Vámoslucska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vámoslucska (Lúčky)
Lúčky.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1336
Polgármester Eduard Baláž
Irányítószám 072 34
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség581 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület7,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vámoslucska (Szlovákia)
Vámoslucska
Vámoslucska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 22° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 22° 02′ 30″
Vámoslucska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámoslucska témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vámoslucska (1899-ig Lucska, szlovákul: Lúčky) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 6 km-re keletre, a Széles-tó déli partja közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. századtól éltek itt emberek. A település első írásos említése 1336-ból származik. A község története során helyi és nagymihályi nemesek birtoka, a középkorban vámszedőhely volt. Magyar nevének előtagját a Szeretván volt vámos révéről kapta, mely már a 15. században működött. 1427-ben 24 jobbágyház állt a településen, később a házak száma csökkent. Itt állott 1443-ban Lucska várkastélya, ekkor a Lucskai család birtoka. Eredete, sorsa ismeretlen. 1599-ben 15 adózó háztartása volt. A 17. század folyamán a lakosság száma jelentősen csökkent. A falu régi református temploma 1640-ben épült. 1715-ben 6 adózója volt, 1720-ban pedig már csak nemesek lakták.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „LUCSKA. Tót falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Szalacskához nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai jelesek.[2]

1828-ban 41 házában 350 lakos élt, határában szőlőt és komlót termesztettek. A 19. században birtokosai a Sztáray és Szemere családok voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lucska, tót-orosz-magyar falu, Ungh vármegyében, Nagy-Mihályhoz keletre 1 1/4 mfldnyire a szobránczi portautban: 44 római, 152 gör. kath., 134 ref., 13 zsidó lak. Ref. szentegyház. Jó föld. F. u. gr. Stáray Albert, Szemere György.[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

A második világháború során régi református temploma megsemmisült. A háború után újat emeltek helyette.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 506-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 512 lakosából 469 szlovák és 32 magyar.

2011-ben 529 lakosából 440 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]