Nagyberezna
| Nagyberezna (Великий Березний) | |||
 | |||
| Nagyberezna görögkatolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Nagyberezna község | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Irányítószám | 89000 | ||
| Körzethívószám | (+380) 3135 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7559 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 1 843,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 4,1 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 53′ 32″, k. h. 22° 27′ 31″48.892222°N 22.458611°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 32″, k. h. 22° 27′ 31″48.892222°N 22.458611°E | |||
 Nagyberezna
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Nagyberezna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyberezna témájú médiaállományokat. | |||
Nagyberezna (ukránul: Великий Березний [Velikij Bereznij], oroszul: Великий Березный [Velikij Bereznij], szlovákul: Velká Berezna) szeliscse Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a szláv berezna (= nyírfás) szóból származik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ungvártól 35 km-re északkeletre, az Erdős-Kárpátokban, a Róna-havas nyugati oldalán, az Ung völgyében, a folyó partján, a szlovák határ mellett található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első írásos említése 1409-ből származik. 1427-ben a Drugeth család birtoka volt, majd 1691-ben a Bercsényi család tulajdonába került. Az itteni lakosok részt vettek a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban.
Egykori kamarai birtok, hatalmas erdőkkel körülvéve. Lakói görög- és római katolikusok, valamint zsidók voltak. Görögkatolikus temploma 1792-ben épült (eredetileg fából).
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BEREZINA. Nagy Berezina. Orosz falu Ungvár Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, fekszik északra Ung vize mentében; nem utólsó bővségű, de nehéz mivelésűek szántó földgyei, réttyei jók, legelője elég, itatója alkalmatos, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli.”[1]
Római katolikus kőtemploma és zsinagógája 19. század eleji.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Nagy-Berezna, orosz-tót m.v., Ungh vgyében, az Ung vize mellett, ut. p. Ungvárhoz északra 5 mfd., 306 római, 750 görög kath., 160 zsidó lak., római és g. kath., paroch. egyházakkal. Synagóga. Erdőszhivatal. Határa igen sovány; de erdeje roppant. Birja a kamara.”[2]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 2020-ig a Nagybereznai járás székhelye volt, Révhely (Zábrogy) tartozott hozzá.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 2822 lakosából 1120 ruszin, 930 német, 426 magyar és 300 szlovák volt.
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[3]
| Lakosok száma | 7295 | 7559 | 7603 |
| 2014 | 2018 | 2019 |
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gróh István iparművész, művészeti író
- Lahner Emil festőművész
- Vincze Lajos grafikus
- Szmutkó Emil (1905–1944) szlovák katolikus pap.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 9..
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 9..
- ↑ "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022-04-01 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20220318.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
