Csillagfalva
| Csillagfalva (Княгиня) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagyberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1602 |
| Irányítószám | 89021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 315 fő (2001)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 506 m |
| Terület | 0 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 34″, k. h. 22° 30′ 58″48.976111°N 22.516111°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 34″, k. h. 22° 30′ 58″48.976111°N 22.516111°E | |
 Csillagfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Csillagfalva (ukránul: Княгиня [Knyahina]) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Keleti-Beszkidekben, Nagybereznától északkeletre, Eszterág és Sóslak közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falu Knyahina neve szláv eredetű, alapjának az ukrán (knyahinya) fejedelemasszony, hercegnő köznevet tartják. Eredetileg hegynév lehetett, mivel a településtől délnyugatra található egy Knyahinica nevű hegy. Mai, Csillagfalva nevét az itt lehullott, úgynevezett Knyahinyai meteorit után kapta.
Története
[szerkesztés]Csillagfalva (Knyahina) nevét 1770-1772 között említette először oklevél „Kniahynicza” néven. 1773-ban „Knyahinya” formában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KNYAHANYA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik Ungvárhoz öt mértföldnyire, határja soványas.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Knyahinya, Ungh v. orosz fl., N.-Berczna fil., 325 g. kath., 8 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
1851-ben „Knyahinya” néven említik. A falu mai, „Csillagfalva” nevét 1904-ben, az országos helységnévrendezés során kapta. Nevének alapjául szolgált az itt 1866. június 9-én lehullott meteorkő, melynek súlya több mint 300 kg volt. 1913-ban „Csillagfalva” néven írták.
A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 464 lakosából 3 magyar, 7 német, 454 ruszin volt; ebből 457 görögkatolikus, 7 izraelita volt.
- 2001-ben 315-en lakták.
| 1910 | 464
|
| 2001 | 315
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 16.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 16.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
