Kistopolya
| Kistopolya (Topoľa) | |
| A fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1570 |
| Polgármester | Mária Bobriková |
| Irányítószám | 067 65 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 149 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 381 m |
| Terület | 26,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Kistopolya weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistopolya témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kistopolya (szlovákul: Topoľa, ukránul: Topolja) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szinnától 23 km-re északkeletre, az Ulicska-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falut 1588-ban az adóösszeírásban említik először. Első fatemploma 1650 körül épült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TOPOLYA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Orosz Patak, és Runyinához is 1 órányira; 2 nyomásbéli határja leginkább zabot terem, földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás, fejér, kavitsos, erdeje, legelője van, piatza Ungváron, és Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Topolya, orosz falu, Zemplén vgyében, Szinna fil., 470 g. kath., 16 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. 609 h. szántóföld. Nagy erdő. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kistopolya, előbb csak Topolya, ruthén kisközség 68 házzal és 511 görög katholikus lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. 1415-ben Thopula néven Csebi István birtoka. 1454-ben Nagymihályi Agathát iktatják be. 1506-ban Sempsei Ferencz kapja némely részeit, de 1598-ban csak Homonnai György, István és Borbála vannak birtokosaiul említve. Ettől kezdve a homonnai uradalomhoz tartozik, de 1602-ben Nagymihályi Eödönffy Kristóf is kap itt részeket. Később a Szirmayaké lett, azután a gróf Andrássyaké és most is az utóbbiak a birtokosai. Van itt egy újabb úrilak, melyet gróf Andrássy Géza építtetett. Gör. kath. temploma a mult század ötvenes éveiben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 241 | 183 | 148 | 149 |
| Különbség | -24,06 % | -19,12 % | +0,67 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 152 | 149 |
| Eltérés | -1,97 % |
1910-ben 504, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 226 lakosából 102 szlovák, 94 ruszin, 10 ukrán volt.
2011-ben 161 lakosából 79 szlovák és 55 ruszin volt
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1706-ban épült. Ikonosztáza 18. századi, de 17. századi részei is vannak. Előtte I. világháborús katonai temető található.
- Fa harangtornya 20. századi, a közelében 200 éves hársfa áll.
- Alexandr Duchnovič mellszobra.
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1803-ban Alexandr Duchnovič kárpátaljai ruszin költő, drámaíró.
- A második világháború idején Palotay István erdőmérnököt bízták meg a kistopolyai honvédkincstári erdőhivatal megszervezésével.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2019. február 19..
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A templom képes ismertetője
- Községinfó
- Kistopolya Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

