Tiszatarján
| Tiszatarján | |||
 |
|||
| Légi fotó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bögre Lajosné[1] | ||
| Irányítószám | 3589 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1437 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszatarján
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″ | |||
Tiszatarján
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Tiszatarján weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatarján témájú médiaállományokat.
|
|||
Tiszatarján község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járásban. Mezőcsáttól keletre, Tiszakeszitől északra található.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A község nevében fellelhető a Tarján honfoglaló törzs neve, régészeti leletek tanúsága szerint korábban ez a terület szkíta és más népek lakóhelyéül szolgált. A falu nevének első említése az 1214-es Váradi Regestrumból származik, akkor még Tarian formában. Ebben a században a Gutkeled nemzetség a birtokosa.
A XV. században mezővárosi rangot szerez a település. A következő évszázadban a tokaji várnak részévé válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596-ban, de a falu hamarosan újjáépül. 1605-ben a reformáció terjedése jegyében templomot építenek, ami később leomlott. Újabb templom építésére csak 1780-ban került sor.
A község birtokosai sokszor változtak, jelentős károkat okoztak a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XIX. században báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn Tarjánban, ahová gyakran visszajárt. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Jelentős volt az állattartás, majd egyre többen helyezkedtek el az iparban.
A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett. Ma a falu elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben.Áradáskor a Holt-Tisza összefolyik az élő Tiszával.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Nevezetességei[szerkesztés]
Tiszatarján nevezetessége a Hősi Liget. A hősi ligetet az 1. világháború után készítették. Az 1. világháborúba 246 tiszatarjáni lakos indult, ebből 42 hősi halált halt. Az ő emlékükre lett állítva ez az emlékmű. Itt összesen 42 fát és bokrot ültettek, mindegyik egy-egy elesett katonát jelképez. Ez a helyszín ad otthont a Március 15.-i és az Október 23.-i megemlékezéseknek.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1893. augusztus 30-án Jurcsek Béla szélsőjobboldali politikus, földművelésügyi és közellátásügyi miniszter.
- Itt élt idős korában Édes Gergely költő, lelkész.
Eötvös József itt írta meg A falu jegyzője című regényét.
1983-ban többek közt Rudolf Péter, Zenthe Ferenc és Verebes István tisztelte meg jelenlétével a falut, ugyanis itt forgatták a Jób lázadása című filmet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Külső hivatkozások[szerkesztés]
 |
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
