Tiszatarján

	Tiszatarján
	Légi fotó
	; Tiszatarján címere
	; Tiszatarján címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőcsáti
Jogállás	község
Polgármester	Bögre Lajosné
Irányítószám	3589
Körzethívószám	49
	Népesség
Teljes népesség	1437 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	35,26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	40,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszatarján Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″
	Tiszatarján Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Tiszatarján weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatarján témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

Tiszatarján község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járásban. Mezőcsáttól keletre, Tiszakeszitől északra található.

Története[szerkesztés]

A község nevében fellelhető a Tarján honfoglaló törzs neve, régészeti leletek tanúsága szerint korábban ez a terület szkíta és más népek lakóhelyéül szolgált. A falu nevének első említése az 1214-es Váradi Regestrumból származik, akkor még Tarian formában. Ebben a században a Gutkeled nemzetség a birtokosa.

A XV. században mezővárosi rangot szerez a település. A következő évszázadban a tokaji várnak részévé válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596-ban, de a falu hamarosan újjáépül. 1605-ben a reformáció terjedése jegyében templomot építenek, ami később leomlott. Újabb templom építésére csak 1780-ban került sor.

A község birtokosai sokszor változtak, jelentős károkat okoztak a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XIX. században báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn Tarjánban, ahová gyakran visszajárt. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Jelentős volt az állattartás, majd egyre többen helyezkedtek el az iparban.

A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett. Ma a falu elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben.Áradáskor a Holt-Tisza összefolyik az élő Tiszával.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Tiszatarján nevezetessége a Hősi Liget. A hősi ligetet az 1. világháború után készítették. Az 1. világháborúba 246 tiszatarjáni lakos indult, ebből 42 hősi halált halt. Az ő emlékükre lett állítva ez az emlékmű. Itt összesen 42 fát és bokrot ültettek, mindegyik egy-egy elesett katonát jelképez. Ez a helyszín ad otthont a Március 15.-i és az Október 23.-i megemlékezéseknek.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1893. augusztus 30-án Jurcsek Béla szélsőjobboldali politikus, földművelésügyi és közellátásügyi miniszter.

Itt élt idős korában Édes Gergely költő, lelkész.

Eötvös József itt írta meg A falu jegyzője című regényét.

1983-ban többek közt Rudolf Péter, Zenthe Ferenc és Verebes István tisztelte meg jelenlétével a falut, ugyanis itt forgatták a Jób lázadása című filmet.