Magyarországi Szociáldemokrata Párt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarországi Szociáldemokrata Párt

MSZDP logo.png
Mottó: Szabadságǃ Igazságosságǃ Szolidaritásǃ Tisztességǃ
Adatok
Elnök Andráska László
Alelnök Csiszár Zsolt
Szőcs Sándor
Elnökségi tagok Halász István
Hasilló László
Loth Ferenc
Németh József
Szőcs Sándor

Alapítva 1890. december 7.
1956-os forradalom
1989. január 9.
Feloszlatva 1948. június 12.
1956-os forradalom
Eredeti név Szociáldemokrata Párt (SZDP) (1939-1956)
Elődpárt Magyarországi Általános Munkáspárt
Székház 1107 Budapest, Somfa köz 17.[1]
Ifjúsági tagozat Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM)
Pártújság Népszava (1948-ig)

Ideológia szociáldemokrácia
Politikai elhelyezkedés balközép
Parlamenti jelenlét
0 / 199
Nemzetközi szövetségek Szocialista Internacionálé[2]
Progresszív Szövetség[3]
Európai párt Európai Szocialisták Pártja (PES)[4][5]
Hivatalos színei vörös

Magyarország politikai élete
Weboldala

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890. december 7-én alakult magyar szociáldemokrata párt. A pártot 1948-ban a kommunista hatalomátvétel és 1956-ban a forradalom után betiltották, 1989. január 9-én alakult újjá.

Kormánypártként a Károlyi-kormányban (1918-1919), a Berinkey-kormányban, a Peidl-kormányban (1919), az Ideiglenes Nemzeti Kormányban (1944-1945), a Dinnyés-kormányban (1947-1948) funkcionált. A rendszerváltás idején újraalakult, ám jelentős eredményeket nem ért el. 2002-ben és 2006-ban a párt akkori elnöke, Kapolyi László az MSZP listájáról került be a Parlamentbe. A párt 2014-ben jelentős újjászervezésbe kezdett, sorra alakulnak meg régi és új alapszervezetei.

A Szocialista Internacionálé és az Európai Szocialisták Pártjának tagja, részt vesz a Progresszív Szövetség munkájában.

Története[szerkesztés]

Megalakulása[szerkesztés]

A párt Engelmann Pál Gábor (1854-1916) vezetésével, a Második Internacionálé útmutatásai alapján jött létre, alaptagságát a széteső Magyarországi Általános Munkáspárt tagjai biztosították. A párt legfontosabb célkitűzései között a tőkés társadalmi berendezkedés felszámolását, a termelőeszközök köztulajdonba vételét, az általános választójog megteremtését, munkásvédő törvények elfogadását fogalmazta meg. Jelentős szerepet játszott a különböző szakszervezetek létrehozásában és a parasztság felvilágosításában.

Engelmann 1892-ig állt a párt élén, ezután a párt vezetésében nézeteltérések jelentkeztek, radikális és mérsékelt szárnyakra bomlott, miközben az MSZDP egyre inkább egy reformista szemlélet hatása alá került. Követeléseinek előterébe mindinkább az általános választójog bevezetése került.

A párt útkeresésére jellemző, hogy míg az első világháború kitörése előtt pacifista, háborúellenes politikát folytatott, annak befejezése után azonban már saját érdekeiben álló társadalompolitikai érvekkel igazolta annak jogosságát. 1917-ben üdvözölte a nagy októberi szocialista forradalmat, de egy magyarországi hasonló forradalomnak nem mert az élére állni.

Az őszirózsás forradalmat követően ellenzéki koalícióra lépett a forradalomban részt vevő pártokkal, majd, így sem tudván úrrá lenni a kialakult politikai válságon, a gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők segítségét kérték. A két párt, vezetőik döntése nyomán, 1919. március 21-én egyesült, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az egyesülést nem támogatta a párt két régi, nagy tekintélyű vezetője, Garami Ernő és Buchinger Manó, valamint Peidl Gyula és Propper Sándor.

