Végaszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Végaszó (Kolbasov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1548
Polgármester Jana Sidorová
Irányítószám 067 66
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség75 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság299 m
Terület15,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Végaszó (Szlovákia)
Végaszó
Végaszó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 20″, k. h. 22° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 20″, k. h. 22° 23′ 00″
Végaszó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végaszó (1899-ig Kolbaszó, szlovákul: Kolbasov, ukránul: Kolbaszov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 24 km-re északkeletre, a Krajna vidéken fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a vlach jog alapján, soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második, vagy a 15. század első felében, a homonnai uradalom területén. 1548-ban „Kolbazo” néven említik először, ekkor még a homonnai uradalom része. Kezdetben a faluban csak néhány szalmatetős házikó állt, mintegy 30 lakossal. 1600-ban 10 ház állt a településen. A 17. századtól a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1715-ben 13, 1720-ban 6 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLBÁSZO. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Terebesi Paulinus Atyáknak birtokok vala, lakosai ó hitűek, fekszik Alsó Priszlophoz 1, felső Ulicshoz is egy órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, középszeűen árpát, kölest; tatárkát, és krompélyt terem, elegyes sovány, kavitsos a’ födlgye, erdeje elég, piatza Homonnán, és Ungváron.[2]

Később a tőketerebesi pálos kolostor faluja, akik 1830-ban átadták az eperjesi görögkatolikus püspökségnek. 1828-ban 40 házában 300 lakosa élt. A faluban egykor vízimalom és fűrésztelep működött. Lakói főként erdei munkások és idénymunkások voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolbócz, Zemplén vmegyében, orosz falu, Sztropkó fil. 2 római, 320 g. kath., 3 zsidó lak. 561. h. szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Orlik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Véraszó, azelőtt Kolbaszó, ruthén kisközség 55 házzal és 328 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. Előbb a homonnai, majd a sztropkói uradalomhoz tartozott. Azután a terebesi pálosok birtoka lett, később a vallásalapé s végre az eperjesi káptalané, mely itt most is birtokos. Gör. kath. temploma 1880-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

A falut 1944. október 26-án foglalta el a szovjet hadsereg. 1945. december 6-án banditák 11 zsidó lakost végeztek ki a faluban.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 372, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 130 lakosából 110 szlovák, 10 ruszin volt.

2011-ben 90 lakosából 56 szlovák és 33 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1880-ban épült.
  • Zsidó temető.
  • Első világháborús hősi temető.
  • Az 1945. december 6-án meggyilkolt 11 zsidó lakos emléktáblája.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.