Dorogháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dorogháza
Dorogháza címere
Dorogháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Bátonyterenyei
Jogállás község
Polgármester Kővári Lászlóné
Irányítószám 3153
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1053 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 58,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dorogháza (Magyarország)
Dorogháza
Dorogháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 17″, k. h. 19° 54′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 17″, k. h. 19° 54′ 02″
Dorogháza (Nógrád megye)
Dorogháza
Dorogháza
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorogháza témájú médiaállományokat.

Dorogháza község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nógrád megyében, a Mátra tövében, Pétervására és Bátonyterenye között fekvő, két nagyobb településrészből álló falu. Közigazgatásilag a Dorogháza-Nemti-Szuha körzetbe tartozik. Az 1950-es megyerendezés előtt Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Története[szerkesztés]

Dorogháza a Baksa nemzetség tagjainak ősi birtoka volt.

1280-ban a Zemplén vármegyei Kövesd és Semjén, valamint a Szabolcs vármegyei Halászért a Baksa nemzetséghez tartozó I. Simon fiai: Baksa, Tamás, Dénes, Detre, György és Simon a Rátót nemzetségbeli Roland nádor fiainak adták cserébe. Később azonban e cserét mégis megváltoztatták és pénzért vásárolták meg Kövesdet a Baksa nemzetségbeliek.

1296-ban Dorog birtokot még a Baksa nemzetségbeliek birtokának írták, 1332 és 1337-es pápai tizedjegyzékben Rabasháza (Dorokháza) néven említették.

1465-1479-ben Sirok várához tartozott, melyet tari György utód nélküli halála esetére Kompolthi János fiainak hagyott.

Az 1479-es évben vámszedőhelynek is írták.

Az 1549 évi adóösszeírás szerint több nemes család volt birtokosa, 1552-ben azonban a törökök elpusztították, de hamarosan újból felépült, és az 1554 évi adóösszeírásban már mint adómentes községet említették.

1647-ben még mindig mint nemesek lakta helységnek írták.

1684-ben Dorogházi István volt a település birtokosa, majd 1693-ban már az özvegyét írták birtokosának.

A 19. század első felében több család birtoka volt; így Gyürky Pál, Szathmáry-Király Pál valamint a Benkő, Repeczky, Losonczy Ottlik és Vajda család volt birtokosa.

A 20. század elején báró Solymossy Jenőt írták Dorogháza nagyobb birtokosának.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1758-ban épült
  • Saját általános iskolával, óvodával, könyvtárral rendelkezik
  • A falu különlegessége a Ménkesi-bánya, amelyben a termelés egészen a '80-as évek végéig nagy ütemben folyt, és több száz férfinak adott munkát
  • A faluban hagyományőrző egyesület, színjátszó kör működik.
  • A Dorogházi Asszonykórus, népénekeivel és népviseleti ruháival is a dorogházi hagyományt ápolja és fenntartja a jövő generációi számára.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]