Vámoslucska
| Vámoslucska (Lúčky) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1336 |
| Polgármester | Eduard Baláž |
| Irányítószám | 072 34 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | MI |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 603 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Terület | 7,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vámoslucska
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 22° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 22° 02′ 30″ | |
| Vámoslucska weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vámoslucska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vámoslucska (1899-ig Lucska, szlovákul: Lúčky) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Nagymihálytól 6 km-re keletre, a Széles-tó déli partja közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. századtól éltek itt emberek. A település első írásos említése 1336-ból származik. A község története során helyi és nagymihályi nemesek birtoka, a középkorban vámszedőhely volt. Magyar nevének előtagját a Szeretván volt vámos révéről kapta, mely már a 15. században működött. 1427-ben 24 jobbágyház állt a településen, később a házak száma csökkent. Itt állott 1443-ban Lucska várkastélya, ekkor a Lucskai család birtoka. Eredete, sorsa ismeretlen. 1599-ben 15 adózó háztartása volt. A 17. század folyamán a lakosság száma jelentősen csökkent. A falu régi református temploma 1640-ben épült. 1715-ben 6 adózója volt, 1720-ban pedig már csak nemesek lakták.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „LUCSKA. Tót falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Szalacskához nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai jelesek.”[2]
1828-ban 41 házában 350 lakos élt, határában szőlőt és komlót termesztettek. A 19. században birtokosai a Sztáray és Szemere családok voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lucska, tót-orosz-magyar falu, Ungh vármegyében, Nagy-Mihályhoz keletre 1 1/4 mfldnyire a szobránczi portautban: 44 római, 152 gör. kath., 134 ref., 13 zsidó lak. Ref. szentegyház. Jó föld. F. u. gr. Stáray Albert, Szemere György.”[3]
1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
A második világháború során régi református temploma megsemmisült. A háború után újat emeltek helyette.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 506-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 512 lakosából 469 szlovák és 32 magyar.
2011-ben 529 lakosából 440 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma 1947 és 1959 között Juraj Byrtus tervei szerint épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
