Kutasó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kutasó
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Kutasó címere
Kutasó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Kéri Erika (független)[1]
Irányítószám 3066
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség79 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kutasó (Magyarország)
Kutasó
Kutasó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 49″, k. h. 19° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 49″, k. h. 19° 32′ 28″
Kutasó (Nógrád megye)
Kutasó
Kutasó
Pozíció Nógrád megye térképén
Kutasó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kutasó témájú médiaállományokat.

Kutasó község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Cserhát hegyei között fekszik, Hollókőtől mintegy 10 kilométerre délnyugatra. A Szuha-patak és az Egres-patak közötti lapos részre, a Királykára épült. Tengerszint feletti magassága körülbelül 300 méter.

Kutasó Hollókőtől 13 kilométerre fekszik, ahová kék túra útvonal vezet a községből. Pásztó 18 kilométerre található. Kutasóról gyalogosan is elérhető a bujáki, a szandai vár és a sasbérci kilátó.

Megközelíthető Hatvan felől a 21-es főúton a hollókői elágazásig, ott balra Hollókő felé, majd Alsótoldtól balra Balassagyarmat felé vezető 2123-as úton, és végül Cserhátszentiván után ismét balra, Bokor felé letérve a 21 147-es úton.

Története[szerkesztés]

Az ókor idején a Cserhát vidéke már lakott volt. A környéken a régészek az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban őriznek. A szkíták az i. e. 8. században vándoroltak ezekre a területekre, kiszorítva a kimmereket.

A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely a történészek szerint 1170 óta létezik. 1265-ben V. István király Ágasvár, Bárkány, Tar és Kutasó, valamint a pásztói monostor kegyúri jogát átruházta a Rátót nemzetségbeli Istvánra.

A falu nevét kezdetekkor Carsov, majd terra Kuthasov alakban írták. Az 1400-1500-as években Gutas írásmóddal fordult elő. Ekkor több földbirtokosé is volt.

1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory István országbírónak adományozta.

Az 1550-es időkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélők elmenekültek. A falu ekkor kipusztításáig a nógrádi szandzsákhoz tartozott.

A török kiűzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (evangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékéről erre a környékre és népesítették be újra Kutasót.

Az 1700-as évektől több uraság birtoka lett a falu: Darvas Ferenc, Zsemberi Zsigmond, Gyürky család, Puky uraság, Schöenberg Zsigmond, gróf Károlyi Erzsébet, Dessewffy Ödönné, Pappenheim Sigfridné, majd az utolsó birtokos 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezeknél a birtokosoknál a kutasóiak cselédként dolgoztak az uradalmi házakban. A falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, ill. a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 248 lakosából 235 magyar, 11 szlovák volt. Ebből 87 római katolikus, 158 evangélikus, 3 izraelita volt.

Az első és második világháborúban a kutasói hadkötelesek is részt vettek és sokan haltak közülük hősi halált. Az I. világháborúban a kutasóiak a 60. egri gyalogezredbe vonultak be, a II. világháború idején a 23. losonci gyalogezredbe.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Szentesi Gyuláné független 19902002 1990-ben...
Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 90 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 55 szavazatot szerzett meg, amivel 61,11 %-os eredményt ért el.[3]
1998-ban...
Szepes Péter Fidesz-KDNP 20022010 2002-ben...
2006-ban...
Takács Gábor független 20102014 A 2010. október 3-án megtartott választáson a 72 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 40 szavazatot szerzett meg, amivel 55,56 %-os eredményt ért el.[4]
Noskó Sándor Gábor független 20142019 A 2014. október 12-én megtartott választáson a 70 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 40 szavazatot szerzett meg, amivel 57,14 %-os eredményt ért el.[5]
Kéri Erika független 2019 óta A 2019. október 13-án megtartott választáson a 74 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 37 szavazatot szerzett meg, amivel 50,00 %-os eredményt ért el.[1]

Kutasó testvérfaluja: Sepsiszentkirály (Romània).

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 7,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,5%, református 2,2%, evangélikus 15,1%, görögkatolikus 2,2%, felekezeten kívüli 12,9% (32,3% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom: Kutasó kicsiny templomát a 20. század elején építették.
  • Temetőjében nyugszik Lukácsy Sándor irodalomtörténész (1923–2001).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  4. Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)[halott link]
  5. Kutasó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 7.)[halott link]
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. Kutasó Helységnévtár

További információk[szerkesztés]