Hevesaranyos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hevesaranyos
Hevesaranyos címere
Hevesaranyos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Egri
Jogállás község
Polgármester Dorkó Csaba[1]
Irányítószám 3322
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 600 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hevesaranyos (Magyarország)
Hevesaranyos
Hevesaranyos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 43″, k. h. 20° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 43″, k. h. 20° 14′ 06″
Hevesaranyos (Heves megye)
Hevesaranyos
Hevesaranyos
Pozíció Heves megye térképén
Hevesaranyos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesaranyos témájú médiaállományokat.

Hevesaranyos község Heves megye Egri járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megyében, a Mátra és a Bükk határán, az Ózd-Egercsehi medencében, Egertől északnyugati irányban 20 km-re fekvő település. Zsáktelepülés, szerkezete U alakú, közepén a Laskó patak nyugati ága, az Aranyos patak folyik keresztül.

Belterülete 153 ha, külterülete 1549 ha, lakossága alig több mint 600 fő. Hevesaranyos legnagyobb előnye: természeti szépsége. Területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet része. A településen nincs jelentősebb szennyezésű ipari tevékenység, a közúti forgalom csekély.

Története[szerkesztés]

Nevét 1295-ben említették először terra Anaras névalakban. 1479-ben már az egri káptalan birtoka volt, s ez a birtokjog 1945-ig fennállt. 1658 körül a helybeli jobbágyok szűkös határuk kiegészítése céljából bérbe vették a Bükkszenterzsébethez tartozó Pósváralja puszta határát Gagybátori László földbirtokostól.

1689­-ben a lakók súlyos fuvarterhekre kötelez­tettek, s ezért a szolgabírótól való félel­mükben elhagyták a falut és a környékbeli erdőkbe menekültek, azonban rövidesen újra benépesült a település, 1696-ban 6 jobbágy lakott a faluban.

1707-ben Rétety Ferenc egri várparancs­nok foglalta el Pósváralját az aranyosiak­tól, akiknek panaszára Rákóczi fejedelem eltiltotta Réteyt a birtokháborítástól.

A községhez tartozó Butaj-puszta neve 1295-ben fordult elő terra Buthey alakban. Lakóinak száma 1786-ban 419, 1860-ban 680 fő. 1945 után a falu főleg kelet felé, Butaj irányába terjeszkedett.

1950. október 22-én önálló tanácsot választottak Hevesaranyoson. A pétervásárai járáshoz tartozott, melynek megszűnésével 1966-ban az egri járáshoz csatolták.

1972-­ben Bátor Községi Közös Tanács néven és székhellyel Bátor és Hevesaranyos társközségek lettek.

1984. január 1-jétől társközségével Eger városkörnyéki községe.

Az 1990-es választások után a község ismét önálló lett. Az 1994. évi választáson független polgármestert választottak a 7 tagú független testület élére. 1998-tól 3 fős Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu közepén álló egytornyos, késő barokk templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték. (1829-1832.) 1832-ben szentelték fel, kegyura az egri káptalan volt. A templom előtt álló keresztet Sipos Márton állította fel 1841-ben.

Az általános iskola falán I. és II. világháborús emléktábla méltatja az elesett hősök emlékét.

2001-ben a millennium jegyében emlékparkot avattak emlékoszloppal a templom előtti téren. Ezen alkalomra készült el a címer és a községzászló.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Fedémes Szúcs Egerbocs Héraldique meuble compas.svg
Pétervására

Észak
Nyugat  Hevesaranyos  Kelet
Dél

Mónosbél
Bükkszék Egerszólát Bátor