A Tanácsköztársaság után[szerkesztés]

A Peidl-kormány tagjai

A Tanácsköztársaság bukása után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Peyer Károly és Peidl vezetésével reformista alapokon szerveződött újjá, a Második Internacionálé tagpártja lett. 1921-ben a párt megkötötte a Bethlen–Peyer-paktumot, aminek eredményeként a pártot nem tiltották be, működését szigorú korlátok között bár, de engedélyezték. bár több tagját meggyilkolták a fehérterror idején.

MSZDP szórólap 1922-ből.

Miután az 1920-as választást bojkottálta, az MSZDP 1922-ben indult először a parlamenti választásokon, ahol 17%-kal a második legerősebb párt lett, a Nemzetgyűlésben 25 mandátumot szerzett. Ezt az eredményét, részben a választójogi szabályok folyamatos változtatgatása miatt is, megismételni nem tudta, de egészen 1944-ig parlamenti tényező volt a korszakban.

Az emigrációból 1924-ben hazatért Weltner Jakab, 1929-ben pedig Garami Ernő és Buchinger Manó. A harmincas években tűnt fel kiváló parlamenti szónokként a legendás Kéthly Anna, akiről az a mondás járta, hogy „egy férfi van a magyar parlamentben, az is nő”. Kéthly 1917-ben lett tagja az MSZDP-nek, 1922-től 1948-ig országgyűlési képviselő volt.

Kéthly Anna (1889-1976)

A Horthy-korszak idején a párt vezetésében ismét heves küzdelem folyt a baloldali, a kommunistákkal szimpatizáló szárny és a jobboldali eszméket valló vezetői csoport között, jelentősen hozzájárulva ezzel a jobboldali hatalommal szemben fellépni kívánó szociáldemokrata-kommunista ellenzék szétzilálásához.

Csak 1936-ra érett meg az idő arra, hogy a MSZDP szorosabb együttműködést alakítson ki a KMP-vel, mely párt ebben az időben találta meg igazán az általa képviselendő fő ideológiai irányvonalat (munkásegységre épülő antifasiszta ellenállás szervezése).

A párt 1939-ben Szociáldemokrata Párt-ra (SZDP) változtatta nevét, 1943-ban antifasiszta, Hitler-ellenes megállapodást kötött a Kisgazdapárttal.

Ezidőtájt az SZDP egyik legfontosabb vezetője már Marosán György volt, aki 1943–1948 között a párt titkára, főtitkárhelyettese, majd főtitkára volt.

A II. világháború után[szerkesztés]

1944-ben az SZDP illegalitásba kényszerült, vezetőit a Gestapo letartóztatta, sokakat közülük koncentrációs táborba hurcoltak (például Peyer, Buchinger) vagy a nyilas terror áldozatául estek (mint Mónus Illés). A párt hamarosan bekapcsolódott az antifasiszta erőket összefogó, fegyveres ellenállást szervező Magyar Front tevékenységébe.

1945 után a demokratikus átalakulás kérdései a párton belül ismét kiélezték a jobboldal, centrum és baloldal közötti ellentéteket, ezek az ellenségeskedések végül pártszakadáshoz vezettek (ld. még szalámitaktika). A párt jobbszárnyát 1948-ban kizárták, a maradék pedig Szakasits Árpád vezetésével 1948. június 12-én egyesült a Magyar Kommunista Párttal, a fúzió eredményeként jött létre a Magyar Dolgozók Pártja.

1956-ban, a forradalom idején a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna vezetésével rövid időre újjáalakult, majd ismét az emigrációban folytatta működését.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

Választási plakát 1990-ből
Az MSZDP '90-es évek elején használt logója.

1989-ben a történelmi párt újraalakult Magyarországon. A novemberi kongresszuson három irányzat jött létre. A „Magyarországi Szociáldemokrata Párt” néven működő párt elnökévé Petrasovits Annát választották. Az MSZDP tagja volt az Ellenzéki Kerekasztalnak; többek közt az SZDSZ, a FIDESZ és az FKgP mellett a négyigenes népszavazás egyik kezdeményezője. Az ún. „balszárny” egy része, Révész András hívei három évig különváltak (FSZDP). Egyes régi, vidéki párttagok viszont az 1939 és 1956 között használt SZDP néven alakultak meg – Takács Imre, Szabó Lajos – mondván: óvakodni kell a volt kádári állampárt híveitől, sok a bukott rendszer által beépített tag.

