Szúcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szúcs
Szúcsi március. 8 - panoramio.jpg
Szúcs címere
Szúcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Egyed Zsigmond (független)
Irányítószám 3341
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség424 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség48,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szúcs (Magyarország)
Szúcs
Szúcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 49″, k. h. 20° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 49″, k. h. 20° 14′ 53″
Szúcs (Heves megye)
Szúcs
Szúcs
Pozíció Heves megye térképén
Szúcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúcs témájú médiaállományokat.

Szúcs község Heves megye Egri járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra és a Bükk-vidék között a 25-ös főút mellett, egy kis völgyben található.

Története[szerkesztés]

Szúcs nevét 1349-ben említette először oklevél, mint Bellyényi Laczk fia István birtokát, aki a birtokot a Bél nemzetségbeli Bökény fia Tamásnak adta zálogba 12 aranyforintért.

Az 1546-ban több nemes család birtoka volt, és az ez évi adóösszeírásba 6 portát vettek itt fel, majd 1552-ben 4, 1554-ben 3, 1564-ben szintén 3 portát számoltak itt össze.

15891590-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet, az 1635. évi összeírásban 1, 1647-ben szintén 1, 1686-ban fél portát írtak össze itt.

1693-ban Pap László birtoka volt, akinek itt 3 jobbágya és serfőzdéje is volt, kívüle még Gosztony István és Gyürky István is birtokos volt itt.

1741-ben a gróf Keglevich család és Berthóthy István birtoka, a 19. század első felében Draskóczy Sámuelnek volt itt földesúri joga, később a Lipthay család volt birtokosa.

1910-ben 759 lakosából 610 magyar, 66 német, 26 szlovák volt. Ebből 662 római katolikus, 35 református, 20 evangélikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 25,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,3% (25,7% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  3. Szúcs Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]