes Stark
Kémiai nem adták ki
Orvosi-fiziológiai Jules Bordet
Irodalmi Carl Spitteler
Béke Thomas Woodrow Wilson

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
  2. Megvédhette volna Erdélyt a Székely Hadosztály? https://foter.ro/cikk/20181126_megvedhette_volna_erdelyt_a_szekely_hadosztaly Hozzáférés: 2019.04.27
  3. a b c d e f g h i j k l Németh István: Kommunista hatalomátvételi kísérletek Németországban. 1918–1923. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 87-88. oldal, ISSN 0865-6347
  4. a b c d e f g h i j k l m n Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után.. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 70-74. oldal, ISSN 0865-6347
  5. Bölöny–Hubai 89. o.
  6. Révész Tamás: Teljes leszerelés vagy munkáshadsereg? A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 50-57. oldal, ISSN 0865-6347
  7. Baló–Lipovecz Lengyelország, 179. o.
  8. Bölöny–Hubai 90. o.
  9. Baló–Lipovecz Lengyelország, 179-180. o.
  10. Murányi Gábor: Csöndesen hallgatott. In.: HVG. XLI. évf., 2019/4. (2063.) szám, 41. oldal, ISSN 1217-9647
  11. a b c d e f Hajdu Tibor: 1919. március 21. A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 58-61. oldal, ISSN 0865-6347
  12. a b c d e f g h i j k l m Baló–Lipovecz Lengyelország, 180. o.
  13. a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
  14. a b c Bödők Gergely: Vörös húsvét. A tanácshatalom túszai. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 63-75. oldal, ISSN 0865-6347
  15. a b Ligeti Dávid: Kitört a proletárdiktatúra! In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 6-11. oldal, ISSN 0865-6347
  16. a b c Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
  17. a b Hollósi Gábor: Alkotmányos alkotmánytalanság. A tanácsköztársaság alkotmányával kapcsolatos problémák. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 13. oldal, ISSN 0865-6347
  18. a b Németh István: Németországi alternatívák. 1918–1933. In.: Szabolcs Ottó: A történelem alternatívái. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz. Korona Kiadó, Budapest, 1995, 25. oldal, ISBN 963 8153 65 2
  19. Révész Tamás: Nemzeti vagy vörös? A Vörös Hadsereg mozgósítása 1919-ben. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 22. oldal, ISSN 0865-6347
  20. a b Czirok Zoltán: Az első légi háború Magyarország felett – 1919. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/2. (2011. június) sz., 349. oldal, ISSN 0017-6540
  21. a b c d e f Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
  22. Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.
  23. Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
  24. Tarján M. Tamás: Puccskísérlet a Ludovikán (magyar nyelven). rubicon.hu. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  25. Kerepeszki Róbert: Felkelések a Tanácsköztársaság ellen. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 47. oldal, ISSN 0865-6347
  26. Kerepeszki Róbert: A Tanácsköztársaság külpolitikája. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
  27. Kerepeszki Róbert: A Tanácsköztársaság kormánya a Forradalmi Kormányzótanács. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 16. oldal, ISSN 0865-6347
  28. a b Bölöny–Hubai 92. o.
  29. a b Bölöny–Hubai 93. o.
  30. a b c d (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  31. Román megszállás Magyarországon (1918–1920). Hozzáférés: 2019.06.24
  32. Bölöny–Hubai 94. o.
  33. Megvédhette volna Erdélyt a Székely Hadosztály? https://foter.ro/cikk/20181126_megvedhette_volna_erdelyt_a_szekely_hadosztaly Hozzáférés: 2019.04.27
  34. Romsics Ignás: Trianon okai. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 664. oldal, ISSN 0017-6540
  35. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.  
  36. Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 58. oldal, ISSN 0865-6347

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 

Külső forrás[szerkesztés]

Commons:Category:1919
A Wikimédia Commons tartalmaz 1919 témájú médiaállományokat.