Bártfa
| Bártfa (Bardejov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1241 | ||
| Polgármester | Boris Hanuščak | ||
| Irányítószám | 085 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 29 495 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 466 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 323 m | ||
| Terület | 72,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 34″, k. h. 21° 16′ 32″49.292687°N 21.275603°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 34″, k. h. 21° 16′ 32″49.292687°N 21.275603°E | |||
| Bártfa weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bártfa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
| Bártfa (Bardejov) | |
| Világörökség | |
 | |
| Bártfa főtere a régi Városházával | |
| Adatok | |
| Ország | Szlovákia |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 2000 |
| Elhelyezkedése | |
 Bártfa
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 17′ 34″, k. h. 21° 16′ 32″49.292687°N 21.275603°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bártfa témájú médiaállományokat. | |
Bártfa (szlovákul: Bardejov, németül: Bartfeld, lengyelül: Bardejów, latinul: Bartpha) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Bártfai járásának székhelye. 1923-ig az Eperjes székhelyű Sáros vármegye Bártfai járásának a székhelye volt.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eperjestől 38 km-re északra, a Tapoly partján fekszik. A történelmi városmag (például a városfal maradványai) és a vasútállomás a Tapolytól délre található. Ma már a városhoz tartozik a Tapolytól északra fekvő egykori község, Hosszúrét is.
Bártfa a lengyel határ közelében található, a legközelebbi lengyel település, Muszynka kb. 20 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a magyar bárd főnévből ered, amely itt az egy ember által, egy nap alatt bárddal kivágható erdőrészt jelenti. A fa utótag itt erdőnek értendő.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ősidők óta lakott helyen a várost lengyel ciszterci szerzetesek alapították a 12. században. A tatárjárás pusztításai után németek telepedtek meg itt. Bártfát I. Lajos király emelte szabad királyi város rangjára. A Lengyelországba vezető út élénk kereskedelmet tett lehetővé, különösen szoros kapcsolatokat ápolt Biecz városával (ami kb. 60 kilométerre, északra található). Bártfa volt az egyik tárnoki város.
1435-ben Hunyadi János a város közelében verte meg Talafusz huszita kapitány seregeit.
A városban, ahol 1439-től tartottak misztériumjátékokat, nyomda is működött. 1440-ben a husziták foglalták el. A 16. század elején a polgárok áttértek az evangélikus hitre. A külföldet járt Leonard Stöckel, a városbíró fia 1539-ben a városi iskolát wittenbergi mestere – Philipp Melanchthon német humanista, Luther Márton legközelebbi munkatársa – elvei szerint humanista gimnáziummá fejlesztette. 1590-ben a felföldi lutheránusok itt tartották egyik zsinatukat. Bártfa a vászonszövéséről messze földön ismert volt.
A 17. században háromszor is tarolt itt a pestis. Az 1670-es és 1680-as években többször pusztították császári és kuruc csapatok. 1686-ban tűzvész pusztította, majd 1710-ben újra pestis járta, 1774-ben pedig ismét leégett. A város a csapásokat nem tudta kiheverni, fokozatosan jelentőségét vesztette, amihez hozzájárultak Lengyelország felosztásai is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla (részletek): „BÁRTFA. Bartfeld, Bardegov, v. Bardiov. Szabad Királyi Város Sáros Vármegyében, Eperjestöl négy mértföldnyire. E’ Királyi Város régibb, mintsem kezdeti eredetét kinyomozni lehetne, sőt még nevezete is homályban vagyon. [...] Fekszik a’ Város egy halmos helyen, északról Tapoly vize partyán nem igen szélessen terjedő kerűletben, három kőfalakkal, ’s tornyotskákkal körűl keríttetve. [...] Lakosai külömbféle kereskedés által élnek. Nevezetes vala hajdan vászonnal való kereskedése; midőn ezt másoknak Lengyel Országba vinni tilalmas vala; mert itt fejéríttettek, ’s készíttettek ki, melly a’ lakosoknak nem kevés hasznot hajtott; most is kereskednek ugyan azzal, de az Eperjesiek már megelőzték. Határja középszerű, fája elég, téttyei jók, legelője tágas, vagyonnyainak eladásara alkalmatos módgya, első Osztálybéli.