Tarnaméra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarnaméra
Almásy-kastély
Almásy-kastély
Tarnaméra címere
Tarnaméra címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hevesi
Jogállás község
Polgármester Timár László[1]
Irányítószám 3284
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 1659 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 58,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarnaméra (Magyarország)
Tarnaméra
Tarnaméra
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 22″, k. h. 20° 09′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 22″, k. h. 20° 09′ 29″
Tarnaméra (Heves megye)
Tarnaméra
Tarnaméra
Pozíció Heves megye térképén
Tarnaméra weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnaméra témájú médiaállományokat.

Tarnaméra község Heves megye Hevesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyös és Heves városok között helyezkedik el, Budapesttől 100 kilométerre, Egertől 45 kilométerre, nem messze az M3-as autópálya nagyfügedi lehajtójától.

Története[szerkesztés]

Nepomuki Szent János szobra a Tarna hídján

Tarnaméra jelenlegi nevét csak az utóbbi évszázad óta viseli.

A régészeti kutatások alapján feltételezhető, hogy a Tarna-patak partja (Tarnaméra) már a bronzkor óta lakott település volt. A község első írásos említése 1334-ben történik Myra néven, majd később Méra, majd Vakméra, később Szentmártonméra, valamint nevezték még Egyházasmérának, Vakmérának, Mezőmérának, Felsőmérának, Mirének, majd az Almásyak beköltözése után kapta a Méra nevet.

Tarnaméra megalakulásától (kb. az 1300-as évektől) 1701-ig több nemes birtoka, majd 1701-től lettek az Almásyak a földbirtokosai, mintegy 200 éven keresztül. Még az Almásyak előtt, 1687-ben elpusztult a település, lakatlanná vált. A dinasztia azonban újraépítette, és újból benépesítette. Majd 1705-ben a labancok újból elpusztították. Az Almásyak azonban 1711-ben ismét hozzáláttak az újratelepítéshez, így egyre többen költöztek ide. Adóösszeírások alapján tudjuk, hogy kb. 25-30 magyar parasztcsalád élt a faluban különböző nemesi családok birtokain.

1796 "Méra. Magyar falu Heves Vármegyében, földes Ura Almásy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bocsonádhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye, réttye jó, piatzozása Gyöngyösön, legelője elég, fája, makkja, nádgya nints."

Az Almásy család helybeli múltjára az általuk épített Almásy-kastély emlékeztet.

1851 "Méra, magyar falu Heves vmegyében, Zsadány szomszédságában: 815 kath., 19 zsidó lakos. Kath. paroch. szentegyház. Vendégfogadó. Termékeny fekete föld. Sok széna. Földes urai gr. Almásy Ignácz, Almásy Károly és István, Rakovszky és mások. Utolsó posta Gyöngyös."

A XX. század elején már több egyesület és szövetség működött a községben. Voltak köztük tűzoltó egyesületek, lövész egyesület, pénzügyi szövetkezetek.

A lakosság többsége a mezőgazdasági termelésből élt. Azonban iparosok és kereskedők is szép számmal éltek itt. Az idő múlásával egyre több szövetkezet alakult meg, valamint a helyi posta is létrejött.

1931-ben épült ki az elektromos hálózat.

Az előző rendszer nyomai ekkor egyre jobban láthatóak voltak Mérán. Egyre több szövetkezet alakult, több TSZ is létrejött. Erősen látszódott, hogy a rendszer egyre jobban erőltette a földművelés minél nagyobb szinten történő felvirágozódását.

1950-ben megalakult a községi tanács. Az elkövetkező időszak jelentős változást hozott a község életébe. A Holt-Tarnán, s a nagy csatornákon 3 hidat újjáépítettek.

Az Alföld és Mátraalja találkozásánál elhelyezkedő település felszín alatti vizekben nagyon gazdag. 1950-es években olaj után kutatva tört fel a felszínre az a termálvíz, melyre néhány évvel később strandot építettek. A közelmúltban történt a Tarnamérai Strandfürdő medencéjének feszített víztükrűvé alakítása, vízforgató és -tisztító berendezést szereltek be, valamint felújították a főútvonalakat.

A település egy része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet részét képezi.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Almásy-kastély
  • Almásy-kastély, benne az országban elsőként létrejött Magyar Rendőrmúzeum, ahol ma a világ legnagyobb rendőrruha gyűjteménye található.
  • Tarna-híd, barokk Nepomuki Szent János-szoborral.
  • Strandfürdő.
  • Barokk stílusú római katolikus temploma, melynek különlegessége a hajó alakú oltára.
  • A Pusztafogacsi kápolna, mellette Nepomuki Szent János szobor

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tarnaméra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]