Ugrás a tartalomhoz

Harcos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harcos (Zboj)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterLadislav Ladomirjak
Irányítószám067 68
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség
  • 311 fő (2017. dec. 31.)[1]
  • 285 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság345 m
Terület50,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 22° 28′ 58″49.028056°N 22.482778°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 22° 28′ 58″49.028056°N 22.482778°E
Harcos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harcos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harcos (1899-ig Zboj, szlovákul: Zboj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szinnától 40 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett (külterülete a lengyel határt is eléri), a Zboji-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1567-ben említik először, amikor a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. A 17. század végéig a Drugeth család homonnai uradalmához tartozott, majd a 18. században a Csákyaké. 1715-ben 28 háza létezett. 1720-ban malom is működött a településen. 1787-ben már 71 ház állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZBOJ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai gör. katolikusok, fekszik d. Ulics Krivához 3/4, é. pedig Novoszeliczához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, hegyes, vőlgyes, kősziklás, sovány fejér agyagos, kavitstsal elegyes a’ földgye, leginkább zabot terem, középszerűen kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt; erdeje van, legelővel bővelkedik; piatza Homonnán, és Ungváron.[3]

A 19. században a Schmidegh család birtoka. 1828-ban 88 háza volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zboj, Zemplén v. orosz f. közel Gallicziához: 2 romai, 650 g. kath., 13 zsidó lak. Hegyes, erdős, sovány határ. Fenyves és bikkes erdő. 1064 h. szántóföld. Görög anya sz. egyház. Malom. F. u. gr. Schmindegg. Ut. p. Szobráncz.[4]

A 20. században a Lobkowitz családé volt. A század elején területén fűrészüzem létesült.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Harczos, azelőtt Zboj. Ruthén kisközség 121 házzal és 832 gör. kath. vallású lakossal. Ung vármegye határán fekszik s postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban került a gróf Csákyak birtokába. Most herczeg Lobkovitz Rezsőnek van itt nagyobb birtoka, fűrészgyára és két csinos vadászlaka. Vidéke vonzó, vadregényes. Határában savanyúvíz-forrás bugyog. Czárinka, vagyis királyné nevű dűlőjének van talán valami történeti jelentősége. Gör. kath. temploma 1776-ban épült.[5]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Az első világháborúban a falu csaknem teljesen elpusztult. 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1941-ben 80 helybeli vonult be a magyar hadseregbe. 1944-ben a falu zsidó lakosságát elhurcolták. A harcokban a falu súlyos károkat szenvedett, környékét teljesen elaknásították. Az aknamezőkön 21 lakos lelte halálát, 22-en pedig súlyosan megsebesültek.

A második világháború után 69 helybeli keresett Csehországban munkát, mások Kassára költöztek. 1945. november 23-án a falut banditák szállták meg és néhány lakost kivégeztek. A buszközlekedés 1947-ben indult meg. 1955-ben posta, 1960-ban iskola épült a településen. Az új templom 1966-ban épült.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1002, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 488 lakosából 383 szlovák, 49 ruszin és 32 ukrán volt.

2011-ben 387 lakosából 231 szlovák, 123 ruszin és 11 ukrán.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falunak 1706-ban épített, Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt ortodox fatemploma volt, melyet 1966-ban a bártfai falumúzeumba szállítottak. Új, téglából épített temploma ekkor épült a régi helyett.

Híres emberek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség