Iske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iske (Ižkovce)
Ižkovce Gas pipeline - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Štefan Šipoš
Irányítószám 076 72
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség99 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület4,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iske (Szlovákia)
Iske
Iske
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″
Iske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iske témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Iske (más néven Iskelva, szlovákul: Ižkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 9 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es úttól délre. Tőle 2 km-re keletre található a Vajáni hőerőmű.

Története[szerkesztés]

Neve 1297-ből „Iske” alakban ismert először.[1] 1427-ben „Izke” néven említi oklevél. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. Református egyházát 1619-ben említik először. Előbb Bés leányegyháza volt, majd anyaegyház lett.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „ISKE. Elegyes magyar falu Ungvár Várm. földes ura Bánóczi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Ung vize mellett, Pálótzhoz 1 mértföldnyire, Csicserhez sem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Iske, magyar falu, Ungh vármegyében, a Laborcza mellett, N. Kaposhoz nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 24 r., 47 g. kath., 424 ref., 8 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház; jó rét és föld; tava, s erdeje is van. Birják Horváth és Bánóczy örökösök. Ut. p. Ungvár.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. A Felvidék elcsatolásakor Csehszlovákia részévé vált, hivatalos nevét 1920-ban Ižka, majd 1927-ben Ižkovce névre szlovákosították. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 278-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 120-an lakták: 111 magyar és 9 szlovák.

2011-ben 105 lakosából 88 magyar és 10 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]