Hernádszurdok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hernádszurdok
Hernádszurdok címere
Hernádszurdok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Varga Józsefné[1]
Irányítószám 3875
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 159 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádszurdok (Magyarország)
Hernádszurdok
Hernádszurdok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 51″, k. h. 21° 12′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 51″, k. h. 21° 12′ 20″
Hernádszurdok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hernádszurdok
Hernádszurdok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádszurdok témájú médiaállományokat.

Hernádszurdok község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 57 kilométerre északkeletre található. A Hernád folyó jobb partján, a Cserehát peremén fekszik.

Környező települések[szerkesztés]

Garadna (8 km), Hidasnémeti (2 km), Tornyosnémeti (6 km), a legközelebbi város: Gönc (6 km)

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton elérhető a 3-as főúton; vonattal a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Hernádszurdok Szurdokbénye (Bénye, Bényeszurdoka) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1234-ben említették először Byna de Zurduk néven.

A 16. század elejéig a település neve Surdokbénye volt, és mint abaúji várföldet II. András király adta az Aba nemzetséghez tartozó Demeter hercegi étekhordómesternek 1234-ben és határát is leiratta.

1288-ban az oklevelek Bényei Besenyő István nevű fiát említették, aki Amadé nádor kancellárja volt.

1299-ben az Aba nemzetség tagjai megosztoztak birtokaikon. Szurdokbényét Sándor fiai kapták.

1300-ban Szurdokbénye harmadát - hosszas vita után - átengedték Vécsei Csépán fiainak, s az átengedett harmadot elhatárolták.

1311-ben az Aba nemzetségbeliekhez tartozó Nekcseiek osztozkodásakor Szurdokbényét Sándor fiai kapták. 1321-ben Károly Róbert király meg is erősítette őket birtokaikban. 1326-ban földjükből 4 ekényit adtak szerviensüknek, Petres fia Miklós ispánnak és azt körül is határolták.

A falunak később több tulajdonosa is volt. A 16. század elején Kassa városának birtokába került. Ekkor változott neve Hernádszurdok-ra.

A 20. század elején Hernádszurdok Abaúj-Torna vármegye Kassai járásáhhoz tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 352 lakosa volt, melyből 345 magyar. Ebből 100 római katolikus, 11 görögkatolikus, 228 református volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hernádszurdok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]