Szúcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szúcs
Szúcsi március. 8 - panoramio.jpg
Szúcs címere
Szúcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Egyed Zsigmond (független)
Irányítószám 3341
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 424 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szúcs (Magyarország)
Szúcs
Szúcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 49″, k. h. 20° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 49″, k. h. 20° 14′ 53″
Szúcs (Heves megye)
Szúcs
Szúcs
Pozíció Heves megye térképén
Szúcs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúcs témájú médiaállományokat.

Szúcs község Heves megye Egri járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra és a Bükk-vidék között a 25-ös főút mellett, egy kis völgyben található.

Története[szerkesztés]

Szúcs nevét 1349-ben említette először oklevél, mint Bellyényi Laczk fia István birtokát, aki a birtokot a Bél nemzetségbeli Bökény fia Tamásnak adta zálogba 12 aranyforintért.

Az 1546-ban több nemes család birtoka volt, és az ez évi adóösszeírásba 6 portát vettek itt fel, majd 1552-ben 4, 1554-ben 3, 1564-ben szintén 3 portát számoltak itt össze.

15891590-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet, az 1635. évi összeírásban 1, 1647-ben szintén 1, 1686-ban fél portát írtak össze itt.

1693-ban Pap László birtoka volt, akinek itt 3 jobbágya és serfőzdéje is volt, kívüle még Gosztony István és Gyürky István is birtokos volt itt.

1741-ben a gróf Keglevich család és Berthóthy István birtoka, a 19. század első felében Draskóczy Sámuelnek volt itt földesúri joga, később a Lipthay család volt birtokosa.

1910-ben 759 lakosából 610 magyar, 66 német, 26 szlovák volt. Ebből 662 római katolikus, 35 református, 20 evangélikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]