Súgó (település)
Súgó (Šmigovec) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Szinnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1569 |
Polgármester | Michal Pidanič |
Irányítószám | 067 74 |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | SV |
Népesség | |
Teljes népesség | 78 fő (2024. dec. 31.)[1] |
Népsűrűség | 13 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 321 m |
Terület | 7,12 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Súgó témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sugó (1899-ig Smigócz, szlovákul: Šmigovec, korábban Šmugovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától közúton 32 km-re, légvonalban 16 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1569-ben említik először. Birtokosai a Vécsey, Dernáth és Lobkovitz családok voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SMUGOCZ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Smugócz és Dubrava, két orosz falu, Zemplén vgyében, Bereznához 1 mfdnyire, hegyes, erdős vidéken, 324 g. kath., 14 zsidó lak., 497 hold szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Ungvár 4 óra.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Súgó, előbb Smugócz. Ruthén kisközség 38 házzal és 283 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s újabbkori birtokosai a báró Vécseyek voltak, majd gróf Van Dernáth, azután gróf Schmiddegh Ferencz, utána gróf Nádasdy Ferencz s azután herczeg Lobkovitz Lajos bírták. Most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Az 1694-iki összeírásban puszta helyként szerepel. Gör. kath. temploma 1894-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
---|---|---|---|---|
Emberek száma: | 123 | 92 | 85 | 78 |
Eltérés: | -25,20 % | -7,60 % | -8,23 % |
Év: | 2023. | 2024. |
---|---|---|
Emberek száma: | 79 | 78 |
Eltérés: | -1,26 % |
1910-ben 294, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 109 lakosából 91 szlovák és 13 ruszin volt.
2011-ben 94 lakosából 55 szlovák, 17 ruszin és 14 cigány volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)