Utcás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Utcás (Ulič)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Szinnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1451
Polgármester Ján Holinka
Irányítószám 067 67
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 932 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 249 m
Terület 25,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Utcás (Szlovákia)
Utcás
Utcás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 50″, k. h. 22° 25′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 50″, k. h. 22° 25′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Utcás, (1899-ig Ulics, szlovákul: Ulič, ukránul: Ulics község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 932 lakosából 476 szlovák, 294 ruszin, 85 roma és 21 ukrán volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 30 km-re keletre az ukrán határ mellett az Ulicska-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a vlach jog alapján telepítették a 14. század végén vagy a 15. század elején. 1451-ben említik először, a Drugethek homonnai uradalmához tartozott. Később a 18. században a Szirmay család birtoka. 1577-ben 8 portával adózott. 1612-ben vízimalmot említenek a faluban. 1660-ban malma és 15 háztartása volt. 1720-ban egy malom és 16 ház állt itt. 1787-ben 67, 1828-ban 61 háza volt. A 18. században a falu közepén kastély épült kiterjedt szép parkkal és gazdasági épületekkel. A falu fejlődésére serkentőleg hatott az 1908-ban az Ulicska völgyében megépített keskeny nyomtávú vasútvonal, mely a környék falvait Nagybereznával és Ungvárral kötötte össze.

Vályi András szerint " ULICS. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay 565Uraság, lakosai görög katolikusok, fekszik Alsó-Kolbászóhoz 1, ész. pedig Ulics Krivához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, leginkább zabot, középszerűen kevés gabonát, árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem; hegyes, vőlgyes, egy kis részében térséges, sárga agyagos, és kavicscsal elegyes a’ földgye, erdeje van, legelővel bővelkedik, piatzok Ungváron, és Homonnán van." [2]

Fényes Elek szerint " Ulics, Zemplén vármegyében, orosz falu, Szinna fil., 7 romai, 460 gör. kath., 10 zsidó lak. Görög szentegyház. 666 hold szántóföld. Erdő. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Ungvár." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Utczás, azelőtt Ulics, ruthén kisközség, körjegyzőségi székhely, Ung vármegye határán. Van 142 háza és 857 gör. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. Első földesurául Eödönffy Jánost ismerjük, kit 1424-ben iktatnak az itteni birtokba. Ez időtájt Ulicsa a neve. 1451-ben már a Drugethek az urai s ekkor Hulics néven szerepel. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, a mult században pedig a gróf Van Dernáthok. Most herczeg Beaufort Spontin Frigyesnének van itt nagyobb birtoka. Az a régibb úrilak, melyet még a gróf Van Dernáth család építtetett, most a Fischer Frigyes lovagé. 1867-ben nagy árvíz sujtotta a lakosokat. Gör. kath. temploma 1867-ben épült." [4]

1910-ben 998, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. 1939 és 1944 között újra Magyarország része volt. A háború után néhány család Királyhelmec környékére költözött. 1947-ben ukrán családok költöztek Ukrajnába. 1947 július 17-én megindult a buszjárat Szinna irányában. 1954-ben egy kis vizierőmű épült, mely 1959-ig látta el a községet villanyárammal. A településen kisebb téglagyár is működött.

2001-ben 1078 lakosából 765 szlovák, 227 ruszin, 49 cigány, 27 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1867-ben épült. 1927-ben bővítették.
  • Ortodox temploma 1996-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]