Az MSZDP az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson 3,55%-ot ért el, így nem jutott a Parlamentbe. Ezután 1992-ben zavaros platform-harcokban az elnöknőt leváltották, Borbély Endre és Király Zoltán egy-egy évi elnöksége után másfél évtizedig Kapolyi László lett a párt vezetője. A Kapolyi-vezetéssel elégedetlen szociáldemokraták kiléptek és megalapították az úgynevezett „Történelmi” Szociáldemokrata Pártot. Kapolyi a Kádár-rendszerben ipari miniszter volt, a rendszerváltás után egy energia-nagyvállalat tulajdonosa lett. Elnöksége alatt pártja a Magyar Szocialista Párttal (MSZP) lépett szövetségre, annak politikáját támogatta. Kapolyi 2002 és 2010 között az MSZP listájáról került be a parlamentbe.

Kapolyi Lászlót legutóbb 2006. november 18-án választott újra a párt kongresszusa. Az MSZDP korábbi ifjúsági szervezete, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) 2008. június 22-én újjáalakult, és ma már önálló mozgalomként működik. A pártnak ebben az időben kevés megyében volt igazán kiépült, erős szervezete: Budapest mellett a hagyományosan erősnek volt mondható a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a 2006 nyarán újjáalakult Zala megyei szervezet.

Kapolyi László, az MSZDP elnöke 1994 és 2014 között.

A párt az MSZP „zsebpártja” lett, tagjai MSZP listán, az MSZP színeiben jutottak be a parlamentbe és ott sem alkotnak külön frakciót. A 2007-es, 2008-as évek belső feszültségei (mind a koalíciós, mind az MSZP-n belüli) folytán folyamatosan ülnek át egykori MSZP-sek az MSZDP soraiba, és alakítják meg saját frakciójukat az egyes önkormányzatokban. A leginkább a koalíciós feszültségek miatt átülő új szocdemek száma „hirtelen” reális esélyt nyitott egy önálló szocdem frakció alakítására és az MSZP-MSZDP viszony alá-föle rendeltségi viszonyának koalícióvá formálására.[6]

A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon viszont önállóan indultak. A pártnak 11 egyéni jelöltje volt és 4 területi listát tudott állítani.[7] A párt célja az önkormányzatok felére csökkentése, alsó tagozatos iskolát minden faluban működtetne.[8]

2012. július 28-án a párt kongresszusa Schmuck Andort a párt ügyvezető elnökévé, Schiller Lászlót pártigazgatóvá választotta.[9]

2013. május 26-án a párt kongresszusa a több mint 120 éves szervezet jogutód nélküli megszüntetése és egy új szervezet megalapítása mellett döntött, majd Schiller Lászlót elnöki hatáskörbe emelte, aki ezután bejelentette az akkor 123 éves párt megszűnését. Mindezt azonban később a Fővárosi Törvényszék – első fokon – érvénytelennek nyilvánította.[10] Az új szervezet neve Magyar Szociáldemokraták Pártja (SZOCDEMEK) lett. A törvénytelen kongresszuson a küldöttek az új szervezet elnökévé választották Schmuck Andort, ügyvezető elnökké Árok Kornélt, főtitkárrá Suha Györgyöt. Kapolyi László kijelentette, az MSZDP továbbra is működik, amelynek ő a megválasztott elnöke.[11]

Az MSZDP a 2014. évi országgyűlési választásokon önállóan indult. A párt 14 egyéni jelöltet indított. Mindösszesen 937 egyéni szavazatot szereztek, amely a leadott szavazatok 0,02%-a. Később ezek a szavazatok érvénytelenné váltak, a pártot megbírságolták, ugyanis nem teljesítette a listaállítás feltételeit.

