Csukaháza
| Csukaháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Polgármester | Ľuboš Cima |
| Irányítószám | 067 35 (pošta Pčoliné) |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 151 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 396 m |
| Terület | 9,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Csukaháza weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukaháza témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csukaháza (1899-ig Csukalócz, szlovákul: Čukalovce, ukránul: Csukalivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szinnától 13 km-re északra, A Keleti-Beszkidek völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÚKALOCZ. Csukalovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Okolitsányi Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Szinai járásban, határja két nyomásbili, ’s ha trágyáztatik meglehetősen terem, réttyei jók, de szoross, malma helyben, itatója alkalmatos, vagyonnyait eladhattya Homonnán, fája nem lévén, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csukalócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Papina fiókja, 14 róm., 505 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. templom. 787 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Homonna.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Csukaháza, azelőtt Csukalócz. Ruthén község 72 házzal és 436 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Szinna, legközelebbi vasúti állomása Homonna. Mindvégig a homonnai uradalomhoz tartozott, de a mult század elején a Csáky grófok, majd a Lónyayak lettek az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Ősi templomának építési idejét a hagyomány a XIV. századba teszi, de a mostani gör. kath. templom 1826-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 171 | 154 | 172 | 151 |
| Különbség | -9,94 % | +11,68 % | -12,20 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 156 | 151 |
| Eltérés | -3,20 % |
1910-ben 409, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 143 lakosából 82 ruszin, 50 szlovák és 10 ukrán volt.
2011-ben 158 lakosából 85 ruszin, 58 szlovák és 11 ukrán volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus temploma 1740-ben épült.
- Ortodox temploma.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..

