Kalonda (Szlovákia)
| Kalonda | |||
| Kalonda látképe délről. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Losonci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1238 | ||
| Polgármester | Papp Réka (független 2018) | ||
| Irányítószám | 985 31 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | LC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 195 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 168 m | ||
| Terület | 8,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kalonda weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalonda témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kalonda (szlovákul: Kalonda) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Fekvése
[szerkesztés]Losonctól 8 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1238-ban "Kalanda" alakban említik először. 1368-ban "Feulkalanda", 1496-ban "Eghazas Kalonda" néven szerepel az írott forrásokban. 1554-ig a Kalondai és a Széchenyi család birtoka volt. A 14.-16. században két falura vált szét, melyek a török hódítás után egyesültek. 1828-ban 46 házában 481 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Kalanda, Nógrád m. magyar f., 440 kath., 16 evang. lak. Határja hegyes, és róna; erdeje van; a falun kivül levő kath. fil. templom egy felette régi épület. F. u. nagyobb részint a Battik család." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
Egy ideig Rapphoz tartozott. Közúti és vasúti határátkelőhely Magyarország (Ipolytarnóc) felé.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 203 | 233 | 214 | 195 |
| Különbség | +14,77 % | -8,15 % | -8,87 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 196 | 195 |
| Eltérés | -0,51 % |
1910-ben 330, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 239 lakosából 152 magyar és 74 szlovák volt.
2011-ben 216 lakosából 116 magyar és 78 szlovák volt.
2021-ben 198 lakosából 105 (+2) magyar, 88 (+6) szlovák, 2 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1846-ban Vidor Pál színész, színigazgató, énekes (bariton), színműíró, rendező.
- Miloslav Mihály pilóta, a losonci sportrepülőtér parancsnoka
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1854-ben épült a régi templom helyén. Tornyát 1895-ben építették.
- A faluházban a község egykori életéről, történetéről látható kiállítás.
- A vasútállomás épületében az Aszód–Balassagyarmat– Kalonda–Losonc vasútvonal történetéről szóló kiállítás tekinthető meg.
- A faluban még láthatók a 18. században épített régi parasztházak.
- Az 1854-ben épített templom alapjai.
- A templomban látható Kalonday György vörösmárványból készült sírköve 1554-ből.
- A templomkertben a kitelepítettek és meghurcoltak emlékműve áll.
- A község fölött emelkedő Kotyor nevű hegytetőn kilátó áll.
- Szabadtéri színpad a tájház udvarán.
Jegyzetek
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Kalonda Szlovákia térképén
- Természetjáró oldal
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései

