Nagyberezna
Nagyberezna (Великий Березний) | |||
Nagyberezna görögkatolikus temploma | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() |
||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás | Nagybereznai járás | ||
Rang | városi jellegű település | ||
Irányítószám | 89000 | ||
Körzethívószám | (+380) 3135 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7295 fő (2014) | ||
Népsűrűség | 1 779,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 210 m | ||
Terület | 4,1 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 53′ 37″, k. h. 22° 27′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 37″, k. h. 22° 27′ 27″ | |||
Nagyberezna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyberezna témájú médiaállományokat.
|
Nagyberezna (ukránul Великий Березний [Velikij Bereznij], oroszul Великий Березный [Velikij Bereznij], szlovákul Velká Berezna) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján. A Nagybereznai járás székhelye. Révhely (Zábrogy) tartozik hozzá. Lakosainak száma 6200 fő.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Ungvártól 35 km-re északkeletre, az Ung folyó partján található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a szláv berezna (= nyírfás) szóból származik.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1409-ből származik. 1427-ben a Drugeth család birtoka volt, majd 1691-ben a Bercsényi család tulajdonába került. Az itteni lakosok részt vettek a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban. A történelem folyamán a járás mindig más országhoz tartozott, az Osztrák-Magyar Monarchiához, Magyarországhoz, Csehszlovákiához a Szovjetunióhoz és 1991-től Ukrajnához.
Egykori kamarai birtok, hatalmas erdőkkel körülvéve. Lakói görög- és római katolikusok, valamint zsidók voltak. Görögkatolikus temploma 1792-ben épült (eredetileg fából), római katolikus kőtemploma és zsinagógája 19. század eleji. 1910-ben 2822 lakosából 1120 ruszin, 930 német, 426 magyar és 300 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
Közlekedés[szerkesztés]
A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Híres nagybereznaiak[szerkesztés]
- Gróh István, iparművész, művészeti író
- Lahner Emil festőművész
- Vincze Lajos grafikus
Források[szerkesztés]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X