Ladomér (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ladomér (Ladomirov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Miroslav Kacarabčin
Irányítószám 067 71
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség267 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
Terület15,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ladomér (Szlovákia)
Ladomér
Ladomér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 22° 17′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 22° 17′ 50″
Ladomér weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ladomér (szlovákul: Ladomirov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 19 km-re délkeletre, a Luh-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1567-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LADOMÉR. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Vladár Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. ny. Kolonicza, n. k. Mihajlóhoz is 1/2 órányira. Hegyes, kavitsos, sovány agyagos földgye két nyomásbéli, zabot leg inkább, középszerűen pedig árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ladomér, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 8 r., 430 g. kath., 14 zsidó lak. Görög paroch. templom. 692 hold szántóföld. Erdő. F. u. Vladár.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ladomér, ruthén kisközség 83 házzal és 450 lakossal, kik mindannyian görög katholikusok. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-től a Vladár család volt a földesura, míg most gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma a mult század elején épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 471, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 376 lakosából 321 szlovák és 45 ruszin volt.

2011-ben 313 lakosából 206 szlovák és 61 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu görögkatolikus fatemplomáról nevezetes.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész.
  • 1864-ben itt született Hodinka Antal történész, a magyarországi ruszinok világhírű kutatója.
  • Ez Ladomérszky Torda híres költő és építészmérnök őshazája.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]