Kistopolya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kistopolya (Topoľa)
A fatemplom
A fatemplom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1570
Polgármester Mária Bobriková
Irányítószám 067 65
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség147 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság381 m
Terület26,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistopolya (Szlovákia)
Kistopolya
Kistopolya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 22° 21′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 22° 21′ 20″
Kistopolya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistopolya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kistopolya (szlovákul: Topoľa, ukránul: Topolja) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 23 km-re északkeletre, az Ulicska-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1588-ban az adóösszeírásban említik először. Első fatemploma 1650 körül épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TOPOLYA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Orosz Patak, és Runyinához is 1 órányira; 2 nyomásbéli határja leginkább zabot terem, földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás, fejér, kavitsos, erdeje, legelője van, piatza Ungváron, és Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Topolya, orosz falu, Zemplén vgyében, Szinna fil., 470 g. kath., 16 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. 609 h. szántóföld. Nagy erdő. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kistopolya, előbb csak Topolya, ruthén kisközség 68 házzal és 511 görög katholikus lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. 1415-ben Thopula néven Csebi István birtoka. 1454-ben Nagymihályi Agathát iktatják be. 1506-ban Sempsei Ferencz kapja némely részeit, de 1598-ban csak Homonnai György, István és Borbála vannak birtokosaiul említve. Ettől kezdve a homonnai uradalomhoz tartozik, de 1602-ben Nagymihályi Eödönffy Kristóf is kap itt részeket. Később a Szirmayaké lett, azután a gróf Andrássyaké és most is az utóbbiak a birtokosai. Van itt egy újabb úrilak, melyet gróf Andrássy Géza építtetett. Gör. kath. temploma a mult század ötvenes éveiben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 504, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 226 lakosából 102 szlovák, 94 ruszin, 10 ukrán volt.

2011-ben 161 lakosából 79 szlovák és 55 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1803-ban Alexandr Duchnovič kárpátaljai ruszin költő, drámaíró.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]