Oroszpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Oroszpatak (Ruský Potok)
A Szent Mihály templom
A Szent Mihály templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Szinnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1635
Polgármester Martin Riľak
Irányítószám 067 66
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 134 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 428 m
Terület 12,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oroszpatak (Szlovákia)
Oroszpatak
Oroszpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 40″, k. h. 22° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 40″, k. h. 22° 24′ 30″
Oroszpatak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszpatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oroszpatak, (szlovákul: Ruský Potok, ukránul: Ruszkij Potyik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 134 lakosából 69 ruszin és 62 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 29 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a 16. században alapították a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1635-ből származik. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Orosz Patak. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Ócsváry Uraság, lakosai leginkább ó hitűek, fekszik n. k. Ulics Krivához 1. n. ny., Topolyához 1 órányira, határja két nyomásbéli, leginkább zabot terem, középszerűen árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás, fejér sovány agyagos, kavicsal elegyes, erdője bikkes, nyirjes, és gyertyányos, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán van." [2]

Fényes Elek szerint "Patak (Orosz), orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 390 gör. kath., 9 zsidó lak., hegyes határral, 427 hold szántófölddel. F. u. Mokcsay. Ut. p. Szobráncz." [3]

1910-ben 428, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

2001-ben 161 lakosából 113 szlovák, 39 ukrán és 9 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu keleti részén emelkedő, Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus templom 1740-ben épült. Egykor két kapuval ellátott védőfal is övezte. 1956-ban különálló fa harangtornyot építettek hozzá. Ikonosztáza 18. századi, liturgikus könyveit a 17. század első felében Lvivben és más ukrán városokban nyomtatták.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]