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról (részletek): „Bártfa, (Bartfeld), (Bardiov), igen régi szabad királyi város, Sáros vármegyében, a Tapoly mellett, Eperjeshez 5, Kassához 9, Pesthez 41 mfdnyi távolságra. A belső város kőfallal van bekeritve, de a sánczok kerteknek osztattak ki; az utczák jól kövezettek s tiszták; a piaczon lévő házak mind emeletesek. Nevezetesebb épületje a kath. sz. Egyedről neveztetett szentegyház, és a városi tanácsház. Mind a kettő felette régi, s már IV. Béla előtt fenállottak. A tanácsházi levéltár nagyon gazdag régi irományokban s diplomákban. Van itt jól elrendelt kath. capitalis oskola, franciskanus kolostor, postahivatal, sóház, két patika, a külső városban evang. anyaszentegyház, s egy nevelő-intézet a 9-ik számu galicziai ezred katonagyermekei számára. A városi kórház egész faluval (Lukovicza), s több polgári földekkel bir. – Népessége 4941 lélek, s ezek közt 3762 római, 83 görög kath., 913 evang., 2 ref., 181 zsidó. Nyelvökre többnyire tótok, kevés némettel keverve. Hajdan jutalmas borkereskedést üztek, de jelenleg a gyolcs-kereskedés virágzóbb; s ez itteni roppant fejéritő-intézetből évenként legalább kikerül 300,000 rőf. A bártfai cserépedények kapósak szoktak lenni. – A városnak magának van 9 faluja, hires fördője, több liszt-, fürész- és egy papiros-malma, pálinkaháza, gyönyörű fenyves és bikkes erdeje, s nem épen terméketlen szántófölde. [...] A bártfai hires fördő félórányira fekszik a várostól, északra, egy a Vörös-hegy ágaitól összeszoritott völgyben. Ez fördés idején kis városocskát ábrázol, melly 48 kisebb nagyobb házból, három éjjente kivilágitott utczából, s több boltokból áll. A házak nagyobbára egyes emberek tulajdonai, hanem a város több épületeket bir, s a legnagyobban mintegy 60 szoba számláltatik. [...]”[4]
1878-ban újra tűzvész pusztította. 1902-ben Hölzel Mór bártfai szobrásziskoláját szintén tűzvész pusztította el.
Az első világháború alatt az oroszok 1914 novemberének végén elfoglalták, majd Szurmay Sándor hadseregcsoportja szabadította föl a Limanowánál küzdő csapatok érdekében folytatott hadművelet során. 1919 nyarán a magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától.
Az első bécsi döntés nem érintette. A második világháború végén Bártfát is érték veszteségek. A második világháború után – a történelmi városmagon kívül – több lakótelep létesült.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 33 067 | 33 374 | 32 912 | 29 495 |
| Különbség | +0,92 % | -1,38 % | -10,38 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 29 788 | 29 495 |
| Eltérés | -0,98 % |
1910-ben 6578-an lakták, ebből 2571 szlovák, 2179 magyar és 1617 német anyanyelvű.
2011-ben 33 696 lakosából 28 334 szlovák, 1093 ruszin, 800 cigány, 257 ukrán, 98 cseh és 63 lengyel és 45 magyar volt.
2021-ben 30 840 lakosából 27053 (+311) szlovák, 43 (+12) magyar, 477 (+221) cigány, 695 (+1303) ruszin, 401 (+63) egyéb és 2171 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A régi városháza 1505 és 1508 között épült gótikus stílusban. Gazdag kőcsipkéiről híres, reneszánsz lépcsőfeljárója és a meredeken emelkedő díszes tetőzete egyaránt nevezetes. Itt működik ma a Sárosi múzeum.
- A Szent Egyed-bazilika a 15. században épült, gótikus stílusban.
- A mai városháza is gótikus alapú, többször átépített egyemeletes ház.
- A városnak ferences temploma és kolostora is van, melyek gótikus alapokon nyugszanak, de barokk stílusúak.
- Ortodox temploma 1903-ban épült görögkatolikus templomnak.
- A régi evangélikus templom (épült 1808-ban copf stílusban).
- A középkori városfal több része és a félkerek bástyatorony.
- Határában sós, vas- és jódtartalmú forrás fakad, melyre 1777-ben gyógyfürdő települt. Csakhamar fényűző villák tucatjai épültek ide. 1849-ben és 1856-ban azonban károkat szenvedett, utóbbi alkalommal leégett. Ma Bártfafürdő néven önálló települést alkot a várostól 5 km-re északnyugatra.
