Iske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iske (Ižkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Štefan Šipoš
Irányítószám 076 72
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség99 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület4,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iske (Szlovákia)
Iske
Iske
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″
Iske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iske témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Iske (más néven Iskefalva, szlovákul: Ižkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 9 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es úttól délre. Tőle 2 km-re keletre található a Vajáni hőerőmű.

Története[szerkesztés]

Neve 1297-ből „Iske” alakban ismert először.[1] 1427-ben „Izke” néven említi oklevél. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. Református egyházát 1619-ben említik először. Előbb Bés leányegyháza volt, majd anyaegyház lett.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „ISKE. Elegyes magyar falu Ungvár Várm. földes ura Bánóczi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Ung vize mellett, Pálótzhoz 1 mértföldnyire, Csicserhez sem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Iske, magyar falu, Ungh vármegyében, a Laborcza mellett, N. Kaposhoz nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 24 r., 47 g. kath., 424 ref., 8 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház; jó rét és föld; tava, s erdeje is van. Birják Horváth és Bánóczy örökösök. Ut. p. Ungvár.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. A csehszlovák államfordulat után szlovák neve 1920-ban Ižka, majd 1927-ben Ižkovce lett. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 312 lakosából 284 magyar és 17 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 330 lakosából 269 magyar és 26 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 195 református, 46 görög katolikus, 51 római katolikus, 35 izraelita és 3 evangélikus vallású volt.

1900-ban 295 lakosából 293 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 278 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. Ebből 214 református, 31 görög katolikus, 27 római katolikus és 6 izraelita vallású volt.

1921-ben 275 lakosából 250 magyar és 12 csehszlovák volt.

1930-ban 248 lakosából 232 magyar és 9 csehszlovák volt.

1941-ben 235 lakosa mind magyar volt.

1970-ben 222 lakosa mind magyar volt.

1980-ban 202 lakosából 199 magyar és 2 szlovák volt.

1991-ben 128 lakosából 123 magyar és 4 szlovák volt.

2001-ben 120 lakosából 111 magyar és 9 szlovák volt.

2011-ben 105 lakosából 88 magyar és 10 szlovák volt.

2021-ben 91 lakosából 65 (+5) magyar, 21 (+1) szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]