Tiszatarján

	Tiszatarján
	Légi fotó
; Tiszatarján címere	; Tiszatarján zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőcsáti
Jogállás	község
Polgármester	Bögre Lajosné (független)
Irányítószám	3589
Körzethívószám	49
	Népesség
Teljes népesség	1437 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	35,26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	40,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszatarján Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″
	Tiszatarján Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Tiszatarján weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatarján témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

Tiszatarján község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőcsáttól keletre, Tiszakeszitől északra található. Zsáktelepülésnek tekinthető, mert bár a közigazgatási területén áthalad a Mezőcsát-Tiszaújváros közti 3313-as út, belterülete csak az abból kiágazó 33 107-es számú mellékúton érhető el.

Története[szerkesztés]

A község nevében fellelhető a Tarján honfoglaló törzs neve, régészeti leletek tanúsága szerint korábban ez a terület szkíta és más népek lakóhelyéül szolgált. A falu nevének első említése az 1214-es Váradi Regestrumból származik, akkor még Tarian formában. Ebben a században a Gutkeled nemzetség a birtokosa.

A XV. században mezővárosi rangot szerez a település. A következő évszázadban a tokaji várnak részévé válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596-ban, de a falu hamarosan újjáépül. 1605-ben a reformáció terjedése jegyében templomot építenek, ami később leomlott. Újabb templom építésére csak 1780-ban került sor.

A község birtokosai sokszor változtak, jelentős károkat okoztak a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XIX. században báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn Tarjánban, ahová gyakran visszajárt. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Jelentős volt az állattartás, majd egyre többen helyezkedtek el az iparban.

A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett. Ma a falu elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben. Áradáskor az élő Tisza összefolyik a Holt-Tiszával.

Tiszatarján egyike volt annak az öt magyarországi településnek (Bátyával, Püspökszilággyal, Rákócziújfaluval és Ruzsával együtt), amelyekben 2020-ban mintaprojekteket indítottak, arra keresve hazánkban alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre több gondot okozó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Dr. Szeghő Györgyné (független)^[4]
1994–1998: Vásári József (független)^[5]
1998–2002: Vásári József (független)^[6]
2002–2006: Bögre Lajosné (független)^[7]
2006–2010: Bögre Lajosné (független)^[8]
2010–2014: Bögre Lajosné (független)^[9]
2014–2019: Bögre Lajosné (független)^[10]
2019-től: Bögre Lajosné (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Tiszatarján nevezetessége a Hősi Liget. A hősi ligetet az 1. világháború után készítették. Az 1. világháborúba 246 tiszatarjáni lakos indult, ebből 42 hősi halált halt. Az ő emlékükre lett állítva ez az emlékmű. Itt összesen 42 fát és bokrot ültettek, mindegyik egy-egy elesett katonát jelképez. Ez a helyszín ad otthont a Március 15.-i és az Október 23.-i megemlékezéseknek.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1893. augusztus 30-án Jurcsek Béla szélsőjobboldali politikus, földművelésügyi és közellátásügyi miniszter.

Itt élt idős korában Édes Gergely költő, lelkész.

Eötvös József itt írta meg A falu jegyzője című regényét.

1983-ban többek közt Rudolf Péter, Zenthe Ferenc és Verebes István tisztelte meg jelenlétével a falut, ugyanis itt forgatták a Jób lázadása című filmet.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Bodnár Zsolt: Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra. 444.hu, 2020. augusztus 5. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)
↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként ^{[halott link]}