Kápolna (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kápolna
Kápolna Church.jpg
Kápolna címere
Kápolna címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Füzesabonyi
Jogállás község
Polgármester Dr. Berecz Kálmán[1]
Irányítószám 3355
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 1465 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 67,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kápolna (Magyarország)
Kápolna
Kápolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 33″, k. h. 20° 14′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 33″, k. h. 20° 14′ 49″
Kápolna (Heves megye)
Kápolna
Kápolna
Pozíció Heves megye térképén
Kápolna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kápolna témájú médiaállományokat.

Kápolna község Heves megyében, a Füzesabonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföld északi peremén, a Tarna völgyében a 3-as számú főút és a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal (itt a személyforgalom megszűnt) mellett fekszik, a legközelebbi vasútállomás Kál-Kápolna (4 km). A legközelebbi város Füzesabony (15 km).

A település az Alföld északi peremén, a Gyöngyösi-síkon, a Tarna folyó mentén fekszik. A teraszos homokos-kavicsos hordalékkúpvidék tengerszint feletti magassága a 140 m-t nem éri el. Néhány földrajzi neve mégis magaslatra utal: Előhegy, Erdőpart, Szőlőhegypart.

Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület. Az éves csapadék összege 550–600 mm, a középhőmérséklet 10-10,2 °C, a napsütéses órák száma 1950-2000 között alakul. A Mátra szélárnyékoló hatása miatt leggyakrabban keleti és nyugati szél fúj.

A község határa gyenge lefolyású és száraz, bár a területen átfolyik a Tarna folyó és nyugaton a Száraz-ér. Egy parányi tava van, mely kavicskitermelésből maradt vissza.

A természetes növényzet főleg lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete nem számottevő. A településen belül az ún. „Kossuth-hársak” védettek. A határ állatai kisvadak.

Talaja a hegységelőtéri felszínen képződött csernozjom.

Története[szerkesztés]

Neve onnan ered, hogy a terület középkori birtokosai – a Solymosi család – egy kápolnát építtetett és a falu a kápolna köré települt.

Határában zajlott 1849. február 26-27. között a kápolnai csata, amelyben Henryk Dembiński vereséget szenvedett Windisch-Grätztől.

Kápolna 1430 előtt az Aba nemzetség Solymosi ágának birtokában volt. Solymosi László utód nélküli halála következtében birtokai, így Kápolna is a királyra maradtak. Kápolnát a király Rozgonyi Péter egri püspöknek személyes tulajdonául adta. Kápolna azonban mégsem a Rozgonyi család, hanem az egri püspökség birtoka lett, melyet Rozgonyi Péter adott át a püspökségnek, cserebirtok fejében. Ettől az időtől kezdve Kápolna lényegében az 1945-ig az egri püspökség tulajdona volt.

1544-ben a török Hatvant is elfoglalta. Ettől kezdve Heves megye nagy része, többek között Kápolna is adózott a töröknek. 1552-ben Eger ostroma idején a felvonuló török sereg elpusztította Kápolnát is, de a lakosok egy éven belül visszatértek. Az 1596. évi török hadjárat során, amelynek során Eger vára is elesett, Kápolna lakói ismét elmenekültek. 1600 körül az újra benépesült falu már török fennhatóság alatt állt.

Bocskai István (1605–1606) és Bethlen Gábor (1613–1629) erdélyi fejedelem (akit a rendek 1620-ban magyar királlyá választottak) is bírta egy ideig Kápolnát.

Az 1687. évi visszafoglaló hadjáratok során ismét elnéptelenedett a falu és csak 1696 körül települt újra.

A történelmi események fő vonalába Kápolna 1849-ben került ismét. Ez év február 26-27-én itt zajlott a szabadságharc nyitányaként számontartott kápolnai csata. Dembinski Henrik és Windisch-Grätz seregei ütköztek itt meg. A csata egyik fél számára sem hozott győzelmet, a magyarok rendezett sorokban vonultak vissza. (A csatáról Than Mór képet festett.)

Károlyi Mihály 1919. február 23-án Kápolnán ünnepélyes körülmények között hozzáfogott a birtokának felosztásához. Ennek az eseménynek az emlékére emlékoszlopot emeltek a helyszínen.

A kápolnai csata emlékműve

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Kápolna – Híres emberek[szerkesztés]

Az első 1849-es kápolnai emlékmű, obeliszk
Emlékfal az 1848-as szabadságharc 100. évfordulójára

MIKSZÁTH GYULA, Mikszáth Kálmán testvére évekig Kápolnán dolgozott a Dohánybeváltóban.

A település díszpolgárai:

gróf BETHLEN ISTVÁN (1874–1946) miniszterelnök                    1926. február 26.

MAJER ISTVÁN országgyűlési képviselő, földművelési miniszter    1926. február 26.

Írott forrás nem erősíti meg, hogy a nevezettek Kápolna díszpolgárai voltak, sajtóhír viszont szólt róla.

A 2005 óta adományozható Díszpolgári Cím tulajdonosai:

DR. BERECZNÉ DR. HUSZÁR ÉVA 2005

SZABÓ BÉLA                             2006

SZABÓ ANTALNÉ                       2007

SZABÓ BÉLÁNÉ                         2008

BUROM JÁNOSNÉ                       2009

NAGY BÉLA plébános, kanonok    2010, posztumusz

Tájház[szerkesztés]

Károlyi-emlékoszlop

Az épület az 1880-as évek végén épülhetett. Alapja sárba rakott kő, fala vályogtégla, nád tetejét az avatás évében rakták újra, ajtói, ablakai eredetiek, mennyezete mestergerendás. A berendezési tárgyakat a falu lakói adták össze, amelyek az 1900-as évek elejét idézik, de nem kevés a XIX. Századi használati tárgy sem.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1781-ben épült copf stílusban. Titulusa: szeplőtelen fogantatás
  • Római katolikus PLÉBÁNIA. Építtette. Gr. Eszterházy Károly püspök 1786-ban. Műemléki védelem alatt áll. Építész: Francz Jószef
  • A kápolnai csata emlékműve a 3-as főút mellett áll.
  • Károlyi-emlékoszlop. Az első (1919) magyarországi földosztásról. Az 50. évfordulón az esemény emlékére emlékoszlopot emeltek 1969-ben.
  • Emlékmű az 1849-es kápolnai csatában elesettekért. (öntöttvas obeliszk) Állíttatta: Mednyánszky Sándor az Egri Honvédegylet segítségével és országos adakozásból 1869-ben.
  • A kápolnai három hársfát az 1784-ben elkészült templom tiszteletére ültették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kápolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Markaz Tófalu Kerecsend Héraldique meuble compas.svg
Detk

Észak
Nyugat  Kápolna  Kelet
Dél

Füzesabony
Nagyút Kompolt Kál