Végaszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Végaszó (Kolbasov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1548
Polgármester Jana Sidorová
Irányítószám 067 66
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség75 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság299 m
Terület15,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Végaszó (Szlovákia)
Végaszó
Végaszó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 20″, k. h. 22° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 20″, k. h. 22° 23′ 00″
Végaszó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végaszó (1899-ig Kolbaszó, szlovákul: Kolbasov, ukránul: Kolbaszov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 24 km-re északkeletre, a Krajna vidéken fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a vlach jog alapján, soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második, vagy a 15. század első felében, a homonnai uradalom területén. 1548-ban „Kolbazo” néven említik először, ekkor még a homonnai uradalom része. Kezdetben a faluban csak néhány szalmatetős házikó állt, mintegy 30 lakossal. 1600-ban 10 ház állt a településen. A 17. századtól a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1715-ben 13, 1720-ban 6 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLBÁSZO. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Terebesi Paulinus Atyáknak birtokok vala, lakosai ó hitűek, fekszik Alsó Priszlophoz 1, felső Ulicshoz is egy órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, középszeűen árpát, kölest; tatárkát, és krompélyt terem, elegyes sovány, kavitsos a’ födlgye, erdeje elég, piatza Homonnán, és Ungváron.[2]

Később a tőketerebesi pálos kolostor faluja, akik 1830-ban átadták az eperjesi görögkatolikus püspökségnek. 1828-ban 40 házában 300 lakosa élt. A faluban egykor vízimalom és fűrésztelep működött. Lakói főként erdei munkások és idénymunkások voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolbócz, Zemplén vmegyében, orosz falu, Sztropkó fil. 2 római, 320 g. kath., 3 zsidó lak. 561. h. szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Orlik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Véraszó, azelőtt Kolbaszó, ruthén kisközség 55 házzal és 328 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. Előbb a homonnai, majd a sztropkói uradalomhoz tartozott. Azután a terebesi pálosok birtoka lett, később a vallásalapé s végre az eperjesi káptalané, mely itt most is birtokos. Gör. kath. temploma 1880-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

A falut 1944. október 26-án foglalta el a szovjet hadsereg. 1945. december 6-án banditák 11 zsidó lakost végeztek ki a faluban.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 372, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 130 lakosából 110 szlovák, 10 ruszin volt.

2011-ben 90 lakosából 56 szlovák és 33 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1880-ban épült.
  • Zsidó temető.
  • Első világháborús hősi temető.
  • Az 1945. december 6-án meggyilkolt 11 zsidó lakos emléktáblája.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.