Jármos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jármos (Jalová)
A Szent György templom
A Szent György templom
Jármos zászlaja
Jármos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1568
Polgármester Ján Zubaľ
Irányítószám 067 61
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség64 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság339 m
Terület2,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jármos (Szlovákia)
Jármos
Jármos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 21″, k. h. 22° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 21″, k. h. 22° 14′ 06″
Jármos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jármos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jármos (1899-ig Jalova, szlovákul: Jalová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 10 km-re északkeletre, a Keleti-Beszkidekben, a Sztarinai-víztározó nyugati oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1568-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JALOVA. Jalove. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Révész Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik nap kel. Sztarina, Darával 1/4, dél. Sztakcsinhoz jó 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, középszerűen pedig kevés gabonát, árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, földgye hegyes völgyes, sárga agyagos, kavitsal egyeles, erdője kevés, piatzok Ungváron, és Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jalova, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 179 gör. kath. lak., 203 hold szántófölddel. F. u. Révész. Ut. p. Homonna.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jármos, azelőtt Jalova. Kisközség 17 házzal és 103. gör. kath. vallású, ruthén lakossal. Postája Czirókafalu, távírója Szinna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosa a Révész család volt. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, melynek építési ideje ismeretlen.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 87, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 86 szlovák lakosa volt.

2011-ben 81 lakosából 74 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]