Tiszakarád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakarád
Tiszakarád címere
Tiszakarád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Cigándi
Jogállás község
Polgármester Karászi Zoltán (Szika)[1]
Irányítószám 3971
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 2432 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 50,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 47,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakarád (Magyarország)
Tiszakarád
Tiszakarád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 12′ 20″, k. h. 21° 43′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 20″, k. h. 21° 43′ 41″
Tiszakarád (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszakarád
Tiszakarád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszakarád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakarád témájú médiaállományokat.

Tiszakarád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközben fekvő Tisza-menti település, Sárospataktól délkeletre.

Története[szerkesztés]

Tiszakarádot 1411-ben említik először az oklevelek Karád néven. Birtokosai ekkor az Agárdiak voltak.

1417-ben már Perényi Miklósnak és Nagytárkányi Györgynek is birtoka volt itt.

1466-ban Begányi Benedeket is beiktatták karád részeibe, ahol ekkor a Tőke és Széchi családnak is volt birtoka.

1487-ben a Széchiek birtokrészüket elzálogosították a Tárczaiaknak.

A 16. században és a 17. században több birtokosé volt: a Kassai, Csalviti Horváth, Vékey, Valkóy, Palugyai, Rákóczi, Borbély, Sarkantyús, Tárkányi, Alaghy, Paczoth, Sennyey családoké.

1751-ben Dőry Ferenc -et iktatták be Karád részeibe, azonban a Sennyeiek 1800-ban visszakapták itteni részüket. Ekkor a településen birtokos volt még a Petrovay család, a királyi kincstár és az Aspermont, valamint a gróf Almásy család is.

A 20. század elején Mailáth József volt itt a nagyobb birtokos.

Karádhoz tartoztak Csermely-tanya, és Nagyhomok puszta is, amelyet a korabeli oklevelekben 1367-ben Csaszlóczi Mihály birtokaként tüntettek fel. Nagyhomok-puszta a 15. században még község volt.

Tiszakarád környékén a Tisza árterében még az 1900-as évek elején is élt az ártéri gyümölcstermesztés.[1]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetes tiszakarádiak[szerkesztés]

  • Bruck Edith költőnő
  • Kántor Pál költő,református lelkipásztor Kanadában
  • Szintiboy - Zagyva Tibor előadóművész

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - 1884-ben épült.[2]
  • Csendőrségi épülete

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]