- Bártfának falumúzeuma is van.
- Vásárát augusztus harmadik dekádjában tartják.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Eck Bálint (1494-1550) orvos, főbíró
- Itt született Leonard Stöckel (1510–1560) reformátor
- Itt született 1820. február 13-án Kéler Béla (Adalbert Paul von Kéler) zeneszerző, karmester (mh. 1882. november 20-án Wiesbadenben)
- Itt született Chyzer Kornél (1836–1909) orvos, balneológus, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
- Itt született 1838-ban Myskovszky Viktor (Viktor Miškovský) (mh. Kassán, 1909) építészmérnök, tanár, régész, műtörténész, az MTA levelező tagja
- Itt született Jaschik Álmos (1885-1950) grafikus, festő, iparművész, szakíró művészpedagógus és jelmeztervező
- Itt született Zalánfy Aladár (1887. március 11. – Budapest, 1959. május 15.) orgonaművész és orgonaszakértő
- Itt született Jozef Bomba (1939. március 30. – Kassa, 2005. október 27.) csehszlovák válogatott labdarúgó
- Itt hunyt el 1951-ben Zsebráczky Géza, a keletszlovákiai szlovják nyelv fő nyelvi ideológusa
- Itt született 1980-ban Radoslav Rochallyi szlovák költő
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A régi városháza
Sterio Károly: Bártfa látképe, 1860 körül
Bártfa piaca (1878)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó) - Henszlmann Imre 1879: Bártfa középkori műemlékei. Budapest
- Iványi Béla 1910: Bártfa szabad királyi város levéltára – 1319–1526, Budapest
- Groszmann Malvina 1911: Bártfa város 1418–1444-iki számadáskönyvei művelődéstörténeti szempontból, Budapest
- Krásy Slovenska 1922
- Ladislav Deák 1963: Bardejovský obchod a bardejovská obchodná cesta v prvej polovici 15. storočia. Sborník FiFUK - Historica XIV.
- 1975 Dejiny Bardejova
- 2007 Archaeologica historica 32
- Méry, G. – Jankovics, M. 2009: A bártfai Szent Egyed-bazilika
- Stanislaw Andrzej Sroka 2011: Bardejov v XV. storočí – Štúdie z dejín mesta
- Mariana Kosmačová 2013: Majetkové spory pánov z Perína s mestami Bardejov a Sabinov v stredoveku. In: Bodnárová, M. (ed.): Príspevky k starším dejinám slovenských miest a mestečiek. Prešov
- Stanisław A. Sroka: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal; ford. Tapolcai László; MTA BTK TTI, Bp., 2016 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
- Fedorčáková, Mária 2016: Správa mestských zariadení a mestskí zamestnanci v Bardejove do roku 1526. Mesto a dejiny 5/1.
- Guitman Barnabás – Demján Izabella 2017: Ez a levél adassék az bártfai bíró kezébe – XVI. századi magyar nyelvű levelek a bártfai városi levéltárból
- Štefánik, Martin a kol. 2017: Stredoveké mesto a jeho obyvatelia
- Neumann Tibor 2017: „Minden időkben kegyelmes uratok kívánunk lenni” – A királyi városok adóztatása a 15. század végén. In: Hatalom, adó, jog.Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István és Weisz Boglárka. Budapest, 13–106.
- Benka, Peter 2018: Mestské prísahy v Bardejove v ranom novoveku ako prameň kultúrnych a sociálnych dejín. Historický časopis 66/1.
- Pamiatky a príroda 6
- Peter Benka 2019: Mesto a jazyk – Bardejov v ranom novoveku. Monumenta Linguae Slovacae II. Bratislava
- Uličný, F. – Magdoško, D. (eds.): Bitka pri Rozhanovciach v kontexte slovenských a uhorských dejín
- Méry Gábor – Jankovics Marcell: St. Giles Cathedral, Bardejov
- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Kiss Lajos 93. oldal
- ↑ András Vályi: Magyar országnak leírása. 1796–1799. Hozzáférés: 2021. január 13.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2021. január 13.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 | Természeti |
|  |
|---|---|---|---|
| Kulturális |
| ||
| Javasolt |
| ||
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
| | |