Újjászervezés[szerkesztés]

Andráska László, a párt elnöke 2015-től.
Csiszár Zsolt

Kapolyi László pártelnök halála (2014. november 28.) után a párt jelentős újjászervezésbe kezdett. A 2015. márciusi tisztújító kongresszuson pártelnökké választották Andráska Lászlót (korábbi budapesti elnököt), alelnökké Szőcs Sándort, főtitkárrá pedig Csiszár Zsoltot. Mindemellett megválasztásra került egy kilenc fős elnökség és egy szintén kilenc fős Országos Ellenőrző Bizottság, melynek élére Batuczky Mártát nevezte ki a kongresszus. A személyi kérdéseken kívül a kongresszus meghallgatta a beszámolót a legutolsó kongresszus óta történtekről valamint döntött a tagdíj mértékéről is.[12]

A párt újjászervezése óta sorra alakulnak meg régi-új alapszervezetei úgy, mint Budapest több kerületében, Pécsett[13] és Egerben.[14]

A 2015-ös tapolcai időközi választáson önálló jelöltet nem indított, Pad Ferencet, az MSZP és a DK jelöltjét támogatta.[15][16] Május végén a párt az új kőbányai székházába költözött.[17]

Az MSZDP „Mezőhegyesi Konzultáció" néven aláírásgyűjtő akciót szervezett a mezőhegyesi ménesbirtok földjeinek egyben maradásáért. A petíció terjesztésébe civilek mellett az MSZP, az Együtt és a Jobbik helyi képviselői is csatlakoztak. Az összegyűlt aláírásokat Andráska László juttatta el Orbán Viktor miniszterelnöknek, neki írt levelében a földárverések azonnali leállítását kérte a helyiek megélhetése érdekében. Az MSZDP és annak Mezőgazdasági Munkacsoportja kiáltványt fogalmazott meg a helyieknek. A párt részt vett a Mezőhegyesen rendezett tiltakozó megmozduláson is.

Az MSZDP 125. jubileumi kongresszusa

Az MSZDP 2015. decemberében tartotta meg ünnepi kongresszusát megalapításának 125. évfordulója alkalmából. A kongresszuson új alapszabályt fogadtak el és megerősítették elnöki tisztségében Andráska Lászlót. Alelnöki pozícióban maradt Szőcs Sándor, másik alelnökké Csiszár Zsolt korábbi főtitkárt választották. Újraválasztották az elnökség tagjait is. A kongresszuson az MSZDP kinyilvánította egyesülési szándékát a 26 évvel ezelőtt különvált SZDP-vel, a két párt vezetősége megkezdte az erre irányuló tárgyalásokat.

Gerhard Marchl (SPÖ), Andráska László és Szabadkai Attila a PES budapesti kongresszusán, 2015-ben.

Ebben az időszakban az MSZDP sokat dolgozott azon, hogy ismét méltó helye legyen a nemzetközi szociáldemokrata mozgalomban. Kapcsolatot alakított ki a német SPD-vel, az osztrák SPÖ-vel[18] és a holland Munkáspárttal (PvdA).[19] Szoros együttműködést kötött a francia Szocialista Párton belül működő Les Nouveaux Partisans és a Le Mouvement Commun újbaloldali mozgalmakkal, melyek minél több ember megszólítását és a Szocialista Párt megújítását szorgalmazzák.[20] Az MSZDP ismét helyet kapott az Európai Szocialisták Pártjában (PES) és a Szocialista Internacionáléban, megfigyelőként vesz részt a Progresszív Szövetség munkájában.

Az MSZDP a likvid demokrácia elvét támogatja, szorosan együttműködik az ezt képviselő Likvid Demokrácia (Li-De) közösséggel.

Népszava az MSZDP Központi lapjaként, 1914-ben.

