Ugrás a tartalomhoz

Jármos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jármos (Jalová)
A Szent György templom
A Szent György templom
Jármos zászlaja
Jármos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1568
PolgármesterJán Zubaľ
Irányítószám067 61
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség64 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság339 m
Terület2,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 14′ 12″49.038889°N 22.236667°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 14′ 12″49.038889°N 22.236667°E
Jármos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jármos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jármos (1899-ig Jalova, szlovákul: Jalová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szinnától 10 km-re északkeletre, a Keleti-Beszkidekben, a Sztarinai-víztározó nyugati oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

1568-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JALOVA. Jalove. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Révész Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik nap kel. Sztarina, Darával 1/4, dél. Sztakcsinhoz jó 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, középszerűen pedig kevés gabonát, árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, földgye hegyes völgyes, sárga agyagos, kavitsal egyeles, erdője kevés, piatzok Ungváron, és Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jalova, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 179 gör. kath. lak., 203 hold szántófölddel. F. u. Révész. Ut. p. Homonna.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jármos, azelőtt Jalova. Kisközség 17 házzal és 103. gör. kath. vallású, ruthén lakossal. Postája Czirókafalu, távírója Szinna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosa a Révész család volt. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, melynek építési ideje ismeretlen.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 87, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 86 szlovák lakosa volt.

2011-ben 81 lakosából 74 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 25.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség