Nógrádszakál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nógrádszakál
A falu központja észak felől nézve
A falu központja észak felől nézve
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Radvánszky Judit[1]
Irányítószám 3187
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 636 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nógrádszakál (Magyarország)
Nógrádszakál
Nógrádszakál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 52″, k. h. 19° 31′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 52″, k. h. 19° 31′ 32″
Nógrádszakál (Nógrád megye)
Nógrádszakál
Nógrádszakál
Pozíció Nógrád megye térképén
Nógrádszakál weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádszakál témájú médiaállományokat.

Nógrádszakál község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északi részén, a magyar-szlovák határfolyó, az Ipoly mellett található.

Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A két vasútállomás: Nógrádszakál és Ráróspuszta. Közúton elérhető Szécsény és Ipolytarnóc felől a 2205-ös közúton, mely az Ipoly völgyében halad. A 2 km-re fekvő Rárósmúlyad felé 2011. december 7-a óta lehet a Madách hídon is közlekedni.

Története[szerkesztés]

Nógrádszakál (Azelőtt Szakál.) és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, erről tanúskodtak a Darna völgyében az úgynevezett Aranygomb dülőn fellelt őskori őrhalom vagy sírdomb is, majd 1896-ban a vasútépítés alkalmával a község határában talált régi épületek alapfalaira, valamint az itt talált urnák is. A hagyományok szerint egykor a falu sem a mai helyén, hanem az Ipoly Teglen nevű szögében feküdt, ahonnan azonban az Ipoly áradásai következtében mostani védettebb helyére költözött.

Már a XIII. században ismeretlen szerzetesrend által működtetett kolostor állt itt. Említése egy 1245-ös birtoklevélen tűnik fel, melyben egy Ambrus nevű apát az esztergomi érsek engedélyével eladott 4 ekényi földet a Hont megyei Olvárban (ma Tesmag része).[3]

18 évvel később, 1263. május 3-án V. István ifjabb király itt kötötte meg második békéjét apjával, IV. Bélával.[4]

Nógrádszakál a 15. században a Guthi Országh család birtoka volt, de a település fele részét 1482-ig a Dályaiak bírták zálogban.

Később több birtokosa is volt: 1548-ban a Lossonczy család, 1598-ban Forgách család, Forgách Zsigmond volt a földesura. Az 1715-ben végzett összeíráskor 20, 1720-ban pedig 16 magyar háztartását vették fel az összeírók. 1754-1755-ben Urbán András, az 1770. évi úrbéri rendezéskor gróf Forgách Miklós és János, Kováts Ferenc és Szent-Ivány Gábor voltak a földesurai. 1826-tól gróf Forgách József, Szent-Ivány Bogomér és Kováts Antal, majd több család is; köztük a Szent-Ivány, a Kováts, a Szerémy, Pulszky, Keberich, Kiss és Szigyártó családok is bírtokosai voltak.

1831-ben nagy kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot, mely később 1866-ban és 1873-ban ismét fellépett, bár kisebb mértékben.

A határban levő Kastélyhegyen a hagyomány szerint egykor kolostor is állt; alapzatának maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak.

A községhez tartoznak Csaba-, Feljáró-, Ferenczkapu-, Ferenczkert-, .Kincses- és Nyerges-puszták.

A trianoni békeszerződés előtt Nógrádszakál Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1910-ben 1063 lakosából 959 magyar, 14 szlovák, és 90 cigány volt. Ebből 969 római katolikus, 70 evangélikus, 12 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

2010-ben 592 lakosa volt. 2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Egykori kúriák[szerkesztés]

A községben egykor több kastély, vagy kúria is állt. Közülük a Szent-Ivány család kúriája a 18. század vége felé, a Szerémy családé 1850-ből való. Az egykori Keberich-féle úrilakot Veres Gyula bővítette ki.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Plébánia temploma - A község előző plebánia temploma már a középkorban fennállt; új temploma 1893-1894-ben épült. Az egyik harang 1523-ból való, mely "Rex Gloriae veni cum pace" írással van ellátva.
  • E község rétjén emelkedő homokdombokról lövette Ali budai basa 1552-ben a bussai erődöt.
  • Nógrád megyében a határhoz (az Ipolyhoz) közel található a Páris patak völgye. A völgy megközelítése történhet Salgótarján vagy Szécsény felől közúton, vagy Balassagyarmat felől vasúton.
  • A falu nevezetességei közé tartozik a kálvária is. A falu Litke felőli végén indul fel a hegyre a „keresztút”, melynek utolsó állomásától (Jézust sírba teszik) jó panoráma nyílik az Ipoly völgyére.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2011. március 13. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. (2018. április 22.) „V. István magyar király” (hu nyelven). Wikipédia.  
  4. Nógrádszakál – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. május 26.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]