Az Népszavával történt megállapodás keretében 2015-től minden MSZDP-tag és szimpatizáns 10%-os kedvezménnyel fizethet elő az egykori szociáldemokrata pártlapra. Mindez arra utal, hogy a Népszava ismét közeledni kíván a szociáldemokrata párthoz.[21] A lap a szocialista-szabad demokrata kormányok idején az MSZP-hez állt közel,[22] legfőbb támogatója Kapolyi László, korábbi MSZDP-elnök volt.[23]

A párt elnökei[szerkesztés]

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökei
Név hivatal kezdete hivatal vége
Engelmann Pál Gábor 1890. 1892.
Buchinger Manó 1905. 1919.
A tanácsköztársaság idején egyesült a KMP-vel
Peidl Gyula 1919. 1919.
Peyer Károly 1919. 1938.
Szakasits Árpád 1938. 1942.
Marosán György 1942. 1945.
Szakasits Árpád 1945. 1948.
A kommunista hatalomátvétel során egyesült az MKP-vel MDP néven
Az 1956-os forradalom kezdetekor újjáalakult,
annak leverése után betiltották
Kéthly Anna 1956. október 1956. november
A rendszerváltáskor újjáalakult
Petrasovits Anna 1989. november 3. 1992.
Borbély Endre 1992. 1993.
Király Zoltán 1993. október 3. 1994.
Kapolyi László 1994. 2014. november 28.
Andráska László 2015. március 21. hivatalban

Választási eredményei[szerkesztés]

Országgyűlési[szerkesztés]

Választások Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1922
[24][m 1]
277 530 16,91% N/A N/A
25 / 244
10,20% ellenzék
1926[24] 126 824 11,09% N/A N/A
14 / 245
5,07% ellenzék
1931[24] 165 793 10,98% N/A N/A
14 / 245
5,07% ellenzék
1935[24] 132 051 6,69% N/A N/A
11 / 245
4,49% ellenzék
1939[24] 113 607 5,18% N/A N/A
5 / 260
4,00% ellenzék
1945[24] 823 260 17,41% N/A N/A
69 / 409
16,87% kormánypárt
1947[24] 742 171 14,86% N/A N/A
67 / 411
16,30% kormánypárt
1990 174 410 3,55% 922 0,03%
0 / 386
nem jutott be
1994 51 122 0,95%
0 / 386
nem jutott be
1998 5 689 0,13% 3 052 0,63%
0 / 386
nem jutott be
2002[m 2] 41 461[m 3] 0,74% 40 709[m 3] 0,93%
0 / 386
nem jutott be
[m 4]
2006[m 5] Nem indult.
0 / 386
nem jutott be
[m 4][m 6]
2010 4 117 0,08%
0 / 386
nem jutott be
2014 937[m 7] 0.02% N/A N/A
0 / 199
nem jutott be

Megjegyzések a táblázathoz

  1. 1890-ben alakult, de 1922-ig nem indult önállóan választásokon.
  2. Önállóan nem indult, csak az MSZP listáin indultak jelöltjei, illetve négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyéni választókerületben MSZP–MSZDP közös jelöltek.
  3. ^ a b Az MSZP–MSZDP közös jelöltek által elért eredmény.
  4. ^ a b Kapolyi László, a párt elnöke az MSZP listáján szerzett mandátumot és az MSZP-frakció tagja.
  5. Önállóan nem indult, csak az MSZP listáin szerepelt a párt elnöke, Kapolyi László.
  6. Hárs Gábor MSZP-s képviselő 2008-ban átlépett az MSZDP-be, emellett az MSZP-frakció tagja maradt.
  7. Később ezek a szavazatok érvénytelenné váltak, mert a párt nem teljesítette a jelöltállítás feltételeit.

Önkormányzati[szerkesztés]

  • 2002ː 4 polgármester, 59 képviselő[26]
  • 2006ː 0 polgármester, 4 képviselő[27]
  • 2010ː 0 polgármester, 2 képviselő[28]
  • 2014ː 0 polgármester, 0 képviselő[29]
  • A 2016. február 28-án tartott salgótarjáni időközi önkormányzati választásokon a helyi választási bizottság jelölőszervezetként az MSZDP-t is nyilvántartásba vette.[30] Az akkor frissen (újjá)alakult helyi szervezet végül nem állított polgármesterjelöltet.[31]
    A 2016. június 5-én tartandó dunaújvárosi időközi önkormányzati választásokon Orha Zoltán független képviselőjelöltet támogatta a párt, aki 19 szavazattal (1,56%) a 7. helyen végzett megelőzve az SZDP és a Munkáspárt jelöltjét is.[32][33]

