Ugrás a tartalomhoz

Súgó (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Súgó (Šmigovec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1569
PolgármesterMichal Pidanič
Irányítószám067 74
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség75 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület7,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′ 29″, k. h. 22° 19′ 02″48.891389°N 22.317222°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 29″, k. h. 22° 19′ 02″48.891389°N 22.317222°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Súgó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sugó (1899-ig Smigócz, szlovákul: Šmigovec, korábban Šmugovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Szinnától közúton 32 km-re, légvonalban 16 km-re északkeletre fekszik.

1569-ben említik először. Birtokosai a Vécsey, Dernáth és Lobkovitz családok voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SMUGOCZ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Smugócz és Dubrava, két orosz falu, Zemplén vgyében, Bereznához 1 mfdnyire, hegyes, erdős vidéken, 324 g. kath., 14 zsidó lak., 497 hold szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Ungvár 4 óra.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Súgó, előbb Smugócz. Ruthén kisközség 38 házzal és 283 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s újabbkori birtokosai a báró Vécseyek voltak, majd gróf Van Dernáth, azután gróf Schmiddegh Ferencz, utána gróf Nádasdy Ferencz s azután herczeg Lobkovitz Lajos bírták. Most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Az 1694-iki összeírásban puszta helyként szerepel. Gör. kath. temploma 1894-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság119888775
Különbség -26,05 % -1,13 % -13,79 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság7875
Eltérés-3,84 %

1910-ben 294, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 109 lakosából 91 szlovák és 13 ruszin volt.

2011-ben 94 lakosából 55 szlovák, 17 ruszin és 14 cigány volt.

  • Régi görögkatolikus temploma 1755-ben épült.
  • 1995-ben a falu új templomot épített magának.
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. 2018. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. január 4.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]