Felsővadász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsővadász
Felsővadászi Rákóczi-kastély.JPG
Felsővadász címere
Felsővadász címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Szikszói
Jogállás község
Polgármester Fehér Krisztián[1]
Irányítószám 3814
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 520 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 28,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsővadász (Magyarország)
Felsővadász
Felsővadász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 14″, k. h. 20° 54′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 14″, k. h. 20° 54′ 56″
Felsővadász (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsővadász
Felsővadász
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Felsővadász weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővadász témájú médiaállományokat.

Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővadász község a Belső-Cserehát észak-dél irányú völgyében, a Vadász-patak mellett elterülő település. A 3-as, és a 27-es főútról elérhető el.

Környező települések[szerkesztés]

Közúton Kupa (5 km) és Gadna (3 km), a legközelebbi városok: Szikszó (18 km), Edelény és Encs (kb. 30 km). Területe határos nyugatról Lak, Szakácsi, Irota, illetve keletről Nyésta, Selyeb településekkel is, melyek a szomszédos völgyekben találhatóak.

Története[szerkesztés]

A Rákóczi-kastély

A település már az őskorban lakott volt, a mai településtől kb. 1 km-re délre, az úgynevezett Balmazdombon található „pogány vár” ásatása során a neolit- és a bronzkorból származó leletek kerültek elő, mely régészeti leletek ma a kassai múzeumban láthatóak. Felwodoz Superior Vadas a honfoglalás után királyi birtok, és nevét az itt és Alsóvadászon letelepített királyi vadászokról kapta. A települést 1279-ben említik először, mikor más birtokokkal együtt IV. Lászlótól Lőrinc fia Miklós zólyomi ispán kapta adományként. A Család, később innen vette fel a Vadász előnevet. Utolsó tagjának, Vadászi Imrének halála után 1403-tól 1517-ig a Perényiek birtokába került. A Perényiektől vette meg a birtokot a Bogátradvány nemzetségbeli, Rákócról származó testvérpár Ferenc és Zsigmod (a fejedelem nagyapja) 1517-ben 3000 aranyforintért. A Rákóczi-család ezen ága ezután megkülönböztetésként viselte a Felsővadászi előnevet. Az ezt követő években a Rákócziak erődített várkastélyt is építettek, ami mellé Szent József templom 1740-ben épült. Hasszán temesvári pasa 1567-es hadjárata[3] során a kastélyt megostromolta és felgyújtotta. A feldúlt falu lakossága jobbára elvándorolt. 1600 körül az ekkora már vagyonos Rákóczi Zsigmond a falut és kastélyt rendbe tetette, lakóit az általa követett protestáns hitre térítette. A templomot 1601-ben felújították. Zsigmond 1608 márciusában Felsővadászra vonult vissza a fejedelmi székből, decemberben itt hunyt el. Ezután még egy évszázadig az erdélyi fejedelmeket adó Rákóczi dinasztia névadó birtoka volt. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc a falu plébániának ajándékozott egy szarvasbőrből készített miseruhát.[4] A II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély királyi adomány útján 1713-ban báró Meskó Jakab tulajdona lett. A szabadságharc után lassanként terjedő ruszin népesség fából készült görög katolikus templomát 1750-ben szentelték fel. Ezt 1860-ban egy nagy szélvihar használhatatlanná tette.[5] A jelenlegi, "Nagysor" végén álló Kisboldogasszony templomot 1864-ben építették.

A kastélyt a Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám (II. Rákóczi Ferenc fő bizalmasának leszármazottja) vásárolta meg, s a Vay család birtokában volt 1945-ig. Római Katolikus templomában 1833-tól van orgona.[6] A kastély az 1860-as átépítés során nyerte el romantikus stílusát. A kastély a második világháború utáni évektől általános iskola lett.

Felsővadászon 1871-től működik posta, illetve Bedő Albert 1896-os térképén mezővárosként, tehát heti piacot tartó helyként jelölték.[7]

A "II.Rákóczi Ferenc" Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet 1976-ban alapították, majd a rendszerváltás után egyre gyengülve jogutód nélkül megszűnt.[8]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rákóczi-kastély régi ábrázolása
  • Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható, jelenleg az általános iskola egyik épülete. A díszteremben II. Rákóczi Ferenc portréja és korabeli bútorok találhatók.
  • Görög katolikus templom "Istenszülő születése" névvel, 1900-as években épített ikonosztázzal
  • Római katolikus templom: 1601-ben a Rákócziak felújíttatták a középkori templomot, mely mai formáját 1697-ben nyerte el. A tornya 1862-ben készült el.
  • Helytörténeti kiállítás
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1544 körül Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és itt is halt meg, 1608-ban.
  • Szemerszky János (Felsővadász, 1894. márc. 1. - Miskolc, 1966. szept. 28.): görög katolikus esperes, lelkész, liturgikus.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szigetvar.hu: 1567 - Hasszán pasa hadjárata
  4. A miseruha jelenleg a Sárospataki Rákócyi Múzeumben van kiállítva. Népszabadság Online 2004 / Sárospatak: miseruha Rákóczi korából
  5. Kacsinkó Adrián Gábor: Csereháti ruszin emlékek
  6. Orgonáját 1833-ban ismeretlen mester építette, 1905 körül Cseh István átépítette.
  7. Dobány Zoltán: A Cserehát történeti földrajza (18–20. század)
  8. Céginfo.hu - Cégkivonat
  9. A nemzetiségi népesség száma településenként
  10. Magyar katolikus lexikon: Szemerszky János cikke

Külső hivatkozások[szerkesztés]