Súgó (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Súgó (Šmigovec)
Wooden church Smigovec.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1569
Polgármester Michal Pidanič
Irányítószám 067 74
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség85 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület7,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Súgó (Szlovákia)
Súgó
Súgó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 30″, k. h. 22° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 30″, k. h. 22° 19′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Súgó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sugó (1899-ig Smigócz, szlovákul: Šmigovec, korábban Šmugovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától közúton 32 km-re, légvonalban 16 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1569-ben említik először. Birtokosai a Vécsey, Dernáth és Lobkovitz családok voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SMUGOCZ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Smugócz és Dubrava, két orosz falu, Zemplén vgyében, Bereznához 1 mfdnyire, hegyes, erdős vidéken, 324 g. kath., 14 zsidó lak., 497 hold szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Ungvár 4 óra.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Súgó, előbb Smugócz. Ruthén kisközség 38 házzal és 283 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s újabbkori birtokosai a báró Vécseyek voltak, majd gróf Van Dernáth, azután gróf Schmiddegh Ferencz, utána gróf Nádasdy Ferencz s azután herczeg Lobkovitz Lajos bírták. Most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Az 1694-iki összeírásban puszta helyként szerepel. Gör. kath. temploma 1894-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 294, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 109 lakosából 91 szlovák és 13 ruszin volt.

2011-ben 94 lakosából 55 szlovák, 17 ruszin és 14 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Régi görögkatolikus temploma 1755-ben épült.
  • 1995-ben a falu új templomot épített magának.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  

További információk[szerkesztés]