Európai parlamenti választások[szerkesztés]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti képviselőcsoport Európai parlamenti párt
2004 Nem indult. Európai Szocialisták Pártja (PES)
2009
2014

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. MSzDP - Elérhetőség – mszdp.hu, 2016. április 11.
  2. Member parties of the Socialist International
  3. Participants|Progressive Alliance
  4. Magyarországi Szociáldemokrata Párt - PES
  5. Member parties - Pes
  6. Kilépnének az MSZP-ből, hogy koalíciót kössenek a szocdemekIndex, 2008. április 8.
  7. Egyéni jelöltek 2010-ben
  8. HVG magazin 2010. április 3. 51. oldal
  9. Országos Sajtószolgálat 2012. július 28.
  10. Kapolyi: az MSZDP működik, nincs politikai jogutódja
  11. http://nepszava.hu/cikk/649160-meg-kapolyi-laszlo-is-elnoknek-tartja-magat
  12. [1]
  13. MSZDP Facebook - Megalakult a párt első új alapszervezete Pécsett
  14. MSZDP Facebook - Újabb bővülés a Magyarországi Szociáldemokrata Párt háza táján!
  15. [2]
  16. [3]
  17. [4]
  18. [5]
  19. MSZDP Facebook | Az osztrák szociáldemokrata párttal való kapcsolatfelvétel után a hollandal is sikerült összehozni egy találkozót
  20. MSZDP Facebook
  21. MSZDP|NÉPSZAVA előfizetés MSZDP kedvezménnyel
  22. Megszűnik a Népszava-kiadó tulajdonosaHVG Online, 2009. április 10.
  23. Kapolyi László is pénzeli a NépszavátIndex, 2005. december 19.
  24. ^ a b c d e f g A szociáldemokrata párt részvétele a választásokon 1922-1947
  25. Önkormányzati választás 1998 – valasztas.hu, 1998.
  26. Önkormányzati választás 2002 – valasztas.hu, 2002.
  27. Önkormányzati választás 2006 – valasztas.hu, 2006.
  28. Önkormányzati választás 2010 – valasztas.hu, 2010.
  29. Önkormányzati választás 2014 – valasztas.hu, 2014.
  30. Határozat a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről – Salgótarjáni Helyi Választási Bizottság, 2016. január 18.
  31. Független jelölt is indul, az MSzDP “csak” bejelentkezett a választásra – 3100.hu, 2016. január 22.
  32. Időközi választás - Nyert a Fidesz – Dunaújváros Online, 2016. június 5.
  33. Dunaújváros 04. számú egyéni választókerületi önkormányzati képviselő választás eredménye - Nemzeti Választási Iroda, 2016. június 6.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Erényi Tibor: Szocializmus a századelőn. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1979.
  • Gábor Róbert: Az igazi szociáldemokrácia. Küzdelem a fasizmus és a kommunizmus ellen, 1944–1948. Századvég, Bp. 2001.
  • Kulcsár Péter: A szociáldemokrácia az eszmék történetében. Hungarovox Kiadó, Bp. 2007.
  • Pintér István: A Szociáldemokrata Párt története, 1933–1944. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1980.
  • Révész Mihály: A szociáldemokrata mozgalom ötven esztendeje Magyarországon 1890 decemberétől napjainkig. = Buchinger ManóRévész Mihály: Fél évszázad. Szociáldemokrata Párt, Bp. 1941. 19–105.
  • Schlett István: A szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig. Gondolat Kiadó, Bp. 1982.
  • Sipos Péter: Legális és illegális munkásmozgalom, 1919–1944. Gondolat Kiadó, Bp. 1988.
  • Varga Lajos (főszerk.): A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Napvilág Kiadó, Bp. 1999.
  • Vass Vilmos: A magyar demokratikus munkásmozgalom rövid története, 1919–1944. Széphalom Könyvműhely, Bp. 1999.