Nagybárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybárkány
A község látképe. A háttérben balra Kisbárkány.
A község látképe. A háttérben balra Kisbárkány.
Nagybárkány címere
Nagybárkány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Dombovári Edina (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3075
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 689 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 78,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagybárkány (Magyarország)
Nagybárkány
Nagybárkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 19° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 19° 42′ 14″
Nagybárkány (Nógrád megye)
Nagybárkány
Nagybárkány
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybárkány témájú médiaállományokat.

Nagybárkány község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Nógrád megye középső részén, Salgótarján várostól délnyugatra, Pásztó városától északnyugatra, a Cserhátban található meg. Az M3-as autópályáról Hatvannál letérve a 21. számú útra, arról pedig Tarnál lehet rátérni a faluba vivő útra.

Története[szerkesztés]

Nagybárkány az 1900-as évek elején

Nagybárkány Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek, mint a Rátót nemzetségbeli Porcz Istvánnak, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok ősének adománybirtokát, melyet ez évben (1265) kaptak királyi adományként.

1332-1337-ben a pápai tizedjegyzékben plébániáját is említették.

1416-ban Bárkány László birtoka volt, majd 1472-ben Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család birtokába került.

1524-ben Pásztohi Ferenc és Zsigmond, 1598-ban pedig Pasztohi Gergely birtoka volt.

1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartását írták össze. 1740-ben a gróf Berényi család birtoka, 1770-ben pedig Almássy Pál, Platthy Sándor és András, Fráter Pál, Nagy Mátyás, valamint a Reviczky, a Rakovszky családok és a ciszterci rend voltak birtokosai, majd az Almássy, a Gedeon, a Hunyady és a Veressy családok birtoka lett.

1889-ben nagy tűzvész pusztított a településen. Az itt álló, tűztől óvó Szent Flórián szobor egy korábbi tragédiának állít emléket.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 572 lakosából 570 magyar volt. Ebből 538 római katolikus, 31 evangélikus volt.

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Földrajza[szerkesztés]

A falu közelében, a Cserhát dombjai között elnyúló, mocsaras Nádas-tó különféle tőzegmohák tenyészhelye. A védett terület a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet része. Nagybárkányon keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala, mely főként nyaranta, igen sok turistát vonz. Szálláshely igénylésére a szomszédos Lucfalván és Sámsonházán van lehetőség. A festői környék, a jó levegő, a csodálatos panoráma s a vendégszerető helybéliek várják az idelátogatókat.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton római katolikus templom[szerkesztés]

Szent Márton templom
Szent Flórián szobra

Az 1788-as Visitatio Canonica szerint temploma már 1460 előtt állt. Helye a mostani Polgármesteri Hivatal környékén volt, bent a falu közepén. Egykori harangjának felirata: IN HONOREM DEI ET S(ancti) MARTINI EPISCOPI (Isten és Szent Márton püspök tiszteletére - Nagybárkány, rk., 1674, öntötte Michael Kupec, Németlipcse). Az 1870-es évek végén, a hegyről lezúdult víz használhatatlanná tette a templomot. Így Nagybárkány legszebb helyén, egy domb tetején kezdték el építeni a templomot 1883-ban, az egyházmegye és a hívek adományaiból. Az 1880-as években 528 római katolikus lakosa volt a falunak. A templomot neoromán stílusban építették. A templom alapterülete 220 m². A templom legértékesebb kincse a szószék, amelyet valószínűleg más templomból hoztak, és egy 18. századi kiváló asztalos munkája. A mellvéd függőlegesen kiképzett főrésze 3 mezőre tagozódik, melyekben a négy evangélista domborműve látható, balra Szent Máté, szimbólumával, az angyallal. Középen beszélgetve Szent Márk és Szent Lukács szimbólumaikkal, az oroszlánnal és a bikával. Jobbra, alig látható helyen pedig a szeretett tanítvány alakja, Szent János apostol a napba néző sas hasonlatával. A 19. századból származik az oltárkép, mely Szent Mártont ábrázolja. A tornyot életveszélyessé válása miatt 1979-ben lebontották, s a hívek pénz- és munkaadományaikból 1981-ben újra felépítették. 1998-ban a templom orgonáját, mely sok éven át hallgatott, megjavították.

Flórián szobor[szerkesztés]

Szent Flórián – a tűzoltók védőszentje – szobrát 1836-ban állították, a falut egykor pusztító tűzvészek elleni védelemül.

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Nógrád vármegye
  • Patay Pál: Történelem a harangfeliratok tükrében

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagybárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]