Kál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kál
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kál címere
Kál címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Füzesabonyi
Jogállás nagyközség
Polgármester Morvai János[1]
Irányítószám 3350
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 3519 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 99,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kál (Magyarország)
Kál
Kál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 50″, k. h. 20° 15′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 50″, k. h. 20° 15′ 46″
Kál (Heves megye)
Kál
Kál
Pozíció Heves megye térképén
Kál weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kál témájú médiaállományokat.

Kál nagyközség Heves megyében, a Füzesabonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye déli részén, a Gyöngyösi-síkon – az M3-as autópálya mellett helyezkedik el. A faluban található Kál-Kápolna vasútállomás a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal, a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal és a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal csomópontja. A település a Tarna folyó völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Történelmi múlt[szerkesztés]

Kál már a honfoglalás előtt lakott település volt. Ezt bizonyítják a régészeti kutatások során fellelt szkíta sírok és szkíta lovassírok. A község első okleveles említése 1331-ből való. 1603. június 25-én az egri káptalan Ónod várában ünnepélyesen beiktatta az ónodi és a debrői vár tartozékainak Kált. Ekkorra a falu lakossága ismét erősen megfogyott, feltehetően Eger várának 1596-os ostromával, török kézre jutásával kapcsolatos harcok során. 1597-ben csak tizenkét telkes jobbágy lakta. Az 1701. évi összeírás tudósít arról, hogy a községet "hat idevaló örökös jobbágy és öt jövevény lakja", utóbbiak Bodról, Alatkáról, Nagyútról, Tófaluról jöttek ide. A Rákóczi-szabadságharc időszakában Kál kétszer is elpusztult. 1706 végén újból megtelepült egy-két jövevény. 1741-ben Grassalkovich Antalra ruházták a debrői uradalmat, aki kiadta a Kál pusztának telkes jobbágyokkal való benépesítésére vonatkozó telepítési szerződést. A Mária Terézia alatt megkezdett és II. József idejében befejezett országos katonai felmérés során készült térkép – amely 1783-ból származik – feltünteti Kál helyét. A rajta lévő pontos adatoknál fogva a 18. századi Kál egyik legfontosabb kútfőjének tekinthető. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Kál népére is nagy hatással volt. Az 1849. február 26-27-én vívott kápolnai csata ide is kiterjedt. 1896-ban Magyarországon országos mezőgazdasági összeírás volt, melynek anyagából kibontakozik, hogy a településen 514 gazdaság volt.

Közigazgatási múlt[szerkesztés]

Kál belső igazgatását először az 1826. IX. törvénycikk rendezte. A település képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1882-től maradtak fenn. Az 1887. január 12-i képviselő-testületi ülésen a testület tagjai elfogadták az 1886. évi 12. törvény alapján hozott községi szervezkedési szabályrendeletet. Ez a rendelet kisebb módosításokkal egészen 1944-ig meghatározta az elöljáróság és a képviselő-testület tevékenységét.

1973 óta Kál nagyközségi rangot visel. Közös tanács alakult Kompolttal, majd később Kápolnával. 1990. szeptember 30-án az 1985-ben megválasztott közös tanács és végrehajtó bizottság mandátuma lejárt. Az utolsó végrehajtó bizottsági ülés szeptember 26-án volt. A rendszerváltás utáni első szabad választással a Kál Nagyközségi Közös Tanács működése megszűnt. Kál, Kompolt és Kápolna különvált, és saját önkormányzatot hozott létre.

Kál a megye – városok után – második legnagyobb települése. Kál településhálózati szerepe a Tarna-menti falvak vonatkozásában kezdettől fogva jelentős. Igen dinamikusan fejlődött a nagyközség 1990-óta.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Kompolt Kápolna Kerecsend Héraldique meuble compas.svg
Nagyút

Észak
Nyugat  Kál  Kelet
Dél

Füzesabony
Tarnabod Heves Erdőtelek