Nagyvisnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyvisnyó
Nagyvisnyó címere
Nagyvisnyó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásBélapátfalvai
Jogállás község
Polgármester Csőgér Bálint (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3349
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 913 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,02 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájÉszaki-Bükk[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyvisnyó (Magyarország)
Nagyvisnyó
Nagyvisnyó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 20° 25′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 20° 25′ 44″
Nagyvisnyó (Heves megye)
Nagyvisnyó
Nagyvisnyó
Pozíció Heves megye térképén
Nagyvisnyó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvisnyó témájú médiaállományokat.

Nagyvisnyó község Heves megye Bélapátfalvai járásában Szilvásváradtól 5 kilométerre. Hegyekkel ölelt helyen, a Bükki Nemzeti Park területén, a Szilvás-patak mellett fekszik. Az 1950-es megyerendezés előtt Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott. Az Eger–Putnok-vasútvonalon lévő állomása (Nagyvisnyó-Dédes megállóhely) 2009-ben szűnt meg[4].

Története[szerkesztés]

Az ősrégi kis település nevét a 12. században említették először Vyznyo néven, ekkor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Idővel itt két Visnyó: Kis- és Nagyvisnyó alakult ki.

1407-ben Lastóczi Sebestyént iktatták be a település birtokába, majd utánuk a Csapi családé, 1460-ban Krucsai Tamás, Agócz Péter birtoka lett, 1473-ban Kozma Istváné, és a század végén, 1492-ben Ujfalussi Miklósé és Pálé volt.

1569-ben Kisvisnyó pusztára I. Rákóczi György, Kálnássy Ferenc és Deregnyei Pál kapott János Zsigmond királytól királyi adományt.

1598-as összeíráskor Nagy-Visnyó a varannai plébániáé volt.

1663-ban Bocskai István, Soós György és a Drugeth család birtoka volt.

1672-ben Drugeth Györgyné a maga részét a varannai pálosoknak adományozta. A pálos rend megszüntével később az eperjesi görögkatolikus püspökségé lett.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1800 körül épült késő barokk stílusban. A népi barokk stílusú templombelső festett kazettás mennyezete 1804 körül készült.
  • A faluban a helység történetét bemutató falumúzeum található.
  • A Nagyvölgy még érintetlen környezetben fekvő turistaútvonal. A faluból gyalog fel lehet jutni Bánkútra.

Ismert emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1944. június 3-án Oláh Aranka festőművész.
  • Itt élt házasságkötése után és nagyvisnyói lakosként ismertté Idős Sütő Gyula furulyaművész. Saját maga készítette bodzafából a 6 lyukú furulyát. Részt vett a Ki Mit Tud?-on, a tévés elődöntőig jutott. Az akkori két műsorvezető, Antal Imre és Kudlik Júlia később többször meglátogatták nagyvisnyói otthonában. Életéről és művészetéről portréfilm készült, amit az MTV1 többször is megismételt. Tagja volt a Kodály-évforduló olaszországi delegációjának. Ortutay Gyula néprajzkutató több ízben is meglátogatta gyűjtőmunkája során. Halála után a falu úgynevezett régi temetőjében helyezték végső nyugalomra, felesége, Klára mellé. Gyermekei Jolánka és Gyula, unokái Mária, József, Éva és Gyula – sajnos a művészeti tevékenységet a családban senki nem folytatta.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=ngvi
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Csokvaomány Nekézseny Nekézseny Héraldique meuble compas.svg
Lénárddaróc

Észak
Nyugat  Nagyvisnyó  Kelet
Dél

Mályinka
Szilvásvárad Bükki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park