Iske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iske (Ižkovce)
Ižkovce Gas pipeline - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Štefan Šipoš
Irányítószám 076 72
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 99 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület4,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iske (Szlovákia)
Iske
Iske
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″
Iske weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iske témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Iske (más néven Iskelva, szlovákul: Ižkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 9 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es úttól délre. Tőle 2 km-re keletre található a Vajáni hőerőmű.

Története[szerkesztés]

Neve 1297-ből „Iske” alakban ismert először.[1] 1427-ben „Izke” néven említi oklevél. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. Református egyházát 1619-ben említik először. Előbb Bés leányegyháza volt, majd anyaegyház lett.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „ISKE. Elegyes magyar falu Ungvár Várm. földes ura Bánóczi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Ung vize mellett, Pálótzhoz 1 mértföldnyire, Csicserhez sem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Iske, magyar falu, Ungh vármegyében, a Laborcza mellett, N. Kaposhoz nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 24 r., 47 g. kath., 424 ref., 8 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház; jó rét és föld; tava, s erdeje is van. Birják Horváth és Bánóczy örökösök. Ut. p. Ungvár.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. A Felvidék elcsatolásakor Csehszlovákia részévé vált, hivatalos nevét 1920-ban Ižka, majd 1927-ben Ižkovce névre szlovákosították. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 278-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 120-an lakták: 111 magyar és 9 szlovák.

2011-ben 105 lakosából 88 magyar és 10 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]