Harcos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Harcos (Zboj)
Pohľad na dedinu, Zboj, okres Snina.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ladislav Ladomirjak
Irányítószám 067 68
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 311 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság345 m
Terület50,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harcos (Szlovákia)
Harcos
Harcos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 42″, k. h. 22° 28′ 53″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 42″, k. h. 22° 28′ 53″
Harcos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harcos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harcos, (1899-ig Zboj, szlovákul: Zboj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 387 lakosából 231 szlovák, 123 ruszin és 11 ukrán volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 40 km-re északkeletre az ukrán határ mellett a Zboji-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1567-ben említik először, amikor a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. A 17. század végéig a Drugeth család homonnai uradalmához tartozott. Később a 18. században a Csákyaké, majd a 19. században a Schmidegh család birtoka. 1715-ben 28, 1787-ben már 71 ház állt a faluban. 1720-ban malom is működött a településen. 1828-ban 88 háza volt. A 20. században a Lobkowitz családé volt. A 20. század elején területén fűrészüzem létesült.

Vályi András szerint "ZBOJ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai gör. katolikusok, fekszik d. Ulics Krivához 3/4, é. pedig Novoszeliczához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, hegyes, vőlgyes, kősziklás, sovány fejér agyagos, kavitstsal elegyes a’ földgye, leginkább zabot terem, középszerűen kevés árpát, kölest, tatárkát, és 665krompélyt; erdeje van, legelővel bővelkedik; piatza Homonnán, és Ungváron."[2]

Fényes Elek szerint "Zboj, Zemplén v. orosz f. közel Gallicziához: 2 romai, 650 g. kath., 13 zsidó lak. Hegyes, erdős, sovány határ. Fenyves és bikkes erdő. 1064 h. szántóföld. Görög anya sz. egyház. Malom. F. u. gr. Schmindegg. Ut. p. Szobráncz."[3]

1910-ben 1002, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Az első világháborúban a falu csaknem teljesen elpusztult. 1939 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. 1941-ben 80 helybeli vonult be a magyar hadseregbe. 1944-ben a falu zsidó lakosságát elhurcolták. A harcokban a falu súlyos károkat szenvedett, környékét teljesen elaknásították. Az aknamezőkön 21 lakos lelte halálát, 22-en pedig súlyosan megsebesültek. A második világháború után 69 helybeli keresett Csehországban munkát, mások Kassára költöztek. 1945. november 23-án a falut banditák szállták meg és néhány lakost kivégeztek. A buszközlekedés 1947-ben indult meg. 1955-ben posta, 1960-ban iskola épült a településen. Az új templom 1966-ban épült.

2001-ben 488 lakosából 383 szlovák, 49 ruszin és 32 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falunak 1706-ban épített Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt ortodox fatemploma volt, melyet 1966-ban a bártfai falumúzeumba szállítottak. Új, téglából épített temploma ekkor épült a régi helyett.

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]