Lőrinci (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lőrinci
Lőrinci légifotó.jpg
Légifelvétel
Lőrinci címere
Lőrinci címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hatvani
Kistérség Hatvani
Jogállás város
Polgármester Víg Zoltán (LVJBE)[1]
Irányítószám 3021
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 5696 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 258,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lőrinci  (Magyarország)
Lőrinci
Lőrinci
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 19° 40′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 19° 40′ 43″
Lőrinci  (Heves megye)
Lőrinci
Lőrinci
Pozíció Heves megye térképén
Lőrinci weboldala

Lőrinci Heves megye nyugati részén fekvő város, a Hatvani járásban. A Lőrinci északi részén fekvő Selyp a város egyik kiemelkedő jelentőségű településrésze.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lőrinci Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Hozzátartozik közigazgatásilag Selyp, Mátravidéki Erőmű és Vörösmajor.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Hatvan–Salgótarján vasútvonalon egy vasúti megállóhellyel (Lőrinci) és két vasútállomással (Mátravidéki Erőmű és Selyp) rendelkezik. A három helyen elsősorban Hatvan és Somoskőújfalu között közlekedő személyvonatok állnak meg.

A települést nyugaton elkerüli a 21-es elsőrendű főút. Az ezzel párhuzamosan futó út mentén, észak-déli irányban terül el Lőrinci. A várost elővárosi autóbusz járatok Hatvannal, helyközi járatok Salgótarjánnal és Pásztóval kötik össze.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a bronzkorban lakott hely volt, a hatvani kultúra uralkodott itt. A városban előkerültek továbbá avar, népvándorláskori, majd Árpád-kori leletek is.

1267-ből való a település első említése ecclesia de Laurencio (okleveles forrás)formában. Selyp is ebben az időszakban alakult ki önálló községként. A 1415. században sok kézen forgott a település. 1544-ben került török kézre, adózás szempontjából a hatvani szandzsákhoz tartozott.

Több birtokosa is volt a falunak a XIV-XV. sz. -ban (pl.: Rozgonyiak), majd később a váradi püspökség tulajdona lesz. Selyp puszta önállóan lakott falu volt, a Rátót majd az Ákos nemzetség vagyonát gyarapította. A törökök kiűzése 1685-ben történt a környékről, majd Hatvannal együtt császári kezelésbe került a terület. 1695-ben épült a temploma, amelyet azonban 1773-ban átépítettek. 1730-tól a Grassalkovich család tulajdonába került a település. A 18. század végén központi jelentősége nőtt, sóhivatal létesült itt, valamint Selyp a település részévé vált. Kincstári sóhivatal és sóelosztó működött a településen. A lakosok egy része sófuvarozással foglalkozott, Poroszlóról és Szolnokról hozták ide a sókockákat.

A település fejlődésének alapköve a PestHatvanLosoncBesztercebánya vasút 1867-es megnyitása volt. 1881-ben gőzmalom, 1889-ben a Selypi Cukorgyár Rt., 1908-ban a Magyar Vulkánczementgyár jött létre Lőrinciben, de a 20. század elején működött itt kőbánya, erőtakarmánygyár, sajtgyár, téglagyár és cserépkályhagyár is.

1940-ben nagy jelentőségű beruházás készült el, amikor megnyílt a Mátravidéki Erőmű. 1950-es megyerendezés során a korábban Nógrád vármegye Sziráki járásbeli település Heves megye része lett. 1989-ben, illetve 1990-ben a korábbi településrész, Petőfibánya, mint új enklávé község, és a volt társközség, Zagyvaszántó függetlenedett Lőrincitől, amely 1992-ben kapta meg a városi rangot. 1999-ben az erőművet az Magyar Villamos Művek (MVM) tovább bővítette.[3]

Lőrinci város címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló, háromszögű tárcsapajzs. A címer vezéralakja, Szent Lőrinc vértanú bal kezében a vértanúságban aratott győzelmét szimbolizáló pálmaággal, jobb kezében vértanúsága elszenvedésének módjára utaló vasrostéllyal. A címerpajzs alapszíne kék. A címeralak zöld dombon áll, amely a pajzstalpat foglalja el. A címeralak ezüst, a fej és körülötte a glória arany, a pálmaág zöld, a vasrostély fekete színben került ábrázolásra. Lőrinci város címere a XVIII. század második feléből származik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mára a mezőgazdaság szinte teljesen kiveszett a település életéből.

A város legjelentősebb üzemei az Erőmű, a Mátravidéki Cukorgyárak, a Zsófia Malom és az Eternit voltak. Ezek közül a cukorgyártás 1999-től megszűnt, a telephelyet a Heves Acél Kft vásárolta meg. Az Eternit visszavonta gyártását az eredeti, nyergesújfalui gyárába.

Egyre több szolgáltatási és kereskedelmi létesítmény is alakul a városban.

Kultúra, oktatás, sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lőrinciben három óvoda és egy kétépületes általános iskola működik, ahol tehetséggondozó és korrekciós képzés is működik. A város helyet ad továbbá a Március 15. Szakképző Iskolának, amely több szakmában végez szakmunkás- és szakközépiskolai oktatást. A településen alapfokú zeneiskola is működik. A város kulturális életének egyik jelentős színtere a könyvtár, amely az olvasáson kívül kulturális rendezvényeket is kínál. Továbbá a Selypi Kultúrház funkcionál még hasonlóan. Lőrincin működik a Strauss Szalonzenekar is.

Lőrinci sportéletének legjelentősebb szereplője a Kinizsi Sportklub, amely elsősorban a labdarúgás és tenisz terén működik.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lőrinci légifotó.jpg

Neves személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Testvérvárosi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lőrinci négy várossal őriz testvérvárosi kapcsolatot, melyek:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Az MVM Zrt. és az általa irányított társaságok ([1]) együttesen alkotják Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportját, az MVM Csoportot. A cégcsoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac meghatározó, integráltan működő résztvevője, mely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Lőrinci testvérvárosai a város hivatalos oldalán. (Hozzáférés: 2013. március 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]